Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Itt minden Téged foglalkoztató alapkérdés feltehetető, legyen az csillagászati elméleti, vagy távcsővásárlással, -használattal, vagy az égbolton való tájékozódással kapcsolatos gyakorlati kérdés!
Áron
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2010.07.11. 19:08

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: Áron » 2010.07.12. 08:38

Köszi, de pólustávcsövem nincs. És a másik kérdésre a választ tudja valaki?
76/900 Skywatcher Newton
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: mpt » 2010.07.12. 10:02

Nem latom, mi volt a masik kerdes? Egyebkent szerintem egyszeruen nem volt eleg pontosan polusra allitva a mechanika (polustavcso ill. furat hianyaban tenyleg nehez).

Egyebkent nekem is Celestron mechanikam van (EQ5) es az emlegetett pocok eppenhogy nem egy lab folott van, hanem pont ket lab kozott. Egyebkent meg tokmindegy, hogy hol van, a lenyeg, hogy eszak fele nezzen.

--mpt
Áron
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2010.07.11. 19:08

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: Áron » 2010.07.12. 10:05

Tehát nem kell elvileg újra pólusraállni egy idő után?
76/900 Skywatcher Newton
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: mpt » 2010.07.12. 10:12

Nem, mivel a polus ugyanott marad.
(Kivetel persze, ha a mechanikat barmifelekeppen elmozditotta az ember).

--mpt
Áron
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2010.07.11. 19:08

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: Áron » 2010.07.12. 10:13

Kösz, nekem igazán ez volt a lényeg.
76/900 Skywatcher Newton
Porrima
Hozzászólások: 254
Csatlakozott: 2009.09.20. 20:52

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: Porrima » 2010.07.12. 11:55

Arpstronomer írta:
Franky írta:
A SkyWatcher, Meade, Celestron mechanikákon az egyik láb a három közül az "északi láb".


Ezt az északi láb dolgot nem (sem) tudtam, de hogy is van ez? Ezek szerint nagyjából úgy rögzítsem az azimutttengelyt a mechanikán, hogy az északi láb is nagyjából a Polaris felé nézzen? Logikusan hangzik :)

Örülök Flangel jó éjszakájának, sajnos én nem voltam szerencsés a hétvégén. Pénteken újra nekiveselkedek, addig is szép eget mindenkinek!
És nem utolsósorban, köszönjük szépen a listát Porrima Bácsinak is!


Árpi, ezt a Bácsit legalább zárójelbe tehetted volna :oops:

A gyári háromlábakat nem ismerem, de amikor a Zeiss 50/540-esemet fotóállványra tettem, akkor én inkább az egyik lábat déli irányba állítottam azért, hogy az elsődleges déli észleléseknél ne legyen útba a saját lábamnak... Remélem érthető. Persze a kezdők egy este minden irányba nézelődnek, így ennek nincs jelentősége de később, ha már egy kisebb égterületet akarnak tüzetesebben megfigyelni, akkor mindig a déli irányt érdemes választani, mivel ott vannak a legmagasabban a csillagok.
f1angel
Hozzászólások: 198
Csatlakozott: 2010.04.13. 13:04

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: f1angel » 2010.07.12. 13:23

Újabb amatőr kérdésem van:
Nem tudom jól fogalmazok-e, majd kiderül ;)
Honnan tudhatom, hogy kettőscsillagot látok-e a LM-ben és nem "csak két egymáshoz közel lévő csillagot"? A minap a kígyó feje alatt bukkantam véletlenül egy párra. Utánanéztem az atlaszban ott a környéken valóban van egy kettős, de nem vagyok benne biztos, hogy az volt, a hely stimmel. A pontos jelzését majd megnézem és holnap megírom.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.07.12. 14:04

K. flangel (és minden kistávcsöves!) Nem is egyszerű kérdés. A jobb katalógusok általában feltüntetik, hogy keringenek-e (csillagpárok, amit nem tudom miért kell binary-nak nevezni!) Az éta Cas pl. hármas rendszer, összetratoznak, nekünk azért is érdekes, mert egyik legkorábbi pályaszámító magyar csillagász volt: Gruber Lajos, 1877-ben. Általában a kettősöket folyamatosan figyelik, hogyan változik a helyzetük és irányuk egymáshoz képest, ennek alapján számolják (esetleg több tiz, vagy száz éves mérés alapján) a keringést. De egymástól nagyon távoli kettősöknél már az is jelzi az összetartozást, hogy távolságuk kb. azonos, és egymáshoz képet csak keveset mozdulnak el. Az éta Cas két főkomponenseének keringése 460 év.
Meg lehetsz elégedve a távcsővel!
No, akkor hadd adjak még egy-két tippet! A Cas bétájától nyugatra (most este jobbra) van 3 halványabb (4 mg körüli) csillag, abból a legalsó a szigma, eléggé szorosan vannak egymás mellett, de kipróbálhaod. A Sasban is van még egy érdekes pár, a 15 Aquilae, a Sas farka (a lambda Aql) fölött két kisebb csillag van, auplból az alsó kettős, aléggé tág, de a kísérő halvány: 7 mg-ós. de talán megpillantod. (Ha nem mutatja kettősnek, ne csalódj, mert a határán ván a felbontásnak!) Üdv: Lajos
cashy
Hozzászólások: 8
Csatlakozott: 2010.06.15. 20:16

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: cashy » 2010.07.12. 14:43

Kedves mechanikával küzdők, és azok, akik nem értik, mit küzdenek vele a küzdők,

Nekem van EQ1-es és EQ3-2-es mechám. Azt hiszem, én már megtapasztaltam mindkét oldalt.

Röviden azt kell mondjam, az EQ1 nagyon gyenge. De nagyon sokat lehet rajta javítani pontos beállítással.

0. EQ1-en nincs pöcök, tehát gyakorlatilag mindegy merre fordítod a lábait.

1. Azért érdemes vízszintesbe tenni a mechanikát, hogy ne boruljon rád a távcső. Egy "picit" könnyebb lesz kiegyensúlyozni is, ami a későbbiekben nagyon fontos.

2. A pillanatragasztós trükk, ha jól értettem a kereső és a főtávcső párhuzamosítására vonatkozott. A kisrefraktorom nekem is 70/900 SW, baromi idegesítő a keresőtávcső elállítódása. Könnyen elállítódik, nehezen rögzül. Szóval megértelek, bár én maradok inkább a tökölős megoldásnál. :)

3. Tapasztalataim szerint megfelelő kiegyensúlyozásnál még az EQ1-es mechanika is tud nagyon jól működni. Vízszintesbe vele (én erre egy 80 centis vízszintmérőt használok), a felhasználói útmutató szerinti kiegyensúlyozás, aztán keresőtávcső beállítás (párhuzamosítás) földi célponton (pillanatragasztó nélkül:).

4. Hozzávetőleges polárra állás EQ1-el (komolyabban nem is próbáltam vele): a bevízszintezett, kiegyensúlyozott távcsövem óratengelyét 47-48°-ra teszem (túl pontosan nem is lehet állítani), majd a mechanika rögzítőcsavarját kilazítva magát a mechanikát forgatom az állványon a Polarishoz. Amikor megvan, akkor meghúzom a csavart. És nem az állványt cipelgetem, mert akkor kezdhetem az egyes ponttól.

Eredmény (ha mindezt sikerül jól): 1-2 másodperces beremegés fókuszírozásnál, minimális remegés mozgatásnál és érintésnél. Míg ha nem sikerül, fókuszírozásnál 4-10 másodperces remegés, mozgatásnál szintén. Szerintem megéri.

+1 Az EQ3-2-höz ma veszek pólustávcsövet :)

cashy
Porrima
Hozzászólások: 254
Csatlakozott: 2009.09.20. 20:52

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Hozzászólás Szerző: Porrima » 2010.07.12. 15:34

f1angel írta:Újabb amatőr kérdésem van:
Nem tudom jól fogalmazok-e, majd kiderül ;)
Honnan tudhatom, hogy kettőscsillagot látok-e a LM-ben és nem "csak két egymáshoz közel lévő csillagot"? A minap a kígyó feje alatt bukkantam véletlenül egy párra. Utánanéztem az atlaszban ott a környéken valóban van egy kettős, de nem vagyok benne biztos, hogy az volt, a hely stimmel. A pontos jelzését majd megnézem és holnap megírom.

Kedves F1angel!

A legnehezebb kérdést tetted fel kettőscsillag vonatkozásban: ez kb. olyan, mint hogy mi a szerelem?
Kezdem az általam helyesnek tartott válasszal: kettőscsillag az, amely kettőscsillag katalógusban szerepel.
Ezek a rendszerek a vizuális osztályon belül két nagy csoportra oszthatók: fizikai kapcsolatban levő párok és optikaiak, amelyek a térben egymástól távol, de közel azonos látóirányban helyezkednek el tőlünk nézve. A fizikaiak ismét két részre oszthatók: egymás körül keringő, angol szóval binary rendszerek (ezek a valódi kettősök) és a térben közel azonos irányban mozgók: ezek angol eredetű rövidítése cpm. Ezzel ezt a részt be is fejezem, bővebben a könyvekben.

Ha az amatőr távcsövezés közben egy szép párra bukkan, akkor meg kell állapítani, hogy katalógusban szerepel-e? Ennek az a módja, hogy először is minél pontosabban meg kell határozni a koordinátáit, valamint megbecsülni a szögtávolságát, pozíciószögét és a tagok fényességeit: azaz leészlelni (mindezeket természetesen fel kell írni az észlelőnaplóba). Nagyon hasznos ugyanakkor látómező rajzot is készíteni, de az önmagában általában kevés. Ezek alapján a legnagyobb katalógusban, a WDS-ben érdemes megkeresni. Ha ott nem szerepel, akkor marad egy szép emlék :)
Mivel a WDS-ben kb. 110 ezer bejegyzés van, egyszerűbb először a sokak által használt Guide planetárium programban utána nézni a látottaknak; szerintem nagy valószínűséggel megtalálnád ott a kettősödet

Azért óva intem attól a kezdőket, hogy 1-2 ívperces felfedezésekkel írják tele a naplójukat - nem sok értelme lenne :(
Válasz küldése

Vissza: “Az alapismeretektől a távcsővásárlásig”