Távcsővásárlás

[Mozdonyos]

Picit visszaolvastam az elmúlt napok bejegyzéseit. Nekem nem minden világos, és nem szőrszálhasogatás szinten nem az. Az milyen fejlesztés, hogy "kisebb Orion Optics segédtükör"? Ez semmit nem mond a segédtükörről. Mondjuk én nem láttam még Orion segédet, csak főtükröt 200 mm-es méretben, azt is csak egyet. Egészen középszerű volt, és aki éppen jelen volt, erre emlékszik is szerintem. Az Orion, -meg egyéb márkanevek- csak marketing szinten mértékegységek, de egyébként nem azok. A mértékegység az a fizika.
Van itt nálam egy 41 centis 70-es évekbeli Meade tükör a közel sem sík segéddel együtt. Egyenként se diffrakció határoltak, együtt meg főleg nem azok. Mindegy mi van ráírva, attól az még nem feltétlenül jó. Ha nincs ráírva semmi, attól meg még nem feltétlenül rossz valami.

A kisebb segédtükörrel kisebb lesz a kitakarás,és akkor jobb lesz a távcső bolygózni.
Erre gondolhatott a kollega.
Meg talán az OrionOptics U.K. segédtükör jobb a gyári Skywatcher-nél,és jobb bevonatai is vannak.

[Sidius]

Aha. Na de ehhez jobb sík segéd kell mint előtte volt.

[Mozdonyos]

Aha. Na de ehhez jobb sík segéd kell mint előtte volt.

Én ehhez nem értek.
Itt van a weboldaluk:
https://www.orionoptics.co.uk/OPTICS/ ... lats.html
Az biztos,hogy ha ennyi buktató van a Newton távcsőnél,akkor sokadszorra elbizonytalanodok.

[Sidius]

Engem nem igazán érdekel a honlapjuk, honlapja akárkinek lehet.
Tegyük fel, hogy van két síktükrünk, és mindkettőnek 1/8 hullám hibája van. (Ez elfogadhatatlan mértékű hiba egy segédtükörnél.)
Egyik 30, a másik ötven mm-es kistengelyű. A minimálisan szükséges nekünk mondjuk 30 mm méret, tehát azt használjuk. A segéd így akkor is vastagon d. határolt alá nyomja a leképezést, vagyis az a futottak még kategóriában lesz, még ha a főtükör perfekt is. Most beletesszük az ötvenes méretűt. A főtükör ebből harmincat használ, vagyis az egynyolcad hiba rögtön kb. a felére esik, (nem lineáris összefüggés van, de ebbe most ne menjünk bele) és kitakarás ide-vagy oda, a kép jobb lesz, mégpedig sokkal jobb.
(Egyébként a kitakarás azért jó, mert van mire fogni, ha kép nem jó.)

[Mozdonyos]

Engem nem igazán érdekel a honlapjuk, honlapja akárkinek lehet.
Tegyük fel, hogy van két síktükrünk, és mindkettőnek 1/8 hullám hibája van. (Ez elfogadhatatlan mértékű hiba egy segédtükörnél.)
Egyik 30, a másik ötven mm-es kistengelyű. A minimálisan szükséges nekünk mondjuk 30 mm méret, tehát azt használjuk. A segéd így akkor is vastagon d. határolt alá nyomja a leképezést, vagyis az a futottak még kategóriában lesz, még ha a főtükör perfekt is. Most beletesszük az ötvenes méretűt. A főtükör ebből harmincat használ, vagyis az egynyolcad hiba rögtön kb. a felére esik, (nem lineáris összefüggés van, de ebbe most ne menjünk bele) és kitakarás ide-vagy oda, a kép jobb lesz, mégpedig sokkal jobb.
(Egyébként a kitakarás azért jó, mert van mire fogni, ha kép nem jó.)

Apropó Sidius,ha jól tudom,akkor neked van 250-es Cassegrain-ed.
Mi a véleményed a korábban említett 150-es GSO Cassegrain-ről ? :
http://reflexions.jp/tenref/orig/2019/06/05/8917/

[Sidius]

Nem nyílik meg link, de véleményt nem tudok akkor se megfogalmazni, mert nem láttam az ég alatt egyet sem.
Általánosságban a Cassegrain típus jó fegyver, főleg nagy nagyításra. Szinte minden okulárral peremtől-peremig éles a kép, nálam pl. egy 20-as Plössl-el négy Apollo leszállóhely egy látómezőben van 250x mellett. Ezeket a rendszereket én minimum F/4-es főtükörrel és legalább négy- ötszörös nyújtással preferálom, de minimum háromszoros nyújtással szokták tervezni, azonban a kitakarás csökken a nyújtással. Cserében kevéssé alkalmasak mélyegezésre, de a kompaktabb objektumok azért jók vele. ilyen pl. az M57.
Fotózni készülhet egészen kicsi nyújtással is, de akkor egy módosított változat, a Ritchey-Crétien a nyerő, ami jobban korrigált a peremekre. Nagy nyújtásokra viszont a Dall-Kirkham, vagy Pressaman- Camichel a legjobb. Úgy kell számolni, hogy a klasszikus Cassegrain pont ugyanazt tudja a LM-ben, mint egy ugyanolyan fókuszú paraboloid. egy R-C ennél jobb a peremen, a D-K pedig rosszabb, de az optikai tengelyen mind ugyanazt tudja, ha minden elem jó, és négy-ötszörös nyújtásnál már a R-C előnyei gyakorlatilag elenyésznek. A D-K és P-C gömb-ellipszoid kombinációból áll, minden valószínűség szerint azok fognak legjobb képet adni, hiszen könnyebb jó felületet csinálni nekik. Ez jut eszembe most, remélem segít valamit.

Esetleg nézd vissza Hold és a Jupiter topikokat, még lehet, hogy vannak fönt képeim, de az észelésfeltöltőn van jópár. Szerintem még Szíriusz B is van. Ezekből nagyjából megtudható, hogy mit kell teljesíteni egy ilyennek jó légkör esetén. De sajnos egy konkrét típust látni kéne, hogy véleményem lehessen.

[Mozdonyos]

Nem nyílik meg link, de véleményt nem tudok akkor se megfogalmazni, mert nem láttam az ég alatt egyet sem.
Általánosságban a Cassegrain típus jó fegyver, főleg nagy nagyításra. Szinte minden okulárral peremtől-peremig éles a kép, nálam pl. egy 20-as Plössl-el négy Apollo leszállóhely egy látómezőben van 250x mellett. Ezeket a rendszereket én minimum F/4-es főtükörrel és legalább négy- ötszörös nyújtással preferálom, de minimum háromszoros nyújtással szokták tervezni, azonban a kitakarás csökken a nyújtással. Cserében kevéssé alkalmasak mélyegezésre, de a kompaktabb objektumok azért jók vele. ilyen pl. az M57.
Fotózni készülhet egészen kicsi nyújtással is, de akkor egy módosított változat, a Ritchey-Crétien a nyerő, ami jobban korrigált a peremekre. Nagy nyújtásokra viszont a Dall-Kirkham, vagy Pressaman- Camichel a legjobb. Úgy kell számolni, hogy a klasszikus Cassegrain pont ugyanazt tudja a LM-ben, mint egy ugyanolyan fókuszú paraboloid. egy R-C ennél jobb a peremen, a D-K pedig rosszabb, de az optikai tengelyen mind ugyanazt tudja, ha minden elem jó, és négy-ötszörös nyújtásnál már a R-C előnyei gyakorlatilag elenyésznek. A D-K és P-C gömb-ellipszoid kombinációból áll, minden valószínűség szerint azok fognak legjobb képet adni, hiszen könnyebb jó felületet csinálni nekik. Ez jut eszembe most, remélem segít valamit.

Értem,köszönöm.
99%-os fényvisszaverésű kvarc tükröket írnak a specifikációk.
A 150-es változat kitakarása 38%,és a 200-as Cassegrain 33%-os kitakarású.
Mind a kettő eredő fókusza f/12.
Még azt is írják a leírásban,hogy elég sokat utazott a távcső autóban,és
a jusztírral nincs gond,mert megtartotta.
Van fönn a BTC galériában már ezzel az új tubussal is kép Csuti István a készítő:
remélem jó a link:https://tavcso.hu/galeria/1010888

[Mozdonyos]

Nem nyílik meg link, de véleményt nem tudok akkor se megfogalmazni, mert nem láttam az ég alatt egyet sem.
Általánosságban a Cassegrain típus jó fegyver, főleg nagy nagyításra. Szinte minden okulárral peremtől-peremig éles a kép, nálam pl. egy 20-as Plössl-el négy Apollo leszállóhely egy látómezőben van 250x mellett. Ezeket a rendszereket én minimum F/4-es főtükörrel és legalább négy- ötszörös nyújtással preferálom, de minimum háromszoros nyújtással szokták tervezni, azonban a kitakarás csökken a nyújtással. Cserében kevéssé alkalmasak mélyegezésre, de a kompaktabb objektumok azért jók vele. ilyen pl. az M57.
Fotózni készülhet egészen kicsi nyújtással is, de akkor egy módosított változat, a Ritchey-Crétien a nyerő, ami jobban korrigált a peremekre. Nagy nyújtásokra viszont a Dall-Kirkham, vagy Pressaman- Camichel a legjobb. Úgy kell számolni, hogy a klasszikus Cassegrain pont ugyanazt tudja a LM-ben, mint egy ugyanolyan fókuszú paraboloid. egy R-C ennél jobb a peremen, a D-K pedig rosszabb, de az optikai tengelyen mind ugyanazt tudja, ha minden elem jó, és négy-ötszörös nyújtásnál már a R-C előnyei gyakorlatilag elenyésznek. A D-K és P-C gömb-ellipszoid kombinációból áll, minden valószínűség szerint azok fognak legjobb képet adni, hiszen könnyebb jó felületet csinálni nekik. Ez jut eszembe most, remélem segít valamit.

Értem,köszönöm.
99%-os fényvisszaverésű kvarc tükröket írnak a specifikációk.
A 150-es változat kitakarása 38%,és a 200-as Cassegrain 33%-os kitakarású.
Mind a kettő eredő fókusza f/12.
Még azt is írják a leírásban,hogy elég sokat utazott a távcső autóban,és
a jusztírral nincs gond,mert megtartotta.
Van fönn a BTC galériában már ezzel az új tubussal is kép Csuti István a készítő:
remélem jó a link:https://tavcso.hu/galeria/1010888

Mindegy.
Megpróbálok maradni az eredeti tervnél(200-as Dobson) .

[Lovász András]

...Ezeket a rendszereket én minimum F/4-es főtükörrel és legalább négy- ötszörös nyújtással preferálom, de minimum háromszoros nyújtással szokták tervezni, azonban a kitakarás csökken a nyújtással...

Ez így "kerek", de a honalapok adataiból csak sejteni lehet, hogy mekkora a főtükör nyílásviszonya, ill. a nyújtás mértéke. A BTC honlapján szereplő GSO CC-k esetében, megadják ugyan az eredő fókuszt és nyílásviszonyt, azonban a főtükörét nem. Ha igaz rájuk a minimum F/4-es nyílásviszony, akkor picit ingatag a bizalmam a minőségüket illetően. Tudom János, hogy neked egy F/4 nem "ellenfél", de a GSO-nak...? Bár a vélemények jók.

Mozdonyos, jó kis "univerzális" cső lesz az a dobson

Üdv, András

[Sidius]

200/2400 eredő fókuszra 33 százalék kitakarással 1000-es főtükör adódik, de becsült adatokkal. Biztosra csak akkor lehetne számolni, ha ismernénk a főtükör visszaverő felülete, meg a fókuszpont közötti távolságot. (A levezetéstől most eltekintek.) A föntebbi adatokhoz én erre 150 mm-t feltételeztem, ami igencsak a minimum, inkább több szokott lenni. Feltételeztem még, hogy a segéd átmérője az éppen szükséges átmérő. (Ez utóbbi kezdetben nagyon csúnyán megvezetett a svábhegyi 60 centis esetén, ugyanis ott a segéd nagyobb mint kéne, így a rendszer ismert paramétereit először sehogy nem tudtam összehozni a fizikai méretekből kiindulva, csak miután rájöttem, hogy nagyobb.)