Csillagászat és vallás

Avatar
mephi
Hozzászólások: 1903
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: mephi » 2019.05.03. 08:30

2019-ben május ötödikén kezdődik az iszlám világ böjti hónapja, a ramadán
A RAMADÁN CSILLAGÁSZATI ÉS NAPTÁRI ÉRDEKESSÉGEI
(Összefoglalta: Szoboszlai Endre, csillagász-ismeretterjesztő, újságíró - Debrecen.)
 
Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok, vallási szokásai közül talán leginkább a böjti
hónapot ismerjük, mi keresztények. A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a
böjti hónap. Idén, 2019-ben, a Gergely-naptárunk szerint május 5-én kezdődik a
ramadán. Azért, mert előző napon, vagyis május 3-án lesz újhold, és az újhold utáni
napon tűnik majd fel a pici holdsarló, amikoros elkezdődhet a böjt. A böjti hónap vége
majd a következő újhold utáni napon lesz. Mivel június 3-án lesz újhold, így a ramadán
vége majd akkor várható, amikor ismételten megpillantható lesz a kis holdsarló...
  Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis
a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk
meg most ennek érdekességeivel.
  A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli
keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis,
attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az,
hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet:
ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint
adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év!
(Például: a 2019. év májusában a Hidzsra naptár az 1440. évet írja.)
  De mi is a ramadán?  Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a
nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra
naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A
ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni,
inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért
ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal
segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól
mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.
Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell,
tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A
böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik
cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül
tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét,
amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban
élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!
  A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a
holdhónapnak, majd a fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik.
  Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt
megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a
ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a
napnyugta közötti időtartam hosszabb. Ilyen nyári időszakra – a Gergely-naptár szerint –
majd jó tizenöt év után, a 2035 – 2042 között esik a ramadán.
... aki a sört is 3D-ben issza.
www.mephi.hu
www.3dastronomical.com
Avatar
mephi
Hozzászólások: 1903
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: mephi » 2019.05.03. 11:50

A HÚSVÉT ÉRDEKESSÉGE 2019-BEN:
Rendkívül érdekes a 2019-ik évben a húsvéti ünnep kiszámításának alakulása. Ugyanis a
vallási gyakorlat és a rideg csillagászati, ezen belül a szférikus csillagászati, tények mást
mutatnak… A Magnitúdó Csillagászati Egyesületünk 2019. március 21-ei foglalkozásán
Zajácz György egyesületi elnök, csillagász-ismeretterjesztő kollégánk, felhívta a
figyelmünket arra, hogy az idén nem akkor lesz húsvét, amikor kellene! Mivel ez ilyen
ritkán fordult elő a történelemben, de az idei év ilyen, készítettem egy összefoglaló erről.
A DEFINÍCIÓ
Kezdjük a húsvét kezdetének a csillagászati definíciójával: mint jól tudjuk, „a tavaszi
napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap” a húsvétvasárnap! De akkor,
hogy is van ez 2019-ben?
A tavaszi napéjegyenlőség 2019. március 20-án, szerdán volt. Az ez utáni első holdtölte 2019.
március 21-én hajnalban (csütörtök) következett be.
Vagyis mindezek után az első vasárnap 2019. március 24-én volt. Ez a vasárnap lehetett volna
húsvétvasárnap… Jómagam, mint csillagász-ismeretterjesztő (is), mehettem volna locsolni a
„csillagászati húsvétkor”, legfeljebb nagyot néztek volna a hölgyek…
A vallási gyakorlat azonban idén – és volt erre máskor is példa már, bár ritkán – beleszólt a
csillagászati precizitásba, ugyanis 2019. április 21-én lesz idén húsvétvasárnap!
Tavaszi napéjegyenlőség tehát 2019. március 20-án volt. Holdtölte április 19-én pénteken
lesz, így az „első” vasárnap idén április 21-e lett, vagyis ez lett idén húsvétvasárnap… (A
valóságban idén már a második ez a vasárnap, a napéjegyenlőség után.)
Ez egy igen ritka érdekesség, mellyel igazából nem kell törődnünk, ünnepeljük boldogan a
húsvétot.
VISSZATEKINTÉS
A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett „mozgó ünnep”. Miért van az,
hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik? Azért mozog a húsvét ünnepének
időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első
vasárnap... A tavaszi napéjegyenlőség jelenleg március 21-én következik be (bár lehet 20-án
is!), ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.
A manapság általunk is használt Gergely-naptár számos (itt most nem részletezett egyéb)
hibája között mellesleg éppen ez a "mozgóünnep" mivolta is ott található... A március 21-ei
napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen
évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét...
(A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április
25-e lehet. 2019-ben éppen a legtávolabbi időpont közelében lesz, vagyis április 21-én.)
A BIBLIA SZERINT
Mint tudjuk Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27.
45-46) ezt olvashatjuk: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig.
Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (...) Én Istenem! Miért hagytál el
engemet?” Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán
napfogyatkozás lehetett, hisz az sötétségbe burkolja a környéket... Csakhogy a zsidó húsvétot
a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor
kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy
nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium
szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének tényleges
időpontját.
A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal
összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus halálának valószínűsíthető időpontja – a
mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva –, talán 30. április 7-én lehetett...

(Összefoglalta: Szoboszlai Endre – csillagász-ismeretterjesztő, a debreceni Magnitúdó
Csillagászati Egyesület sajtófelelőse.)
... aki a sört is 3D-ben issza.
www.mephi.hu
www.3dastronomical.com
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”