Bár nem én voltam a "felkérő", és a szöveges leírásod fedi az általam segítségül citált cikkben leírtakat, és a jelenség oka alapvetően helyesen van leírva, de néhány pontban vitatkoznom kell (nem elsősorban veled, hanem a cikk írójával), még ha a Fizikai szemlében közölték is le a cikket - persze ennek megfelelően kellő szerénységgel és a tévedés lehetőségét fenntartva...gszabo írta: ↑2020.03.18. 20:40Az előzőekben egy felkérés az volt, hogy röviden írjam le egy idézett cikk tartalmát, de én inkább a saját szavaimmal megpróbálnám megvilágítani (több elolvasott cikk hatására), hogy hogyan képesek más égitestek (nap, hold, stb.) hatást gyakorolni a föld forgástengelyének irányára és ezért a föld nem tud "békességben" keringeni a nap körül.
Az első problémám, hogy miért is kell belekavarni a precesszíóba és/vagy a nutációba a Föld (vagy bármely más égitest) alaki anomáliáit? (Mármint a forgási ellipszoid alakot, alias "'úszógumi"; legalábbis első közelítésben...)
Ugyanis a tömegvonzást redukálni a tömegközéppontra sok esetben erős elhanyagolásokat jelent. Ha ezt "büntetlenül megtehetnők", akkor pl. az árapály erők (-nek nevezett gravitációs tehetetlenségi hatás) nem tépnék szét a testeket a Roche-féle veszélyzónában (vagy Roche-határnál, lásd: http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/RocheHat.htm), vagy nem létezne a kötött keringés/tengelyforgás jelensége (pl. a Holdunk esetében is: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6t% ... org%C3%A1s). Ezen alaki (és/vagy tömegeloszlásbeli) anomáliáknak természetesen van hatásuk az égitest konzervatív (itt gravitációs) erőtérben történő mozgására, de a fenti jelenségek önmagukban ezektől függetlenek.
Ha egy tökéletesen gömbszimmetrikus alakú (azaz pl. "úszógumi" nélküli) ÉS homogén (vagy centrálisan szimmetrikus) tömegeloszlású forgó testet helyezünk ("ferde forgástengellyel") gravitációs térbe, az akkor is "imbolyogni" fog forgása közben, mivel a cikkben is vázolt erő-felbontások akkor is léteznek, csak nem kell különválasztani a gömböt a rajta lévő úszógumitól (az egyenlítői púp talán "tudományosabban" hangzik ). Hiszen, ha a gömb tömegelemeire ható gravitációs erők "gond nélkül" redukálhatók a középpontra (ahogy a cikk írója teszi), akkor az egyenlítői púp tömegelemeire ható gravitációs erők miért nem redukálhatók ugyanoda??? És akkor nem is lépne fel semmilyen imbolygási jelenség, akárhogy is nevezzük el.
Valójában a lényeg az, hogy az adott jelenség tárgyalásakor SEMMILYEN tömegvonzás-redukció nem tehető meg, mivel az egyes elemi tömegrészekre ható gravitációs és dinamikai (vagy tehetetlenségi) erők különbségei és mozgás közbeni változásai okozzák magát a jelenséget. Tehát pl. a cikk 4. ábráján látható erőfelbontást bármiféle egyenlítői púp nélkül, csupán a gömb holdközeli és holdtávoli féltekéjére kellet volna felírni úgy, hogy a gömb középpontjára nem redukálunk semmilyen erőhatást.
Az egy másik kérdés, hogy a valóban létező tömegeloszlási anomáliák ténylegesen "belekavarnak" a fenti idealizált precessziós és/vagy nutációs mozgásokba, ami "recéssé", látszólag véletlenszerűen (de valójában determinisztikusan) egyenetlenné teszik az idealizált, homogén tömegeloszlású modellből következő "sima felületű" kúppalástok felszínét.
A másik problémám a (súlyos és erőmentes) pörgettyűk megkülönböztetésével van.
A pörgettyűkre ható (gravitációs és tehetetlenségi) erők mindkét esetben ugyanazok, csupán a "súlyos"-nak titulált esetben maga a pörgettyű más - a tömegközéppontján kívüli - ponton van megtámasztva, s így a rá ható legerősebb erőhatás (a földi gravitáció) a pörgettyű tömegközéppontjára igen jelentős fogatónyomatékot képes kifejteni (a megtámasztási ponton átmenő, és a dőlésre éppen merőleges tengely körül, ami "el akarja dönteni" a testet), ami a precessziós mozgást, azaz a pörgettyű imbolygását nagyságrendekkel erőteljesebbé (gyorsabbá) teszi. Nem végeztem ilyen irányú kísérleteket, de megkockáztatom, hogy az "erőmentes"-nek titulált, azaz tömegközéppontjában megtámasztott pörgettyű sokkal lassabb precessziós imbolygást produkálna, ami így akár könnyen össze is keverhető lenne a Coriolis erő* hatásával (lásd pl. Focault-inga: https://hu.wikipedia.org/wiki/Foucault-inga) Tehát a két pörgettyű megkülönböztetése - a jelenség szempontjából - fölösleges.
Kíváncsi lennék mások véleményére is a fenti kérdésekben: miben tévedek? (Ha tévedek.)
MDA
*: csupán a szabatosság kedvéért jegyzem meg, hogy Coriolis erő ugyanúgy nem létező erő, mint a centrifugális erő (vagy éppen az árapály erő). Mindegyikük az ún. "tömegerők", esetleg "tehetetlenségi erők" csoportjába tartozik, mégpedig a körmozgást ténylegesen fenntartó (és persze valóban létező) centripetális erő egy-egy megnyilvánulása, ami a megfigyelő vonatkoztatási rendszerének függvényeként jelenik meg. Ezért szerintem pontosabb lenne "Coriolis-hatás"-ról, "centrifugális-hatás"-ról és "árapály-hatás"-ról beszélni. Habár ez sokak számára szőrszálhasogatásnak tűnhet... (Pedig nem az.)