Refraktorokról - általában
Re: Refraktorokról - általában
Ez a "szinezés" itt mágikus erőre emelkedett, valaki forszirozta. Úgy vettem mindig mint a kinai kistávcsövesek felé tett ünneprontást. Kazi, egyetértek a megjegyzéseddel erről.
Re: Refraktorokról - általában
Én nem vettem úgy, de eddig amit írtam csak a kínai akromátjaim alapján írtam. Most már néztem prémium minőségűbe is és az eddigieket megerositette.
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Re: Refraktorokról - általában
Nekem sem a kínai, hanem a fényerős akromátokkal van bajom. Nagy különbség.
Tőlem akár zimbabwei is lehet egy akromát, csak minimális legyen a színi hiba és kemény, kontrasztos képet adjon.
Ezt meg legolcsóbban csak egy hosszú fókuszú kínai akromát tudja. Ezért is írtam korábban, hogy egy kezdőnek inkább ilyet ajánlanék.
Tőlem akár zimbabwei is lehet egy akromát, csak minimális legyen a színi hiba és kemény, kontrasztos képet adjon.
Ezt meg legolcsóbban csak egy hosszú fókuszú kínai akromát tudja. Ezért is írtam korábban, hogy egy kezdőnek inkább ilyet ajánlanék.
Rusz Attila
Távcsövek: Carton 60/910 refraktor, TAL-75R (75/600) refraktor
Binokulárok: 8x30 Zeiss Deltrintem, 7x50 Tento, 10x50 Tento
Távcsövek: Carton 60/910 refraktor, TAL-75R (75/600) refraktor
Binokulárok: 8x30 Zeiss Deltrintem, 7x50 Tento, 10x50 Tento
Re: Refraktorokról - általában
Re: Refraktorokról - általában
Persze, de nem tudtam eddig, mennyi a fizika és mennyi a gyártási minőség. Egyébként jó az a 200-as akromát azért, 250x-nél is nagyon fényes a kép és ha nem a hibákat nézi az ember, elég jók a részletek.
Csak hát minden kékes és nem tűéles ... Viszont amikor kettősöket néztünk, akkor 125x-nél is ugyanolyan pontszerűek voltak a csillagok, mint mondjuk az enyémben 36x-nál. És persze több volt belőlük.
Más: szereztem egy barlow-t és kipróbáltam a 90/900-at is nagyobb nagyításokon a Holdon. 180x-os nagyításon még elég volt a fény és szép volt a kép, persze színezett, de hát a fentiek fényében ezt nem vethetem a szemére. Kipróbáltam leblendézni 60-ra és elfogyott a fény. Kontraszttalan lett a kép. Itt már visszaveszi az átmérő az előnyt a színezés ellenére.
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Re: Refraktorokról - általában
Ezért nem szabad túlzott mértékben blendézni, mert elfogy a fény. Meg kell találni az arany középutat, amikor még nem zavaró a színezés és van elég fény.kazi írta: ↑2019.04.17. 23:22Persze, de nem tudtam eddig, mennyi a fizika és mennyi a gyártási minőség. Egyébként jó az a 200-as akromát azért, 250x-nél is nagyon fényes a kép és ha nem a hibákat nézi az ember, elég jók a részletek.
Csak hát minden kékes és nem tűéles ... Viszont amikor kettősöket néztünk, akkor 125x-nél is ugyanolyan pontszerűek voltak a csillagok, mint mondjuk az enyémben 36x-nál. És persze több volt belőlük.
Más: szereztem egy barlow-t és kipróbáltam a 90/900-at is nagyobb nagyításokon a Holdon. 180x-os nagyításon még elég volt a fény és szép volt a kép, persze színezett, de hát a fentiek fényében ezt nem vethetem a szemére. Kipróbáltam leblendézni 60-ra és elfogyott a fény. Kontraszttalan lett a kép. Itt már visszaveszi az átmérő az előnyt a színezés ellenére.
Vagy szűrőzni kell, de ez persze megint csak fénycsökkentéssel jár. Na meg plusz pénzbe kerül.
Rusz Attila
Távcsövek: Carton 60/910 refraktor, TAL-75R (75/600) refraktor
Binokulárok: 8x30 Zeiss Deltrintem, 7x50 Tento, 10x50 Tento
Távcsövek: Carton 60/910 refraktor, TAL-75R (75/600) refraktor
Binokulárok: 8x30 Zeiss Deltrintem, 7x50 Tento, 10x50 Tento
Re: Refraktorokról - általában
ruszatti írta: ↑2019.04.18. 08:17Ezért nem szabad túlzott mértékben blendézni, mert elfogy a fény. Meg kell találni az arany középutat, amikor még nem zavaró a színezés és van elég fény.kazi írta: ↑2019.04.17. 23:22Persze, de nem tudtam eddig, mennyi a fizika és mennyi a gyártási minőség. Egyébként jó az a 200-as akromát azért, 250x-nél is nagyon fényes a kép és ha nem a hibákat nézi az ember, elég jók a részletek.
Csak hát minden kékes és nem tűéles ... Viszont amikor kettősöket néztünk, akkor 125x-nél is ugyanolyan pontszerűek voltak a csillagok, mint mondjuk az enyémben 36x-nál. És persze több volt belőlük.
Más: szereztem egy barlow-t és kipróbáltam a 90/900-at is nagyobb nagyításokon a Holdon. 180x-os nagyításon még elég volt a fény és szép volt a kép, persze színezett, de hát a fentiek fényében ezt nem vethetem a szemére. Kipróbáltam leblendézni 60-ra és elfogyott a fény. Kontraszttalan lett a kép. Itt már visszaveszi az átmérő az előnyt a színezés ellenére.
Vagy szűrőzni kell, de ez persze megint csak fénycsökkentéssel jár. Na meg plusz pénzbe kerül.
Vagy egyszerűen eleve a dióverő akromátot kell választani Szerencsére újra lehet kapni ilyeneket . Érdemes lenne egymás mellé tenni és összehasonlítani a 90/900-atmeg a 90/1200-at . Árban kisebb a különbség a két tubus között , mint a plusz mínusviolet szűrő ára .
Re: Refraktorokról - általában
Sziasztok, úja becsatoltam ezt a táblázatot. A fizikájára lennék kíváncsi, CA -nál miért nem CSAK a fókuszviszony számít?
Ugyanannál a nyílásviszonynál ( átmérőtől függetlenül) a fókuszsíkba mért fény-nyaláb kúpszöge ugyanaz, ezért ugyanaz a kóma hiba, úgy gondolom ugyanaz a CA is.
Köszönöm
Tisza Csaba
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Refraktorokról - általában
Szia!
Én úgy látom, hogy a CA megegyezik.
60mm F/6: 2,54
120mm F/12: 2,54
Pisza! Elkavartam a telefonszámodat, szeretnélek felhívni, ha még aktuális a dolog.
Én úgy látom, hogy a CA megegyezik.
60mm F/6: 2,54
120mm F/12: 2,54
Pisza! Elkavartam a telefonszámodat, szeretnélek felhívni, ha még aktuális a dolog.
Re: Refraktorokról - általában
Mindenek előtt: nem szándékozom visszatérni a fórumra, de erre a kérdésre válaszolok, mert okos kérdés, bár nagyon egyszerű a válasz rá.
Gondolatban helyettesítsük az akromatikus lencsét két pici, egymással szemben lévő peremrészével. Ekkor ez a két rész, mint egy-egy elemi prizma fog működni.
Ha a nyílásviszony nem változik, csak az átmérő, akkor ez itt azt jelenti, hogy ezt a két darabot távolítjuk egymástól, de a törőszögét, anyagát és egyéb optikai jellemzőit nem változtatjuk.
Mivel a prizmák által szórt nyaláb geometriája nem változik, ezért minél hosszabb a fókusz (azaz minél nagyobb az átmérő), annál hosszabb lesz a két - egyébként továbbra is ugyanolyan szögben összetartó, de egyre távolabb találkozó - nyaláb kék és a vörös színeinek találkozása közötti távolság az optikai tengelyen mérve (az egyes nyalábok színeinek széttartó volta miatt). Ez drámai mértékben növekvő longitudinális színi hibát eredményez.
A fentiek miatt ha pl. a 80/400-as F/5-ös akromát "erősen korlátozott mértékben használható kaleidoszkóp", akkor egy 200/1000-es, szintén F/5-ös ugyanilyen objektív-felépítésű cuccot már erős jóindulattal sem lehetne távcsőnek nevezni...
Remélem, érthetően írtam el; tulajdonképpen ez csak egyszerű geometria, bármiféle "bűbáj" nélkül.
Magyarán az átmérő növekedésével a nyílásviszonynak csökkennie kell (azaz egyre hosszabb lesz a kukker) ahhoz, hogy a longitudinális színi hiba ne nőjön.
A komolyabb távcsőgyártók ezért jellemzően nem is készítenek ilyen rövid akromátokat...
MDA
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Attila 2019.04.18. 09:47-kor.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...