Ez nem így van, az alábbi oldalon olvasd el a távcsöves ábra alatti 2. bekezdést!Anti_45 írta: ↑2022.09.24. 11:25Csak a határréteget nézve egy 10 vagy 20 centis tükörnek is,önmagához képest,ugyanakkora problémával kell megküzdenie mint egy 40 centisnek.
Azonos üveget feltételezve csak a lehűlési időben van előnye a kisebbnek,de amíg ez nem történik meg addig pont annyira szenved a jelenségtől mint a nagyobb.
https://www.telescope-optics.net/turbulence_error.htm
A határréteg képrontó hatása egyenes arányos a termikus gradiens mértékével (hőmérséklet különbség) és a rekesznyílással. Mivel pedig a határréteg egy szabálytalan lencseként viselkedik (önálló törésmutatóval), ezért gyanítom, hogy a hullámhossztól is függ, de ez most kevésbé lényeges.
Pusztán az állítás van megfogalmazva a fenti oldalon, de a magyarázatát józan paraszti ésszel mi is tudjuk. Korábban már leírtam, hogy a diffrakció miatt van ez így.
A diffrakciót is tekinthetjük aberrációnak. Minden optikát terhel. Minél kisebb az átmérő, annál jobban, minél nagyobb, annál kevésbé. Ugyanis a mértéke az optika területének és kerületének arányától függ, mégpedig fordítottan. Tehát annál kisebb a diffrakció, minél kisebb az objektív kerülete a területéhez képest. Ebből következik, hogy 2 dologgal tudjuk csökkenteni a diffrakció hatását:
- az átmérő növelésével
- kör alakú optika alkalmazásával; ennél a geometriai alaknál legnagyobb a terület/kerület aránya.
Ha fókuszban CSAK a diffrakciót látjuk, mint aberrációt, akkor az az optika diffrakcióhatárolt, hiszen csak a diffrakció korlátozza. Egy kicsi átmérőjű távcsövet (pl. 5 cm) olyan mértékben korlátoz a diffrakció, hogy se a határréteg de még a seeing képrontó hatása se fog ki rajta. (Mizar kolléga erre lehet, hogy azt mondaná mondjuk F/10-es nyílásviszony mellett, hogy "hülyebiztos" az elkészítése, azaz elrontani se lehet.)
Ahogy növeljük az átmérőt, úgy egyre nehezebb tartani a diffrakció határoltságot, mivel egyre kisebb mértékű, és egyre kevésbé fedi el az optika többi aberrációját.
Tehát a határréteg a rendszer optikai eleme és sajnos egyenrangú egy MC meniszkuszával, egy Newton barlowjával, vagy az okulár bármely lencséjével... SAJNOS!
A jó hír viszont az, hogy kisebb átmérőnél kisebb mértékben rontja a képet.
Egy 25 centis távcső előtt tespedő 1 C°-os határréteg L/8-cal torzutja a hullámfrontot. Egy 50 centis kukker esetében viszont ugyanaz az 1 C°-os hőmérséklet különbség L/4-gyel teszi ugyanezt. Azaz egy kitakarásmentes, tökéletes tükröt is a diffrakció határoltság szélére sodorja!!! 25 centinél 2 C°-os különbség kell ugyanehhez, de figyelembevéve, hogy egy Newton tubust igen nagy kihívás diffrakció határoltra készíteni póklábastul, kitakarásostul, gyanítom, hogy annak is elég az 1 C°-kal melegebb határréteg jelenléte, hogy 0,8 Strehl alá menjen a definíciós fényesség.
Szóval a fentiek fényében érdemes dönteni: fújunk, vagy nem fújunk...
A párával az a baj, hogyha egyszer megjelenik, akkor már hiába kapcsolod be a ventilátort, nem fújja le a felületről, mert túlhűlt az üveg épp amiatt, mert nem fékezte a járó ventilátor az infrasugárzásból adódó hőveszteséget, amit a tükör az égbolt felé adott le. Ilyenkor már csak a fűtés segíthet... no de főtükröt fűteni???
Jó, hogy ott van az oldalsó venti, de hidd el, MINDIG kell.
Tudom, miről beszélek, jártam már pórul!