Refraktorokról - általában

Lencsés- és tükrös távcsövek
.géza
Hozzászólások: 540
Csatlakozott: 2018.07.10. 15:15

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: .géza » 2019.04.17. 11:36

Ez a "szinezés" itt mágikus erőre emelkedett, valaki forszirozta. Úgy vettem mindig mint a kinai kistávcsövesek felé tett ünneprontást. Kazi, egyetértek a megjegyzéseddel erről.
kazi
Hozzászólások: 283
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: kazi » 2019.04.17. 12:42

.géza írta:
2019.04.17. 11:36
Ez a "szinezés" itt mágikus erőre emelkedett, valaki forszirozta. Úgy vettem mindig mint a kinai kistávcsövesek felé tett ünneprontást. Kazi, egyetértek a megjegyzéseddel erről.
Én nem vettem úgy, de eddig amit írtam csak a kínai akromátjaim alapján írtam. Most már néztem prémium minőségűbe is és az eddigieket megerositette.
Avatar
ruszatti
Hozzászólások: 261
Csatlakozott: 2013.11.16. 13:11

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: ruszatti » 2019.04.17. 13:13

Nekem sem a kínai, hanem a fényerős akromátokkal van bajom. Nagy különbség.
Tőlem akár zimbabwei :lol: is lehet egy akromát, csak minimális legyen a színi hiba és kemény, kontrasztos képet adjon. :mrgreen:
Ezt meg legolcsóbban csak egy hosszú fókuszú kínai akromát tudja. Ezért is írtam korábban, hogy egy kezdőnek inkább ilyet ajánlanék.
Carton 60/910, Skywatcher 120/1000+EQ5 GoTo
7x50 Tento, 10x50 Tento
Végh Zoli
Hozzászólások: 465
Csatlakozott: 2009.09.15. 21:02

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Végh Zoli » 2019.04.17. 22:57

kazi írta:
2019.04.17. 12:42
.géza írta:
2019.04.17. 11:36
Ez a "szinezés" itt mágikus erőre emelkedett, valaki forszirozta. Úgy vettem mindig mint a kinai kistávcsövesek felé tett ünneprontást. Kazi, egyetértek a megjegyzéseddel erről.
Én nem vettem úgy, de eddig amit írtam csak a kínai akromátjaim alapján írtam. Most már néztem prémium minőségűbe is és az eddigieket megerositette.

Ez fizika , amit ugye a prémium gyártók sem hághatnak át :?
kazi
Hozzászólások: 283
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: kazi » 2019.04.17. 23:22

Végh Zoli írta:
2019.04.17. 22:57
kazi írta:
2019.04.17. 12:42
.géza írta:
2019.04.17. 11:36
Ez a "szinezés" itt mágikus erőre emelkedett, valaki forszirozta. Úgy vettem mindig mint a kinai kistávcsövesek felé tett ünneprontást. Kazi, egyetértek a megjegyzéseddel erről.
Én nem vettem úgy, de eddig amit írtam csak a kínai akromátjaim alapján írtam. Most már néztem prémium minőségűbe is és az eddigieket megerositette.

Ez fizika , amit ugye a prémium gyártók sem hághatnak át :?
Persze, de nem tudtam eddig, mennyi a fizika és mennyi a gyártási minőség. Egyébként jó az a 200-as akromát azért, 250x-nél is nagyon fényes a kép és ha nem a hibákat nézi az ember, elég jók a részletek.
Csak hát minden kékes és nem tűéles ... Viszont amikor kettősöket néztünk, akkor 125x-nél is ugyanolyan pontszerűek voltak a csillagok, mint mondjuk az enyémben 36x-nál. És persze több volt belőlük. :)

Más: szereztem egy barlow-t és kipróbáltam a 90/900-at is nagyobb nagyításokon a Holdon. 180x-os nagyításon még elég volt a fény és szép volt a kép, persze színezett, de hát a fentiek fényében ezt nem vethetem a szemére. :) Kipróbáltam leblendézni 60-ra és elfogyott a fény. Kontraszttalan lett a kép. Itt már visszaveszi az átmérő az előnyt a színezés ellenére.
Avatar
ruszatti
Hozzászólások: 261
Csatlakozott: 2013.11.16. 13:11

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: ruszatti » 2019.04.18. 08:17

kazi írta:
2019.04.17. 23:22
Végh Zoli írta:
2019.04.17. 22:57
kazi írta:
2019.04.17. 12:42


Én nem vettem úgy, de eddig amit írtam csak a kínai akromátjaim alapján írtam. Most már néztem prémium minőségűbe is és az eddigieket megerositette.

Ez fizika , amit ugye a prémium gyártók sem hághatnak át :?
Persze, de nem tudtam eddig, mennyi a fizika és mennyi a gyártási minőség. Egyébként jó az a 200-as akromát azért, 250x-nél is nagyon fényes a kép és ha nem a hibákat nézi az ember, elég jók a részletek.
Csak hát minden kékes és nem tűéles ... Viszont amikor kettősöket néztünk, akkor 125x-nél is ugyanolyan pontszerűek voltak a csillagok, mint mondjuk az enyémben 36x-nál. És persze több volt belőlük. :)

Más: szereztem egy barlow-t és kipróbáltam a 90/900-at is nagyobb nagyításokon a Holdon. 180x-os nagyításon még elég volt a fény és szép volt a kép, persze színezett, de hát a fentiek fényében ezt nem vethetem a szemére. :) Kipróbáltam leblendézni 60-ra és elfogyott a fény. Kontraszttalan lett a kép. Itt már visszaveszi az átmérő az előnyt a színezés ellenére.
Ezért nem szabad túlzott mértékben blendézni, mert elfogy a fény. Meg kell találni az arany középutat, amikor még nem zavaró a színezés és van elég fény. ;)
Vagy szűrőzni kell, de ez persze megint csak fénycsökkentéssel jár. Na meg plusz pénzbe kerül.
Carton 60/910, Skywatcher 120/1000+EQ5 GoTo
7x50 Tento, 10x50 Tento
Végh Zoli
Hozzászólások: 465
Csatlakozott: 2009.09.15. 21:02

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Végh Zoli » 2019.04.18. 08:29

ruszatti írta:
2019.04.18. 08:17
kazi írta:
2019.04.17. 23:22
Végh Zoli írta:
2019.04.17. 22:57



Ez fizika , amit ugye a prémium gyártók sem hághatnak át :?
Persze, de nem tudtam eddig, mennyi a fizika és mennyi a gyártási minőség. Egyébként jó az a 200-as akromát azért, 250x-nél is nagyon fényes a kép és ha nem a hibákat nézi az ember, elég jók a részletek.
Csak hát minden kékes és nem tűéles ... Viszont amikor kettősöket néztünk, akkor 125x-nél is ugyanolyan pontszerűek voltak a csillagok, mint mondjuk az enyémben 36x-nál. És persze több volt belőlük. :)

Más: szereztem egy barlow-t és kipróbáltam a 90/900-at is nagyobb nagyításokon a Holdon. 180x-os nagyításon még elég volt a fény és szép volt a kép, persze színezett, de hát a fentiek fényében ezt nem vethetem a szemére. :) Kipróbáltam leblendézni 60-ra és elfogyott a fény. Kontraszttalan lett a kép. Itt már visszaveszi az átmérő az előnyt a színezés ellenére.
Ezért nem szabad túlzott mértékben blendézni, mert elfogy a fény. Meg kell találni az arany középutat, amikor még nem zavaró a színezés és van elég fény. ;)
Vagy szűrőzni kell, de ez persze megint csak fénycsökkentéssel jár. Na meg plusz pénzbe kerül.

Vagy egyszerűen eleve a dióverő akromátot kell választani ;) Szerencsére újra lehet kapni ilyeneket . Érdemes lenne egymás mellé tenni és összehasonlítani a 90/900-atmeg a 90/1200-at . Árban kisebb a különbség a két tubus között , mint a plusz mínusviolet szűrő ára .
Avatar
pisza
Hozzászólások: 127
Csatlakozott: 2011.01.09. 19:45

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: pisza » 2019.04.18. 08:51

Kép

Sziasztok, úja becsatoltam ezt a táblázatot. A fizikájára lennék kíváncsi, CA -nál miért nem CSAK a fókuszviszony számít?
Ugyanannál a nyílásviszonynál ( átmérőtől függetlenül) a fókuszsíkba mért fény-nyaláb kúpszöge ugyanaz, ezért ugyanaz a kóma hiba, úgy gondolom ugyanaz a CA is.
Köszönöm
Tisza Csaba
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
mizar
Hozzászólások: 1637
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: mizar » 2019.04.18. 09:08

Szia!
Én úgy látom, hogy a CA megegyezik.
60mm F/6: 2,54
120mm F/12: 2,54

Pisza! Elkavartam a telefonszámodat, szeretnélek felhívni, ha még aktuális a dolog. :)
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2700
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Attila » 2019.04.18. 09:14

pisza írta:
2019.04.18. 08:51
... A fizikájára lennék kíváncsi, CA -nál miért nem CSAK a fókuszviszony számít? ...
Mindenek előtt: nem szándékozom visszatérni a fórumra, de erre a kérdésre válaszolok, mert okos kérdés, bár nagyon egyszerű a válasz rá.

Gondolatban helyettesítsük az akromatikus lencsét két pici, egymással szemben lévő peremrészével. Ekkor ez a két rész, mint egy-egy elemi prizma fog működni.
Ha a nyílásviszony nem változik, csak az átmérő, akkor ez itt azt jelenti, hogy ezt a két darabot távolítjuk egymástól, de a törőszögét, anyagát és egyéb optikai jellemzőit nem változtatjuk.
Mivel a prizmák által szórt nyaláb geometriája nem változik, ezért minél hosszabb a fókusz (azaz minél nagyobb az átmérő), annál hosszabb lesz a két - egyébként továbbra is ugyanolyan szögben összetartó, de egyre távolabb találkozó - nyaláb kék és a vörös színeinek találkozása közötti távolság az optikai tengelyen mérve (az egyes nyalábok színeinek széttartó volta miatt). Ez drámai mértékben növekvő longitudinális színi hibát eredményez.
A fentiek miatt ha pl. a 80/400-as F/5-ös akromát "erősen korlátozott mértékben használható kaleidoszkóp", akkor egy 200/1000-es, szintén F/5-ös ugyanilyen objektív-felépítésű cuccot már erős jóindulattal sem lehetne távcsőnek nevezni...

Remélem, érthetően írtam el; tulajdonképpen ez csak egyszerű geometria, bármiféle "bűbáj" nélkül.

Magyarán az átmérő növekedésével a nyílásviszonynak csökkennie kell (azaz egyre hosszabb lesz a kukker) ahhoz, hogy a longitudinális színi hiba ne nőjön.
A komolyabb távcsőgyártók ezért jellemzően nem is készítenek ilyen rövid akromátokat...


MDA
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Attila 2019.04.18. 09:47-kor.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”