Ha ezt hallotta Newton odafentről, lehet elmorzsolt egy könnycseppet a büszkeségtől
![nagyon boldog :D](./images/smilies/icon_e_biggrin.gif)
Ha ezt hallotta Newton odafentről, lehet elmorzsolt egy könnycseppet a büszkeségtől
Természetesen csak ebben a formában lenne értelme összehasonlítani távcsőtípusokat. És ami azt illeti, szerintem az azonos fényerő is fontos lenne. Nyilván egy Makszutov-Cassegrain kilóg ebből a szempontból. De egy APO és egy Newton közötti különbséget lehetne így demonstrálni.gyuri17 írta: ↑2021.08.15. 14:13Ha már így összejöttünk, mi a véleményetek egy olyan tesztről, ahol műszertípusból a legjobb példányokat hasonlítanánk össze, úgy, hogy csak a rendszertől várható legjobb képalkotás a kritérium. Vagy is, itt csak a tipus által nyújtott minőség a fontos, nem hogy mi kapható, és az mit nyújthat. Hajlandó lennék a jelen készülő tükröm (128/780-as) beáldozni egy ilyen teszthez,(jövőre Tarjánba) mivel ez a méret itthon is megtalálható APO, akromát, és makszutovban is. Gyakorlatilag csak a nyílásviszony ami nem koncentrálható F7 körül.
Ez miért lényeges??
Leírtad magad is. Nem különböző, vagy közel azonos okulárok összehasonlítása most a cél. Egy okulárral kellene elvégezni a tesztet.mizar írta: ↑2021.08.15. 15:50Ez miért lényeges??
A 100X nagyítás mindegyiken 100X nagyítás. Nyilván nem azonos okulárral, de lehetne azonos, vagy közel azonos típusú az okulár. Ebben a kategóriában egy 110/860-as Mizar is versenyképes lehet.![]()
A kritérium ez volt amit István írt.
" Vagy is, itt csak a tipus által nyújtott minőség a fontos,"
Tükrös távcsövek is léteznek igen magas visszaverésű bevonatokkal és lencsésekhez is használnak gyengébb zenittükröket. Emiatt nem gondolom, hogy ez tekinthető előnynek egy lencsés javára. Egyszerűen ez már egy másik kérdés. Ha valaki pénzt áldoz a dielektrikus zenittükörre, akkor miért ne kérhetne a tükrökre is jobb bevonatot? Tudtommal hazánkban, a meglehetősen baráti áron gőzölt felületek is elérik a 90% visszaverést. A 30% különbséget túlzónak tartom.Lovász András írta: ↑2021.08.17. 13:08Még egy érv a refraktor mellett szól: egy jó bevonatokkal rendelkező lencserendszernek dielektrikus zenittükörrel közel 30%-kal jobb a fényáteresztő képessége, mint egy sima alubevonatos, központi kitakarással rendelkező tükrös rendszernek.
Azért közelítettem meg ebből a nézőpontból a dolgot, mivel tudtommal nem gőzöl senki ma Magyarországon 96-97%-os bevonatot a tükrökre. A dielektrikus zenittükröt viszont bármelyik távcsőboltban leemelhetjük a polcról, azaz elérhető.vgyurma írta: ↑2021.08.17. 14:34Tükrös távcsövek is léteznek igen magas visszaverésű bevonatokkal és lencsésekhez is használnak gyengébb zenittükröket. Emiatt nem gondolom, hogy ez tekinthető előnynek egy lencsés javára. Egyszerűen ez már egy másik kérdés. Ha valaki pénzt áldoz a dielektrikus zenittükörre, akkor miért ne kérhetne a tükrökre is jobb bevonatot? Tudtommal hazánkban, a meglehetősen baráti áron gőzölt felületek is elérik a 90% visszaverést. A 30% különbséget túlzónak tartom...Lovász András írta: ↑2021.08.17. 13:08Még egy érv a refraktor mellett szól: egy jó bevonatokkal rendelkező lencserendszernek dielektrikus zenittükörrel közel 30%-kal jobb a fényáteresztő képessége, mint egy sima alubevonatos, központi kitakarással rendelkező tükrös rendszernek.