Csillagászat és vallás

Avatar
F. Attila
Hozzászólások: 69
Csatlakozott: 2018.03.05. 14:39

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: F. Attila » 2020.01.13. 16:31

Mit szóltok ahhoz a gondolathoz, hogy mondjuk a Fiastyúk kb 40 napig nem észlelhető a Nap miatt? Ha voltak naptári "sarokpontok" az égen (márpedig voltak pl.: a Fiastyúk), akkor annak lehet jelentősége, hogy a várt halmaz a nyugati égről eltűnik, majd a keleti égen megjelenik. Tehát van egy minőségi változás, amaly a Nap mögött eltünve történik meg. Mit gondoltok, reális feltételezés, hogy kb.: 40 napig takarja el a Nap az adott objektumot (pl nyílthalmazt)? Bolygókat, Holdat hagyjuk.

Vélemény?
12x50B, 120/1000L, 250/1200T
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2020.01.14. 08:10

Nincs. A régiek sokkal jobb megfigyelők voltak, mint gondolnánk, náluk olyan, hogy "kb. 40 nap' nem létezett. Másrészt a Fioastyúk nem volt ehgy annyira kitüntetett objektum.
Avatar
F. Attila
Hozzászólások: 69
Csatlakozott: 2018.03.05. 14:39

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: F. Attila » 2020.01.14. 09:01

a kb. arra vonatkozott, hogy ha pontosan mérnek egy eseményt, akkor annak lesz egy szórása és átlaga....

Hésziodosz Munkák és napok című könyvből (Wkikipédia):
Pleiászok, Atlasz lányai, hogy föltűnnek az égen,
kezdj el aratni, s amint eltűnnek kezdd el a szántást.
Negyvenszer kél és nyugszik a nap, míg rejtve maradnak,
közben az esztendő lassan tovagördül az útján,
s akkor kell, ha előbújnak, vasadat köszörülnöd.

Ez a törvénye a szántóföldeknek;...”
(Trencsényi Waldapfel Imre fordítása)

Még az jutott eszembe, hogy mivel a Napnak egy nap alatt kb.1 fok a látszólagos mozgása, ezért a 40 napos időtartam gyakorlatilag +-20fok "kitakarást" jelent az ekliptikán.

Kedves Péter, szerinted (mint nálam ezerszer gyakorlottab észlelő), reális feltételezés az, hogy az eklipitikán a Nap KB. +-20fokot tesz megfigyelhetetlenné? Napnyugtától napkeltéig gyakorlatilag a 360°-ból megfigyelhető 320°?
12x50B, 120/1000L, 250/1200T
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2020.01.14. 09:10

Fényesebb objektumokat ennél közelebb is meg lehet figyelni (Hold, Vénusz, Jupiter, a Szíriuszt nem tudom, utána kéne nézni...).
Meg hát az ekliptikára igaz ez. És odébb?
Avatar
F. Attila
Hozzászólások: 69
Csatlakozott: 2018.03.05. 14:39

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: F. Attila » 2020.01.14. 09:18

A korábbi hozzászólásomban írtam, hogy Holdat és bolygókat vegyük ki ebből a fejtegetésből. Fényesebb csillag, nyílthalmaz, csillagkép esetén jogos a felvetésem. Stelláriumban néztem, azt látom, hogy KB. 40 nap, de kíváncsi vagyok gyakorlott észlelők véleményére is.

a KB kifejezéshez: a fiatal Holdsarlóra sem lehet azt mondani, hogy 20órás sarló az látszik, hanem esetleg egy kb értéket lehetne megadni.

még egy észrevétel: A Merkúr esetében érdekes, hogy legnagyobb elongáció18-30°között van, amikor van esély vizuálisan észlelni (ehhez a tartományhoz jól passzol a 20°)
12x50B, 120/1000L, 250/1200T
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2020.01.14. 09:39

Ha az ekliptikai objektumokat kihagyjuk, akkor nem értem, az eredeti felvetéssel mi a szándékod. Ekliptikán fekvő vagy közeli objektumoknál igaz lehet a 40 nap megfigyelhetetlenség, de máshol meg nincs ilyen összefüggés, gondolj pl. a cirkumpoláris csillagképekre.
Szóval nem értem, mit szeretnél az eredeti felvetésből kihozni?
Avatar
F. Attila
Hozzászólások: 69
Csatlakozott: 2018.03.05. 14:39

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: F. Attila » 2020.01.14. 10:20

Vizi Péter írta:
2020.01.14. 09:39
Ha az ekliptikai objektumokat kihagyjuk, akkor nem értem, az eredeti felvetéssel mi a szándékod.
Csak a Holdat és bolygókat hagyjuk ki, nyílt halmazok, csillagok maradnak.
Vizi Péter írta:
2020.01.14. 09:39
Ekliptikán fekvő vagy közeli objektumoknál igaz lehet a 40 nap megfigyelhetetlenség, de máshol meg nincs ilyen összefüggés, gondolj pl. a cirkumpoláris csillagképekre.
Szóval nem értem, mit szeretnél az eredeti felvetésből kihozni?
Az eredeti felvetés a 40 nap lehetséges magyarázata csillagászati jelenségek alapján...
12x50B, 120/1000L, 250/1200T
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2020.01.14. 10:28

Ez egy elég jó anyag a 40 napról:
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadva ... ika-CA637/
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2020.01.14. 12:29

Ez egy elég érdekes elmélet, de szerintem nincs kapcsolat.
Amennyire meg lehet ítélni, a 40-es mennyiség mint szám kapott elsődlegesen kitüntetett szerepet ("megszámlálhatatlanul sok"), és nem mint időtartam. Az időtartamban (napok vagy évek) való használat csak egyike a használati eseteknek.
A Hésziodosz idézetet félek, csak áttételesen lehet figyelembe venni: a görögöknél nem nagyon használják a 40 napot kitüntetett időtartamként, a közel-keleti előfordulásoknak meg nem nagyon lehet kapcsolata a klasszikus kor előtti görög világgal.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat és vallás

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2020.02.26. 14:04

Pleiadok (Fiastyúk) eltűnése és felbukkanása. Nincs itt semmiféle "számmisztiká"-ra szükség! Az antik görögök "népi csillagismerete" már eléggé gondosan számon tartotta a jók felismerhető csillagok, csillagképek évszakos feltűnését hajnalban a keleti láthatáron (heliakus kelés), ill. eltűnést az esti égen a nyugati horizonton (akronikus nyugvás). Éppen Hesziódosz paraszt naptára a csillagok láthatósága szerint osztja be a mezőgazdasági (sőt hajózási) teendőket.
A Pleiadok esetében valóban kb. 40 nap telik el az utolsó esti láthatóság (eltűnés a nyugati horizonton) és az első hajnali felbukkanás (feltűnés a hajnali szürkületben napkelte előtt) közt. Átszámítva és a precessziót is figyelembe véve a Kr.e. IX. században április első napjaiban látható utoljára este nyugaton, és május közepén tűnik fel hajnalban keleten. Ez kb. kikerekítve 40 nap.
Persze magasabb deklinációjú csillagoknál az esti utolsó és a hajnali első megpillantás közt kevesebb nap, az alacsony deklinációjúaknál több nap telik el. A Pleiadok azért kiemelt, mert egyike a legkorábban számon tartott csillag együttesnek. BQ.
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”