Nagyon köszönöm a segítőkész hozzászólásokat!
Ennek a nagyításnak a megcélozása akkor fogant meg bennem, amikor ezt olvasgattam:
https://www.handprint.com/ASTRO/ae3.html#optmag
Tudom, hogy elég béna a google fordítása (igényesebbek kedvéért osztottam meg a linket), de konkrétabban ezt a részt szeretném kiemelni:
"M t = 0,25 D o 0,33 D o , ƒ e = 3 N 4 N - Az úgynevezett Minimális hasznos nagyítás - A nagyítás 0,25 D o és 0,5 D o néha ajánlott a mély ég megfigyelni, mikor viharos légkörben ellentétes a bolygók vagy a Hold részletes megfigyelése. Ugyanakkor a légköri turbulencia eléggé el van takarva a kijáratkori pupillák körülbelül a "minimális hasznos" tartomány felének körül, tehát a turbulencia ritkán oka az ilyen nagyítás választására.
Ehelyett a kritikus tény, hogy a szaruhártya és a lencse optikai aberrációi minimálisra csökkennek, mivel a kilépő pupilla csökken, míg a diffrakciós műtárgy mérete csökken, ahogy a kilépő pupilla növekszik. A két görbe közötti keresztezés, amely a legtöbb normál szemnél egy körülbelül 3,5 kilépési pupillánál fordul elő ( M t = 0,3 D o ), a legkisebb átmérőjű csillagképet hozza létre. Ezért ez a legfényesebb csillagkép, amelyek a nyílással előállíthatók. Mivel a nagyítás csökkentette az égbolt fényerejét a szabad szem megvilágításának kevesebb mint felére, a pontméret minimalizálásával és a megnövekedett kontraszttal elért relatív fényesség a csúcspontján van. Halvány kiterjesztett tárgyak is megítélni, hogy megjelennek az optimális kontrasztot egy kilépőpupillája 3,0, vagy ƒ e = 3 N. Az egyetlen kiegyenlítő kérdés az, amikor a távcső relatív rekesznyílása olyan alacsony, hogy zavaró eltéréseket vezet be széles látószögű okulárokban kis teljesítmény mellett, vagy ha a cél szögátmérője (csillagcsoport, kiterjesztett köd stb.) Nagyon nagy - vagyis valóban nagy (egy 180 mm ƒ / 10 fényvisszaverő vagy newtoni reflektor 60 ° AFOV szemlencsével a minimális hasznos nagyítással igazi látóteret biztosít 1,0 ° és 1,3 ° között.)"
Meg amúgy is nagy volt az űr az 50x-es és a 120x-os nagyítás között. Most már van 5 db okulárom+a 6 mm-es Goldline
Mindegyiket célzottan egy-egy objektum-típushoz használom (persze vannak átfedések, de alapvetően így van).
Kazinak igaza van abban, hogy 2-3%-os fénycsökkenést nem veszünk észre. Viszont - és ezt nehezen akartam elhinni, de így van - bármelyik ortho-m kontrasztosabb, mint bármelyik ES-em. A képük nem élesebb, de kontrasztosabb. A legelső gondolatom az ES 16/68-as volt, de egyrészt nem akartam annyi pénzt rászánni, amennyi az ára. Másrészt kissé megijedtem a 14/82-es képsík-görbületétől, ezért sem akartam a hasonló fókuszú 16/68-ast megvenni.
A másik dolog, ami megbonyolítja a döntést az, hogy a Newtonok csak a tengelyben képeznek le jól, attól kifelé pedig egyenletesen növekszik a kómahiba mértéke. Az más kérdés, hogy egyénfüggő, ki mit tolerál ebből, de így van. A nagyítás növelésével csökken a LM, ezáltal a kómázás is egyre kevésbé zavaró.
A 70-80x-os nagyítás viszont még bőven a "kómázós" kategória. Ezt nyilván nem fogja egyetlen okulár sem megoldani, kómakorrektort pedig ehhez már nem szeretnék használni, mert a lencsék számának növelése kontrasztromboló, másrészt pedig igaz, hogy 120x-osig ajánlják ezt a korit, de lehet, hogy amit javít, annyit ront is a képen. Nem tudom, ezt még ki kell próbálni...
Tehát az az állítás, hogy egy 82 fokos okli belső 60 foka tűéles ebben a nagyítás tartományban egy F/5-ös Newton esetében, számomra erős. Én inkább tolerálhatónak nevezném. Amit meg akarok figyelni, azt mindig középre hozom. Azzal viszont egyetértek, hogy a periférikus látótér hozzájárul a vizuális élményhez. Tudom, hogy a TV Plössl sem fogja megszüntetni a kómázást - miért is tenné? - de legalább nem látok annyit belőle a szűkebb LM miatt.
Ehhez hasonlóan egy F/5-ös akromát is színez minden nagyításnál, csak éppen bizonyos szint alatt tolerálható. (Ráadásul ott még a fókuszsík-görbület is megnehezíti az élesreállítást.)
Mindenkinek mások a preferenciái. Nekem itt a kontraszt és a minél korrigáltabb LM. (Lehetőleg minél kevesebb hibát adjon hozzá a távcsövéhez.)
A galaxisok többsége 25 ívperc alatti. Egy Plössl 37-42 ívperces LM-t adna.
Az alapkérdés tehát konkrétabban, hogy SW Plössl, GSO Plössl, vagy TV Plössl legyen-e? A legutóbbi megéri-e vajon az árát???
Üdv András