Hozzászólás
Szerző: Imre » 2020.02.16. 22:01
Igen, de nem szabad elfelejtkezni az átállításról! Ha a felhőképet lecserélik, akkor már a forgás nem a szuperrotáció, hanem a sima felszíni tengely körüli forgássá alakul. Ez természetes. Nekem néha sikerül olyan IR képet készíteni, ahol lehet látni a felszínt, mintegy "pausz" papíron átnézve, homályosan, egyáltalán nem részletesen, de ahol a felhőréteg vastagsága kisebb, ott változik a 800 nm feletti hullámok áteresztődése. Véleményem szerint előbukkannak a felszín magasabb pontjai, és kissé átlátszanak az infravörös fényben. Lehet, hogy a gázok keveredése is máshogy alakul, és ez is befolyásolja a készített infravörös képet. Az viszont, hogy az egész kierősített zaj lenne, azt tagadom, és nem is valószínű. Köszönhetően a felvételi módszeremnek, amely különleges védelmet nyújt a poros felületű szűrők érzékelők, lencsék okozta homályok, foltok ellen. Ugyan ezt a módszert használom az UV fényű felvételek készítésekor is, tehát ott is a valódi felhőmintázat dominál, és nem a zaj látszik kierősítve. Sokféle szűrőt próbáltam, és nem a Beeder, vagy az Optolong adja a legjobb eredményt. Van egy harmadik márka is, de van egy még jobb, ami nem hivatalosan Vénusz szűrő, hanem csak sima sávszűrő. Nagy áteresztése van, 90% feletti, és 370-410 nm sávban működik. Ezzel a szűrővel értem el a legjobb eredményt, a többi csak a fényt zabálta, és alig mutatott részleteket. Külön rendeltem kifejezetten erre a tartományra. Nem csak a szűrő a lényeg, hanem az érzékelő, a CCD cella is, mert UV tartományban jó, ha nagy érzékenységű és kicsi zajú szobahőmérsékleten is. Nos találtam egy kompakt gépet, amelybe olyan érzékelő van, amely pixelek előtti színszűrője átengedi az UV fényt, illetve 400 nm alatt mindent. Olyan, mintha nem is lenne vörös, zöld és kék szűrő a pixelek előtt. Az alkalmazott speciális szűrőm kissé belelóg az ibolya tartományba, amely kissé kékes árnyalatúvá teszi a megjelenő képet, de ez csak 10%, amely korrigálható a feldolgozáskor. A pixelek előtti szűrő 680 nm felett is mindent átereszt, és szinte csillapítatlanul jut el az infravörös fény az érzékelő felszínére. 800 nm hullámhossz felett, azaz a látható tartományt kiszűrve, szinte tökéletes egyensúlyban lehet fekete-fehér képet készíteni, amely természetesen a szűrő miatt az infravörös képe a bolygónak. Néha eléggé kontrasztos részletek láthatók a Vénusz felvételen, főként egyenlítővel párhuzamos csíkozódások a sarkok felé erőteljesebb rajzolattal. Ezeken a képeken sokkal pontosabb a fázis megjelenése. UV fényben sokkal kisebbet mutat, míg látható fényben okulárok keresztül igencsak változó lehet. Ennyit a szűrőről, és az érzékelőről. Természetesen a kompakt gép érzékelője a gépen kívülre került, és nincs előtte semmiféle szűrő! Ezt csak CBO állította előzőleg, mert biztosan elkerülte a figyelmét, hogy mod. DMC LS gépről írtam, azaz módosítottról. Tehát nincs előtte a lencserendszer és a blokkszűrő, hanem az érzékelő a közvetlen fókuszba kerül. Általában 2x, 3x, 5x Barlow nyújtótaggal használom, de ez nagyon függ a nyugodtságtól, a légkör áteresztésétől, és a Vénusz fényességétől is. A fényesség miatt már lehet egy ideig akár 5x nyújtást használni, de nem sokáig, mert dichotomia után a bolygó mérete hirtelen változik, és egyre nehezebb lesz rajta tartani a kisméretű kompakt gép érzékelőjén, főként a légköri hatások miatt, illetve nem tudom használni a zajkioltó speciális módszeremet sem, ha a vízszintes képméret negyedét meghaladja a bolygó képének mérete. No ennyit erről, és csak azért tettem be azt a három képet, hogy aki Jupos-t használ, annak is legyen több lehetősége a Vénusz elemzésére. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!