Hoppá. Ez így egy kicsit sok. Majd apránként válaszolgatok.
Előzetesként csak annyit, hogy a legtöbb kérdés a specrel és az áltrel fogalmainak összekeveréséből, együttes alkalmazásából következik. Ha ezeket nem keverjük össze, a kérdések fel sem merülnek. Ajánlott olvasmány az előző öt-hat cikkem.
A másik alapvető probléma a "relativisztikus tömegnövekedés" téveszméje, amit sajnos sok ismeretterjesztő könyv is terjeszt. Ebből sajnos felmérhetetlen károk és oltári félreértések származnak, mint az itt feltett kérdések sokasága is mutatja. Felejtsétek el egyszer s mindenkorra a "sebességgel növekvő relativisztikus mozgási tömeg" fogalmát! Ennek a fizikai fogalomnak a tisztességes neve: energia. A részecskék tömege (ugyancsak félreérthető nevén: nyugalmi tömege) NEM NŐ a sebességgel. Ami nő, az az impulzus és az energia. (Természetesen, ha az anyag hőmérsékletét is elneveznénk mondjuk "termikus tömegnek", akkor érdekes fizikai tételeket lehetne arról felállítani, hogy lehet gyertyalánggal növelni az anyag "termikus tömegét". De ez csak ugyanolyan névmágia lenne, mint a "relativisztikus tömeg" fogalma.) Egyszer majd részletesen leírom mindezt. (Életem során kb ezer embernek sikeresen elmagyaráztam ezt az egészet. Már csak a hátralevő hétmilliárdot kell meggyőzni.)
Ha majd ráérek, ezzel kezdjük, aztán rátérek az itt feltett kérdésekre. addig türelmet kérek.
dgy
Dávid Gyula kérdések
Re: Dávid Gyula kérdések
Köszönöm Gyula!
szerintem mondhatom hogy jópáran feszülten várjuk a válaszokat. Ha félreértés és tévedés a "relativisztikus tömegnövekedés" eszméje, akkor tényleg igen komoly tévutakon járhatok és majdnem mindenki.
Én szentül meg voltam győződve, hogy az anyagba fektethető energia asszimptotikus korlátja éppen tömeggyarapodás révén "védi ki" a fénysebesség túllépését, ha úgy tetszik az ezért állandó (relatíve).
Mielőtt folytatnám, és érzékelve, hogy valami egészen alapvető, szemléletbeli váltást szeretnél hangsúlyozni,
megállítom az ugyanezen skálán folytatódó kérdéseim, és tényleg elképesztően várom, hogy teszel rendet.
Tisztelettel,
Misi
szerintem mondhatom hogy jópáran feszülten várjuk a válaszokat. Ha félreértés és tévedés a "relativisztikus tömegnövekedés" eszméje, akkor tényleg igen komoly tévutakon járhatok és majdnem mindenki.
Én szentül meg voltam győződve, hogy az anyagba fektethető energia asszimptotikus korlátja éppen tömeggyarapodás révén "védi ki" a fénysebesség túllépését, ha úgy tetszik az ezért állandó (relatíve).
Mielőtt folytatnám, és érzékelve, hogy valami egészen alapvető, szemléletbeli váltást szeretnél hangsúlyozni,
megállítom az ugyanezen skálán folytatódó kérdéseim, és tényleg elképesztően várom, hogy teszel rendet.
Tisztelettel,
Misi
Re: Dávid Gyula kérdések
Sziasztok!
Tény és való, hogy az ember fejébe szinte belesúlykolják a relativisztikus tömegnövekedés fogalmát. Az általános relativitás elmélettel foglalkozó legtöbb ismeretterjesztő mű hivatkozik erre a jelenségre. Emlékszem, nekünk középiskolában elmondta a fizika tanár, hogy nagy erejű részecskegyorsítókban ki is mutatták a relativisztikus tömegnövekedést. "A Higgs részecske nyomában" című előadásoban Dávid Gyula mutatott egy grafikont, amelyen az energia és az impulzus szerepelt. Ebből szépen levezette, hogy a tömeg csupán egyfajta származtatott mennyiség, a lényeg az energia és az impulzus. Hát igen, elég nehéz elfogadni, hogy a tömeg nem alapvető tulajdonsága a minket körülvevő világnak. Dehát a szabályokat nem mi írjuk, csupán megpróbáljuk megérteni őket...
Tegnap munka közben a következő gondolat ötlött az eszembe. Tudjuk, hogy az Univerzum kezdeti időszakában a "Higgs mező" a gyors tágulás miatt egyfajta "túlhűtött" állapotba került, mivel nem volt képes követni a változás ütemét. Ezt követően, amikor alapállapotba ugrott, leadta az energiáját, amivel részecske-antirészecske párokat keltett és elindította a kozmikus inflációt. Vajon elképzelhető e, hogy ez a folyamat fordítva is lejátszódjon? Lehet e a vákuumot annyira gerjeszteni, hogy újra egy magasabb energiájú állapotba kerűljön és esetleg vissza vegye az egykori adományát, a részecskék tömegét? Egy ilyen folyamatot vajon tíltanak a fizika törvényei? (elnézést, ha nagyon ostoba a kérdés, sajnos a fizikai ismereteim korántsem olyan mélyek, mint az itt jelenlévőké...)
Üdvözlettel: L. István
Tény és való, hogy az ember fejébe szinte belesúlykolják a relativisztikus tömegnövekedés fogalmát. Az általános relativitás elmélettel foglalkozó legtöbb ismeretterjesztő mű hivatkozik erre a jelenségre. Emlékszem, nekünk középiskolában elmondta a fizika tanár, hogy nagy erejű részecskegyorsítókban ki is mutatták a relativisztikus tömegnövekedést. "A Higgs részecske nyomában" című előadásoban Dávid Gyula mutatott egy grafikont, amelyen az energia és az impulzus szerepelt. Ebből szépen levezette, hogy a tömeg csupán egyfajta származtatott mennyiség, a lényeg az energia és az impulzus. Hát igen, elég nehéz elfogadni, hogy a tömeg nem alapvető tulajdonsága a minket körülvevő világnak. Dehát a szabályokat nem mi írjuk, csupán megpróbáljuk megérteni őket...
Tegnap munka közben a következő gondolat ötlött az eszembe. Tudjuk, hogy az Univerzum kezdeti időszakában a "Higgs mező" a gyors tágulás miatt egyfajta "túlhűtött" állapotba került, mivel nem volt képes követni a változás ütemét. Ezt követően, amikor alapállapotba ugrott, leadta az energiáját, amivel részecske-antirészecske párokat keltett és elindította a kozmikus inflációt. Vajon elképzelhető e, hogy ez a folyamat fordítva is lejátszódjon? Lehet e a vákuumot annyira gerjeszteni, hogy újra egy magasabb energiájú állapotba kerűljön és esetleg vissza vegye az egykori adományát, a részecskék tömegét? Egy ilyen folyamatot vajon tíltanak a fizika törvényei? (elnézést, ha nagyon ostoba a kérdés, sajnos a fizikai ismereteim korántsem olyan mélyek, mint az itt jelenlévőké...)
Üdvözlettel: L. István
Re: Dávid Gyula kérdések
LI írta:
> Tegnap munka közben a következő gondolat ötlött az eszembe. Tudjuk,
> hogy az Univerzum kezdeti időszakában a "Higgs-mező" a gyors tágulás
> miatt egyfajta "túlhűtött" állapotba került, mivel nem volt képes követni
> a változás ütemét. Ezt követően, amikor alapállapotba ugrott, leadta az
> energiáját, amivel részecske-antirészecske párokat keltett és elindította
> a kozmikus inflációt.
Egy technikai kiigazítás: az infláció nem akkor következett be, amikor a Higgs-mező alapállapotba került, és részecske-antirészecske párokat keltett, hanem akkor fejeződött be. Akkor kezdődött, amikor a Higgs-mező túlhűtött állapotba került, és addig tartott, amíg ebben az állapotban maradt, ugyanis ez a túlhűtött állapot viselkedik antigravitációs módon. A többi stimmel.
>Vajon elképzelhető e, hogy ez a folyamat fordítva is lejátszódjon? Lehet-e
a vákuumot annyira gerjeszteni, hogy újra egy magasabb energiájú állapotba
kerüljön, és esetleg visszavegye az egykori adományát, a részecskék tömegét?
Egy ilyen folyamatot vajon tiltanak a fizika törvényei? (elnézést, ha nagyon
ostoba a kérdés, sajnos a fizikai ismereteim korántsem olyan mélyek, mint az
itt jelenlévőké...)
A kérdés nem ostoba, sőt nagyon is helyénvaló! A jelenség lehetséges, elvileg szükségszerűen bekövetkezik, csak megfelelő energiakoncentráció kell hozzá... a megvalósításán pedig dolgozunk. Sajnos kissé sokat kell várni rá: a jelenleg elérhető gyorsítóenergiákhoz képest kb 6-10 nagyságrendnyi növekedésre, időre átszámítva pedig (a jelenlegi ütem alapján extrapolálva) kb ötszáz évnyi gyorsítófejlesztésre van szükség... Addig csak türelem. Persze ne gondoljuk, hogy ha elérjük ezt az energiát, akkor tömeg nélküli elektronok és protonok fognak körülöttünk rohangálni. A várt kép egészen más. Ha túlestünk a nyugalmi tömegen, majd ezt is részletezem.
dgy
> Tegnap munka közben a következő gondolat ötlött az eszembe. Tudjuk,
> hogy az Univerzum kezdeti időszakában a "Higgs-mező" a gyors tágulás
> miatt egyfajta "túlhűtött" állapotba került, mivel nem volt képes követni
> a változás ütemét. Ezt követően, amikor alapállapotba ugrott, leadta az
> energiáját, amivel részecske-antirészecske párokat keltett és elindította
> a kozmikus inflációt.
Egy technikai kiigazítás: az infláció nem akkor következett be, amikor a Higgs-mező alapállapotba került, és részecske-antirészecske párokat keltett, hanem akkor fejeződött be. Akkor kezdődött, amikor a Higgs-mező túlhűtött állapotba került, és addig tartott, amíg ebben az állapotban maradt, ugyanis ez a túlhűtött állapot viselkedik antigravitációs módon. A többi stimmel.
>Vajon elképzelhető e, hogy ez a folyamat fordítva is lejátszódjon? Lehet-e
a vákuumot annyira gerjeszteni, hogy újra egy magasabb energiájú állapotba
kerüljön, és esetleg visszavegye az egykori adományát, a részecskék tömegét?
Egy ilyen folyamatot vajon tiltanak a fizika törvényei? (elnézést, ha nagyon
ostoba a kérdés, sajnos a fizikai ismereteim korántsem olyan mélyek, mint az
itt jelenlévőké...)
A kérdés nem ostoba, sőt nagyon is helyénvaló! A jelenség lehetséges, elvileg szükségszerűen bekövetkezik, csak megfelelő energiakoncentráció kell hozzá... a megvalósításán pedig dolgozunk. Sajnos kissé sokat kell várni rá: a jelenleg elérhető gyorsítóenergiákhoz képest kb 6-10 nagyságrendnyi növekedésre, időre átszámítva pedig (a jelenlegi ütem alapján extrapolálva) kb ötszáz évnyi gyorsítófejlesztésre van szükség... Addig csak türelem. Persze ne gondoljuk, hogy ha elérjük ezt az energiát, akkor tömeg nélküli elektronok és protonok fognak körülöttünk rohangálni. A várt kép egészen más. Ha túlestünk a nyugalmi tömegen, majd ezt is részletezem.
dgy
-
Arpstronomer
- Hozzászólások: 549
- Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40
Re: Dávid Gyula kérdések
Végére értem az "Univerzum története" c. előadássorozatnak! Nagyon tetszett, hallgattam autóban, buszon, repülőn...szerintem ebben a témában ennél átfogóbb előadás nincs még egy. Szerettem volna, ha több ilyen tanárom van az egyetemen: nem leadni, hanem megszerettetni a tudományt, közérthetően, humorosan, köznapi példákkal illusztrálva. Csatlakozom a köszönetet mondók táborához!
Nekem csak egyetlen - bár elég átfogó - kérdésem lenne az előadásokhoz. Éspedig: vannak-e 2007 óta új eredmények, amelyeket mindenképp meg kell említeni, velük az előadást kiegészíteni, netán átírni? És ha igen, mik azok? Gondolok itt elsősorban a CERN-ben elért eredményekre, hisz ott folyik jelenleg a legkomolyabb, erre irányuló kutatás.
Nekem csak egyetlen - bár elég átfogó - kérdésem lenne az előadásokhoz. Éspedig: vannak-e 2007 óta új eredmények, amelyeket mindenképp meg kell említeni, velük az előadást kiegészíteni, netán átírni? És ha igen, mik azok? Gondolok itt elsősorban a CERN-ben elért eredményekre, hisz ott folyik jelenleg a legkomolyabb, erre irányuló kutatás.
Re: Dávid Gyula kérdések
Köszönöm a sorozattal kapcsolatos szavakat. Talán nem szerénytelenség felhívni a figyelmet arra, hogy ugyanott, a Polaris Csillagvizsgáló archívumában az említett mellett még négy másik előadássorozat videói is megtalálhatók. Ezek is kozmológiáról szólnak, csak nem történetileg, hanem más szempontok alapján, kissé más megvilágításban tárgyalják a kozmológia kérdéseit. Ahogy a sztereo képek nézegetésekor, talán itt is hasznos ugyanazokat a problémákat több nézőpontból megvizsgálni - így jobb áttekintést tudunk szerezni.
A sorozat elhangzása óta - magánvéleményem szerint - igazán falrengető dolog nem történt az ott említett témákban. Leginkább a sok exobolygó felfedezése említhető - de még mindig nem dőlt el a sorozatban is feltett kérdés: vajon azért különböznek annyira a megtalált exonaprendszerek a miénktől, mert a mi naprendszerünk furcsa kivétel a szabályok alól, vagy csak a technikai eszközeink pillanatnyi fejlettsége okozza azt, hogy a mintavételünk nem reprezentatív, és eddig épp a kivételes, furcsa naprendszereket találtuk meg? Erre a kérdésre csak nagy statisztikával, több ezer exobolygó felfedezésével lehet megnyugtató választ adni . talán majd a Kepler űrtávcső ontotta adatok alapján.
A részecskefizikában igazából 1973-78 óta csak az akkor felállított modellek (a gyenge és elektromágneses kölcsönhatást egyesítő elektrogyenge elmélet, valamint az erős kölcsönhatást leíró QCD, a kvantumszíndinamika, illetve e két modellt magában foglaló - de matematikailag még nem egyesítő - Standard Modell) egyes részleteinek, jóslatainak igazolása, a megjósolt új részecskék felfedezése zajlik. Eddig minden klappol. Ennek a felfedezésláncnak az utolsó láncszeme lesz az LHC-ben Higgs-részecske felfedezése. A Standard Modellen túlmutató elképzeléseken az elméletiek lázasan dolgoznak, de kísérleti bizonyíték még nincs rájuk. Egy fontos kísérleti fejlemény van, amit nem ír le a Standard Modell, és ezért ez már az új fizika előhirnöke lehet: a neutrínók nem nulla nyugalmi tömege. Mindezekről már beszéltem az előadásban, azóta csak e felfedezések megerősítéséről, pontosításáról hallani.
Egy másik, szintén kb tíz éves felfedezés az Univerzum gyorsuló tágulása, és az ezt is tartalmazó modern, precíziós kozmológia eredménye az Univerzum életkoráról és anyagi összetételéről, a titokzatos sötét anyag és a még rejtélyesebb sötét energia dominanciájáról. Ezekről is részletesen beszéltem az előadásokban. Azóta több új mérés erősítette meg a fentieket, illetve sok fotó és elemzés készült a sötét anyag tényleges eloszlásáról. Talán ezek elvezetnek majd e furcsa anyagfajták tényleges mibenlétének kiderítéséhez is.
Igazi új eredmények az LHC-től várhatók. Mindenki abban bízik, hogy a masina egy-két éven belül ténylegesen felfedezi a Higgs-részecskét. Ennek megtörténte és jellemzőinek megmérése tovább pontosítja a Standard Modellt - vagy éppen megcáfolja azt. Ez mindenesetre az LHC-től elvárható felfedezés lesz. Az igazi az lenne, ha további, nem várható, nem előrejelzett felfedezésekre is sor kerülne: új típusú részecskék, esetleg a sötét anyag alkotórészeinek kísérleti kimutatására. Akkor aztán lesz majd pezsgés az elméleti fizika és kozmológia frontvonalán is!
dgy
A sorozat elhangzása óta - magánvéleményem szerint - igazán falrengető dolog nem történt az ott említett témákban. Leginkább a sok exobolygó felfedezése említhető - de még mindig nem dőlt el a sorozatban is feltett kérdés: vajon azért különböznek annyira a megtalált exonaprendszerek a miénktől, mert a mi naprendszerünk furcsa kivétel a szabályok alól, vagy csak a technikai eszközeink pillanatnyi fejlettsége okozza azt, hogy a mintavételünk nem reprezentatív, és eddig épp a kivételes, furcsa naprendszereket találtuk meg? Erre a kérdésre csak nagy statisztikával, több ezer exobolygó felfedezésével lehet megnyugtató választ adni . talán majd a Kepler űrtávcső ontotta adatok alapján.
A részecskefizikában igazából 1973-78 óta csak az akkor felállított modellek (a gyenge és elektromágneses kölcsönhatást egyesítő elektrogyenge elmélet, valamint az erős kölcsönhatást leíró QCD, a kvantumszíndinamika, illetve e két modellt magában foglaló - de matematikailag még nem egyesítő - Standard Modell) egyes részleteinek, jóslatainak igazolása, a megjósolt új részecskék felfedezése zajlik. Eddig minden klappol. Ennek a felfedezésláncnak az utolsó láncszeme lesz az LHC-ben Higgs-részecske felfedezése. A Standard Modellen túlmutató elképzeléseken az elméletiek lázasan dolgoznak, de kísérleti bizonyíték még nincs rájuk. Egy fontos kísérleti fejlemény van, amit nem ír le a Standard Modell, és ezért ez már az új fizika előhirnöke lehet: a neutrínók nem nulla nyugalmi tömege. Mindezekről már beszéltem az előadásban, azóta csak e felfedezések megerősítéséről, pontosításáról hallani.
Egy másik, szintén kb tíz éves felfedezés az Univerzum gyorsuló tágulása, és az ezt is tartalmazó modern, precíziós kozmológia eredménye az Univerzum életkoráról és anyagi összetételéről, a titokzatos sötét anyag és a még rejtélyesebb sötét energia dominanciájáról. Ezekről is részletesen beszéltem az előadásokban. Azóta több új mérés erősítette meg a fentieket, illetve sok fotó és elemzés készült a sötét anyag tényleges eloszlásáról. Talán ezek elvezetnek majd e furcsa anyagfajták tényleges mibenlétének kiderítéséhez is.
Igazi új eredmények az LHC-től várhatók. Mindenki abban bízik, hogy a masina egy-két éven belül ténylegesen felfedezi a Higgs-részecskét. Ennek megtörténte és jellemzőinek megmérése tovább pontosítja a Standard Modellt - vagy éppen megcáfolja azt. Ez mindenesetre az LHC-től elvárható felfedezés lesz. Az igazi az lenne, ha további, nem várható, nem előrejelzett felfedezésekre is sor kerülne: új típusú részecskék, esetleg a sötét anyag alkotórészeinek kísérleti kimutatására. Akkor aztán lesz majd pezsgés az elméleti fizika és kozmológia frontvonalán is!
dgy
-
Arpstronomer
- Hozzászólások: 549
- Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40
Re: Dávid Gyula kérdések
Nagyon köszönöm a választ!
Mindenképp érdemes lesz más szemszögből is megnézni/meghallgatni az előadásokat, mert nem olyan témáról van szó, amit az ember egyszer meghallgat, és azzal le van tudva. Másrészt a fizika szigorlatom 4 éve volt és, mint az lenni szokott, az arra szánt memóriaterület jó része idővel felülíródott
egyszóval, szükség van a mélyebb megértésre. Egész más szemszögből nézi az ember az ismereteket, ha nem kell zh-t írni belőle, főleg, ha érdekli is a tématerület.
Mire mindnek a végére érek, talán már az LHC is komoly eredményeket szolgáltat.
Ha jól veszem ki a hozzászólásból, a Higgs részecske ténylegesen létezik, csak a teljes bizonyításhoz valamilyen módon létre kell hozni az LHC-ban. Így legyen, és a magam részéről szívesen látnék/hallanék egy külön az LHC-ről szóló előadást. Tipikusan olyan téma, amiben "mindenki szakértő" mert mindenki olvassa a neten, de szerintem igazi rálátása csak kevés embernek van, az ott folyó dolgokról.
Mindenképp érdemes lesz más szemszögből is megnézni/meghallgatni az előadásokat, mert nem olyan témáról van szó, amit az ember egyszer meghallgat, és azzal le van tudva. Másrészt a fizika szigorlatom 4 éve volt és, mint az lenni szokott, az arra szánt memóriaterület jó része idővel felülíródott
egyszóval, szükség van a mélyebb megértésre. Egész más szemszögből nézi az ember az ismereteket, ha nem kell zh-t írni belőle, főleg, ha érdekli is a tématerület.Mire mindnek a végére érek, talán már az LHC is komoly eredményeket szolgáltat.
Ha jól veszem ki a hozzászólásból, a Higgs részecske ténylegesen létezik, csak a teljes bizonyításhoz valamilyen módon létre kell hozni az LHC-ban. Így legyen, és a magam részéről szívesen látnék/hallanék egy külön az LHC-ről szóló előadást. Tipikusan olyan téma, amiben "mindenki szakértő" mert mindenki olvassa a neten, de szerintem igazi rálátása csak kevés embernek van, az ott folyó dolgokról.
Re: Dávid Gyula kérdések
Az LHC weboldalán vannak információk arról, hogy mik történtek az utóbbi időben. A lényeg, hogy márciusig végéig a proton-nyaláb energiáját tornászták fel 3.5 TeV-ra, és próbálták meg stabilizálni a nyalábot. Akkor megtörtént az első 7 TeV-os ütköztetés, erről minden újság a címlapon számolt be.
Azt írják, hogy most a legfontosabb annak a verifikálása, hogy a berendezés jól működik, ezt a standard modell korábban felfedezett részecskéinek újrafelfedezésével próbálják igazolni.
Már áprilisban sikeresen detektáltak W-bozonokat, és azóta már többet is. Májusban megvolt az első Z-bozon nyom is.
Szintén áprilisban detektáltak egy ritka mezont, a Beauty részecskét (egy anti-b kvark és egy u kvark alkotja), majd májusban a Strange Beauty (b kvark + anti-s kvark) és a Charm (c kvark + anti-s kvark). Ez utóbbi kettő egy ütközés során keletkezett.
Én ennyit találtam.
Üdv
Kvi
Azt írják, hogy most a legfontosabb annak a verifikálása, hogy a berendezés jól működik, ezt a standard modell korábban felfedezett részecskéinek újrafelfedezésével próbálják igazolni.
Már áprilisban sikeresen detektáltak W-bozonokat, és azóta már többet is. Májusban megvolt az első Z-bozon nyom is.
Szintén áprilisban detektáltak egy ritka mezont, a Beauty részecskét (egy anti-b kvark és egy u kvark alkotja), majd májusban a Strange Beauty (b kvark + anti-s kvark) és a Charm (c kvark + anti-s kvark). Ez utóbbi kettő egy ütközés során keletkezett.
Én ennyit találtam.
Üdv
Kvi
Re: Dávid Gyula kérdések
Kicsit korábban "hangzott el":
>>A standard modellben a galaxisok (kis lokális perturbációktól eltekintve) nem is mozognak, így ha szigorúan vesszük, sebességük nulla.<< (DGy)
Ezt hogyan kell értelmezni? Hogyhogy nem mozognak? Minek köszönhető, hogyan értelmezhető a vöröseltolódásuk? Az ezt leíró matekot nem ismerem, de úgy tudom, az áltrel egyenleteinek megoldásai között vagy táguló, vagy összezuhanó Univerzum kell, hogy szerepeljen, legalábbis az Einstein által bevezetett, majd elvetett lambda kozmológiai konstans nélkül.
>>A Hubble-törvény valóban fontos és igaz természeti törvény, de egészen másról szól, mást jelent, mint a szokásos értelmezése (erről majd máskor részletesebben)<<(DGy)
Bizonyára itt van a kutyus elásva... szóval mit is takar a Hubble-törvény, ha nem a "szokásos értelmezését"?
>>A standard modellben a galaxisok (kis lokális perturbációktól eltekintve) nem is mozognak, így ha szigorúan vesszük, sebességük nulla.<< (DGy)
Ezt hogyan kell értelmezni? Hogyhogy nem mozognak? Minek köszönhető, hogyan értelmezhető a vöröseltolódásuk? Az ezt leíró matekot nem ismerem, de úgy tudom, az áltrel egyenleteinek megoldásai között vagy táguló, vagy összezuhanó Univerzum kell, hogy szerepeljen, legalábbis az Einstein által bevezetett, majd elvetett lambda kozmológiai konstans nélkül.
>>A Hubble-törvény valóban fontos és igaz természeti törvény, de egészen másról szól, mást jelent, mint a szokásos értelmezése (erről majd máskor részletesebben)<<(DGy)
Bizonyára itt van a kutyus elásva... szóval mit is takar a Hubble-törvény, ha nem a "szokásos értelmezését"?
Re: Dávid Gyula kérdések
Sziasztok!
Gondolkoztatok már rajta, mekkora fekete lyukat lehetne csinálni az egész Univerzumból?
Kiszámoltam a látható Világegyetem Schwarzschield sugarát. Egy 13,5 milliárd fényév sugarú gömb térfogatát vettem alapúl. (Tudom, hogy a Világegyetem nem ilyen...) Ha behelyetesítjük a manapság elfogadott kritikus sűrűséget kb: 10 a -26.-on kg/m3 (a megfigyelt anyagsűrűség ennek csupán 10%-a, tehát a többi a sötét anyag és a sütét energia...), akkor 4x10 a 47.-en kg jön ki. Érdekes belegondolni, hogy a méretéhez képest milyen könnyű az Univerzum. (Persze érthető, hiszen az átlagos sürűsége igen kicsi, mégis meglepődik az ember, ha a konkrét számokkal szembesűl...)
Ha ezt a tömeget behelyetesítjük Schwarzschield képletébe, akkor 6x10 a 20.-on m lesz az eredmény. Ez csupán 4 nagyságrenddel kisebb, mint az Univerzum most megfigyelhető mérete (kb: 2,1X10 a 24.-en m)!
Hát igen, az Univerzum rendkívűl ritka valami. Az átszámítások után az Univerzum Schwarzschield sugara kb: 4 millió fényévnek adódik. (Természetesen kisebb anyagsürűség esetén ez jóval kisebb.)
Ennek a számolgatásnak az volt az apropója, hogy a neten megjelent egy írás http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges ... jeben.html
amelyben érdekes ötletet vetettek fel. Ajánlom mindenkinek elolvasásra.
Vajon az Univerzum múltjában létezhetett egy ilyen fekete lyuk állapot? Szerintem érdekes következményei lennének...
Üdv L.István
Gondolkoztatok már rajta, mekkora fekete lyukat lehetne csinálni az egész Univerzumból?
Kiszámoltam a látható Világegyetem Schwarzschield sugarát. Egy 13,5 milliárd fényév sugarú gömb térfogatát vettem alapúl. (Tudom, hogy a Világegyetem nem ilyen...) Ha behelyetesítjük a manapság elfogadott kritikus sűrűséget kb: 10 a -26.-on kg/m3 (a megfigyelt anyagsűrűség ennek csupán 10%-a, tehát a többi a sötét anyag és a sütét energia...), akkor 4x10 a 47.-en kg jön ki. Érdekes belegondolni, hogy a méretéhez képest milyen könnyű az Univerzum. (Persze érthető, hiszen az átlagos sürűsége igen kicsi, mégis meglepődik az ember, ha a konkrét számokkal szembesűl...)
Ha ezt a tömeget behelyetesítjük Schwarzschield képletébe, akkor 6x10 a 20.-on m lesz az eredmény. Ez csupán 4 nagyságrenddel kisebb, mint az Univerzum most megfigyelhető mérete (kb: 2,1X10 a 24.-en m)!
Hát igen, az Univerzum rendkívűl ritka valami. Az átszámítások után az Univerzum Schwarzschield sugara kb: 4 millió fényévnek adódik. (Természetesen kisebb anyagsürűség esetén ez jóval kisebb.)
Ennek a számolgatásnak az volt az apropója, hogy a neten megjelent egy írás http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges ... jeben.html
amelyben érdekes ötletet vetettek fel. Ajánlom mindenkinek elolvasásra.
Vajon az Univerzum múltjában létezhetett egy ilyen fekete lyuk állapot? Szerintem érdekes következményei lennének...
Üdv L.István