Hozzászólás
Szerző: Ankalimon » 2020.07.15. 20:07
Na végre, a balatoni nyaralás közben, a déli partról három egymást követő este és hajnalban is sikerült észlelni a C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst: Naplemente után másfél órával, illetve a napkelte előtti derengésben a tó vizén túl, a túlpart hegyei fölött szabad szemmel is gyönyörűen kirajzolódott a fényes mag, és a csóva, amely elfordított látással tekintélyes hosszúságú volt.
Megnéztem 15x70-es binóval. És kitelepítettem a rendes távcsöveket is a partra és ott is maradtak három napig (Balaton-parti észlelés hátránya: a sötétben beleesett a vízmérték a vízbe, aztán nekem is sikerült belecsobbannom a tóba, miközben próbáltam kihalászni. De legalább a műszereket nem rántottam magammal...) Az egész baráti társaság minden este ott tolongott a távcsövek körül és bámulta az üstököst. Egyértelmű, hogy ez még a teljesen laikusoknak is döbbenetes látvány.
A 120/600-asban, 24x nagyítás mellett szépen elfért a teljes üstökös a 100 fokos látómezőbe: a fényes mag mögött ropppant hosszan, a látómező nagy részén áthúzódva látszott a gyönyörű kettős csóva.
A 250/1200-assal, 75x nagyítással, 82 fokos látómezőbe sem fért el a teljes üstökös, de jól látszott a nagyon fényes, szabályos, korongszerű mag, a határozott kóma, és a hosszú, elnyújtott kettős csóva.
Hétfő este egy jól kivehető csillag volt látható a csóva első harmadánál (HD 57203, ha jól azonosítottam), és a másfél-két órás megfigyelés alatt a csóva teljesen, egyik szélétől a másikig áthaladt előtte. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen nagy az üstökös saját mozgása az égi háttérhez képest.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)
Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.