Vizi Péter írta: ↑2019.06.28. 09:15
Attila: a magig bontás azt jelenti nálam, hogy a középső legsűrűbb részen is bontja a csillagokat, ami nem azt jelenti, hogy az összes csillag bontva van.
Már bocsi, Peti, de ezt nem értem.
(És elnézést az off-ért, de itt merült föl a téma.)
Ha a "középső legsűrűbb részen" is bontja, akkor hol nem?
Esküszöm, nem kötözködni akarok (pláne nem veled...
), de "szeretem érteni a dolgokat", viszont ezt nem tudom.
Mindenesetre továbbra is szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy egy kompakt GH (még ha ez a legfényesebbek egyike is) magjában lévő csillagokat egy 80-as kukker (még ha szuper SW-ról is van szó
) fel tudná bontani.
Saját tapasztalatom szerint még az 500-as sem tudta teljesen.
Ha esetleg arra gondoltál volna (megpróbálom így értelmezni), hogy térben a mag előtt látszódó, de alapvetően periferiális csillagokat is bontja, akkor ez természetes (azaz nem extra minőségi teljesítmény), mivel azok egymástól való szögtávolsága hasonló a - felőlünk nézve - oldalt látszó periferiális csillagokéhoz (mivel egy gömbhalmaz jó eséllyel gömbszimmetrikus...
). Tehát ugyanaz a szerényebb felbontóképesség elég azokhoz a csillagokhoz is: amit a szélén felbont, azt középen is mindig bontja. De ezzel nyilván nem a magig bontotta az adott távcső a halmazt.
Vagy rosszul értelmezem?
De az is lehet, hogy a Skywatcher valóban egy frenetikusan jó, a fizikát is meghazudtoló módon kiváló műszer, és nem vonatkozik rá a 120/D [mm] felbontási határ összefüggés, ami itt 1.5"-es jelent.
De ezt nyilván Te is tudod; szerintem csak pontatlanul, könnyen félreérthető módon fogalmaztál, vagy "túllelkesedted" a 80-as üvegeket.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...