Diszperzó korrektor

[Attila]

Imre!

Abban egyetértünk, hogy az optikai rendszert egészében kell optimalizálni.
Sőt, abban sincs vita közöttünk, hogy amit meg lehet ingyen úszni, azaz a rossz (vagy mondjuk inkább úgy: kevésbé jó) optikai elemek hibáit úgy kihasználni, hogy az eredmény valamilyen célfüggvény szerint optimálisan alakuljon (mint lokális maximum ), azt meg kell tenni, hiszen a (szinte) kompromisszummentes megoldások, amik a "globális" maximum felé visznek, valóban sokba kerülnek. Bár itt azért csöndben megjegyezném: én sem vagyok milliomos, sőt... Csak van közel 40 éves amatőrcsillagász múltam, ami alatt apránként összeszedtem a cuccaimat - és persze a tapasztalataimat. Azaz folyamatosan igyekeztem elkerülni a szarok megvásárlását (bár nem mindig sikerült...), és inkább tovább spóroltam és vártam, hogy a jobbat megvehessem.

Tehát a LM szélén végzett bolygó-megfigyelés (ahol egy gyengébb okulár laterális színi hibája csökkentheti, esetleg ki olthatja a légköri diszperziót) teljesen helyénvaló módszer - bár egy szerény képességű okli, aminek ekkora laterális színi hibája van, az általában egyéb defektusoktól is szenved már ekkora decentraliztáltság esetén, ahogyan azt Csillagos Pisti is okkal feltételezte.

Csupán abban gondolkozom én talán másképp, hogy ha valami nem úgy működik, ahogy én szeretném, akkor nem, a "kenjük be sárral és jó lesz úgy" megoldást preferálom (azaz a lokális maximummal nem elégszem meg), hanem a végleges és - lehetőleg - maximálisan jó megoldás felé igyekszem evezni - a pénztárcám aktuális állapota által megszabott sebességgel. Tehát az optikai tengelyből kitolt lencse az, ami nálam működésképtelen megoldás lenne, mert az a "teljes rendszer" - ahogyan írtad - optikai teljesítményét rontja le. Tehát az adott hiba csökkentése az összes többi hiba drámai megnövelése árán számomra elfogadhatatlan megoldás.

Szerintem csak itt van nézetkülönbség közöttünk.


MDA

[tobe_]

Optimális megoldás, irány a vlilágűr, vagy legalább oda, ahol az objektum épp zenitben van . : )

[.géza]

" popey 37 " köszönöm a válaszodat de félreértettél. Arra gondoltam Attila ADC-át talán kipróbáltátok a nagy és a kis csőben is, ha már ott voltatok. Erre vonatkozólag kérdeztem tapasztalatod. Értsem akkor, mindkét csőben (nagy APO - 80/ Equinoxod) észrevehetően érvényesült a hatása, tapasztaltad. Irtam, miért izgat a dolog, egy cipőben járunk.. ( ED 80/600-am van). Elnézésed értetlenkedésemért.

[Imre]

Véglegesítettem a korrektoromat, amit egy régi agyonhasznált 2xBarlow nyújtótagból készítettem. Kellett hozzá egy -2,5 dioptriás 65 mm átmérőjű szemüveglencse, amelyből két darab 31 mm átmérőjű kisebb lencsét vágtam ki, amely prizma+lencse lett. A kivágást egy régebbi maradék sárgaréz lefolyó darabbal végeztem. A réz lefolyócsőből ez után két 4 mm vastag gyűrűt vágtam le, hiszen a cső pontosan beleillik a kihuzatba. 31,5 mm átmérőjű és 0,3 mm vastag. Az oldalfalba fúrtam egy-egy kis lyukat, majd egy-egy M2-es kis rézanyát forrasztottam a cső belső falára. Ebbe tekertem a két M2-es rézcsavart. Előzetesen kivágtam a nyújtótag oldalán egymástól 6 mm-re egy-egy 2mm széles nyílást, a csavar ebben mozogva forgatja majd a két gyűrűt forgatni, amelybe a két homorú lencsét úgy helyeztem el, hogy a kis anya felé legyen a prizma keskenyebb tagja. Itt a lencsét kicsit belapítottam, hogy ne ütközzön az anyába. A lencse pontosan illeszkedik a gyűrűbe, hiszen azzal vágtam ki, illetve csak nagyon kis hézag van. Legegyszerűbb körömlakkal rögzíteni a kis lencsét a gyűrűben. Erősen megfogja a recés üvegfalat és gyorsan megszárad. Az sem baj, ha a lencse széléből kicsike darabok lepattannak, de csiszoljuk kőrbe, hogy ne legyen éles! A beragasztás az utolsó előtti lépés. Ezt megelőzi a lencse nélküli teljes összerakás és próba. Ha minden stimmel, akkor lencsetisztítás, ragasztás és összeszerelés következik. A gyűrűk között legyen elegendő hézag, minimum 0,5 mm, nehogy súrlódjon a lencse, avagy a gyűrű megszoruljon. Legvégén a használat előtt nagyon pici - gombostűfejnyi - savmentes vazelint lehet a nyílás egyik végébe kenni. Finoman ide-oda mozgatva szétkenődik a gyűrű külső falán, és teljesen sima, egyenletes járást biztosít. Nem fog elmozdulni a gyűrű a használat közben. Alább mutatok egy fényképet, azon mindent jól lehet látni. A nyílásokat kézifűrésszel vágtam ki, majd tűreszelővel pontosítottam. Néha mellészaladt, de az csak szépséghiba. Üdv. Imre

[Imre]

Keresek régi elhasznált gyenge minőségű bármilyen Barlow tagot további kísérletezés céljára. Ha tud valaki elfekvőben, avagy kidobásra szánt darabról, szívesen átvenném, persze csak anyagárban, hiszen kísérletezésre kell, hogy legyen összehasonlítási lehetőség. Az csak előny, ha több egyforma is adódna. A következő a két pozitív szintén szemüveglencséből készített, illetve a következő a pozitív-negatív párból készült lenne, amely belső görbülete nagyon egyforma. Azok forognának egymáson kis karika távtartóval a két lencse között. Hasonló módszerrel lehet talán síküvegből kis szögű prizmát csiszolni, esetleg ha van sík-homorú lencse, akkor abból a sík felület mellett elforduló diszperzió-korrektort és egyben nyújtótagot is gyártani. Terveim vannak, de sajnos kísérletezésre szánt alapanyagom nincs több. Gyakorlatilag minden más van, gyűrűnek cső, csavar, anya, csak éppen egy alkalmas eszköz kellene, amibe kísérletileg beépíthetném. Ha esetleg tud valaki ebben segíteni, akkor nagyon megköszönném! Hátha kisül belőle valami jó olcsó dolog, amely igazi amatőr műszer lehet. Ha sikerül szerezni két olyan homorú lencsét, amely eltérő üvegből készült, akkor lehet, hogy sikerül egy olyan Barlow lencsét összerakni, amely egyúttal diszperzió-korrektor is. Mondjuk két homorú lencse forog el egy domború két oldalán, közte a szokásos olajjal, akkor nem kell bevonatot gőzölögtetni sem rá. Kis számolással esetleg két negatív, egy vékonyított és egy normál eltérő üvegből készültet, egy illeszkedő kétszer domború lencse köré illesztve forgathatóra megcsinálni ezzel a gyűrűs megoldással, az szerintem nagyon is hasznos lehetne. A lencséket kis ügyességgel pontosan egymáshoz lehetne csiszolni, elvégre gömbfelületek. A két külső lencse egyben a prizma is, a belső kétszer domború bizonyos színkorrekciót végezne.Ez az apo-diszperzió-korrektor elképzelésem, lehet hozzászólni! Üdv. Imre

[Csillagos Pisti]

Keresek régi elhasznált gyenge minőségű bármilyen Barlow tagot további kísérletezés céljára. Ha tud valaki elfekvőben, avagy kidobásra szánt darabról, szívesen átvenném, persze csak anyagárban, hiszen kísérletezésre kell, hogy legyen összehasonlítási lehetőség. Az csak előny, ha több egyforma is adódna. A következő a két pozitív szintén szemüveglencséből készített, illetve a következő a pozitív-negatív párból készült lenne, amely belső görbülete nagyon egyforma. Azok forognának egymáson kis karika távtartóval a két lencse között. Hasonló módszerrel lehet talán síküvegből kis szögű prizmát csiszolni, esetleg ha van sík-homorú lencse, akkor abból a sík felület mellett elforduló diszperzió-korrektort és egyben nyújtótagot is gyártani. Terveim vannak, de sajnos kísérletezésre szánt alapanyagom nincs több. Gyakorlatilag minden más van, gyűrűnek cső, csavar, anya, csak éppen egy alkalmas eszköz kellene, amibe kísérletileg beépíthetném. Ha esetleg tud valaki ebben segíteni, akkor nagyon megköszönném! Hátha kisül belőle valami jó olcsó dolog, amely igazi amatőr műszer lehet. Ha sikerül szerezni két olyan homorú lencsét, amely eltérő üvegből készült, akkor lehet, hogy sikerül egy olyan Barlow lencsét összerakni, amely egyúttal diszperzió-korrektor is. Mondjuk két homorú lencse forog el egy domború két oldalán, közte a szokásos olajjal, akkor nem kell bevonatot gőzölögtetni sem rá. Kis számolással esetleg két negatív, egy vékonyított és egy normál eltérő üvegből készültet, egy illeszkedő kétszer domború lencse köré illesztve forgathatóra megcsinálni ezzel a gyűrűs megoldással, az szerintem nagyon is hasznos lehetne. A lencséket kis ügyességgel pontosan egymáshoz lehetne csiszolni, elvégre gömbfelületek. A két külső lencse egyben a prizma is, a belső kétszer domború bizonyos színkorrekciót végezne.Ez az apo-diszperzió-korrektor elképzelésem, lehet hozzászólni! Üdv. Imre

Imre írtam privátban bontott optika ügyben!

[Nbazs]

Tehát a LM szélén végzett bolygó-megfigyelés (ahol egy gyengébb okulár laterális színi hibája csökkentheti, esetleg ki olthatja a légköri diszperziót) teljesen helyénvaló módszer

Fordítva vajon működhet a dolog? Alkalmas lehet egy ilyen korrektor az objektív színi hibájának mérséklésére?

[Attila]

Fordítva vajon működhet a dolog? Alkalmas lehet egy ilyen korrektor az objektív színi hibájának mérséklésére?

A diszperzió-korrektor színtörése lineáris (egy prizmapár hozza létre), mint a atmoszferikus diszperzió (aminek a korrigálására használják, s ami mindig a horizontra merőleges irányú), míg az objektívlencse színtörése poláris, azaz az optikai tengely körül körszimmetrikus. Sajnos nem "csereszabatos" a két kromatikus torzítás alakja, így nem működhet a dolog.


MDA

[cbo]

Fordítva vajon működhet a dolog? Alkalmas lehet egy ilyen korrektor az objektív színi hibájának mérséklésére?

A diszperzió-korrektor színtörése lineáris (egy prizmapár hozza létre), mint a atmoszferikus diszperzió (aminek a korrigálására használják, s ami mindig a horizontra merőleges irányú), míg az objektívlencse színtörése poláris, azaz az optikai tengely körül körszimmetrikus. Sajnos nem "csereszabatos" a két kromatikus torzítás alakja, így nem működhet a dolog.


MDA

Prizmánál a fény/színtörés én úgy tudom nem lineáris, optikai rácsnál igen (bár itt diszperzió van, mondjuk színtörés meg nincs is). Ezért könnyebb rácsos spektrográfok CCD-s képét hullámhosszra kalibráni.
Egy közel lencse alakú, ráadásul réteges földi légkör fénytörése sem lineáris.

[Attila]

Ezt nem hiszem el, hogy nem érted...
Nem a szórás mértéke lineáris, hanem az iránya, vagy alakja!!! Egy lencsének pedig centrikus.
Tudod, a prizma sík lapokkal határolt, ezért egy irányban szór, a lencse pedig szférikus, vagy aszférikus, de 3 dimenziós, tengelyszimmetrikus felület, ezért a tér minden irányába szór.

Mintha egy bölcsésznek vagy jogásznak kellene magyaráznom...


MDA