Hát erre van egyszerű, pragmatikus válasz, de nyilván vannak mélyebb összetettebb motivációk is.
Mivel mélyegezés a fő profil nálam, alap, hogy a nagyobb átmérő egy csomó új lehetőséget hoz.
A fontolgatás, számolgatás, mérlegelés nagy része arról szólt, hogy mi az a legnagyobb átmérő, amit a kialakult észlelési metódusomhoz nagyon bevált mechanikám teherbírása elbír. A 12,5 kg-os súlyával kb. ez a tubus a maximum, amit meg merek kockáztatni.
Nyilván jelentős előrelépést egy 30 vagy 35 centis tükör jelentene, de az a 60% plusz fénygyűjtés, amit a 25 centis tükör ad, azért jelentős. Magam is néztem már 25 centis távcsőbe, meg nagyon sok beszámolót olvastam, és van egy sor terület, ahol pont ezzel léphetem át (reményeim szerint) a láthatósági küszöböt. Arra számítok, hogy egy csomó halvány ködösséget, ami eddig nem vagy éppen hogy csak, kis derengésként látszott, most jobban megfigyelhető lesz, és az is a motivációk között van, hogy talán több, közepes méretű/fényességű galaxisban bukkannak fel már részletek is. És abban is bízom, hogy a korábban is megfigyelt fényesebb alakzatok is kicsit látványosabbak, részletgazdagabbak lesznek.
Persze az is benne van bizonyára, hogy az az átlagosan havi egy-két éjszaka mellett, amit effektíven megfigyeléssel tudok tölteni, sokkal több idő megy el az álmodozással, tervezgetéssel - és ez nyilván gyakran hoz vásárlási impulzusokat is. De úgy érzem, hogy a megfigyelések tervezgetése, célpontok vadászása, műszerek tuningolása, valamilyen mértékben fontos eleme ennek a szép hobbinak. Én legalábbis ezeket az időket is magamban az amcsill életem részének tekintem.
... de azért ezt említsd meg a boltban is , hogy tényleg vegyék a fáradságot átválogatni az optikákat 
