Szeptember végén kértem tapasztalt kollégák tanácsát arra vonatkozóan, hogy vajon érdemes-e kómakorrektort használni fényerős Newtonban kis nagyításnál, vizuálisan. Konkrétan a GSO Superflat kori-GSO Super View 30 mm-es okli párosításáról volt/van szó. Akkor megígértem, hogy megvásárlásuk esetén feltétlenül beszámolok a tapasztalataimról. Októberben végül megvettem őket.
Az okulár önmagában a 254/1200-as távcsőben a LM külső 50%-ától észrevehetően, a 80 %-ától erőteljesen elhúz, -azaz esernyő formájúak a csillagok- a széleken pedig színez, ez utóbbi fényes csillagok esetén figyelhető meg.
Viszont pozitív tulajdonságként említeném, hogy miközben forgatom a szememet a LM-ben, nem kell "hintáztatnom " a fókuszírozót, azaz mindenütt fókuszban van a kép. Az előző, ED Lacerta oklinál nem így volt, annál körkörös zónákban máshol volt a fókusz, vagyis a GSO SV sokkal inkább kíméli a szemet. Igaz, a kontrasztja gyengébb, mint az előbbié, viszont feleannyiba kerül.
Kómakorrektorral használva az LM külső 20%-ában megmarad az elhúzás, viszont már nem esernyő, hanem körív alakúak a csillagok, azaz csak az okulár hibáját látom, hiszen a főtükör kómahibáját kiiktatom. A 20% viszont csak akkor érvényes, ha az optikai tengelyben helyezkedik el a pupillám. A nagy méretű szemlencse szélén belenézve pontszerűekké válnak a csillagok, ez esetben csak a LM mintegy külső 5%-ban marad az elhúzás. A betekintés nagyon kényelmes, szó nincs eltünedező képről.
Pusztán az okulárt használva a nagyítás 40x-es, picit érzékelem a segédtükör árnyékát. Korival 45x-ösre módosul, amelynél teljesen megszűnik ez a jelenség.
Tehát összességében elégedett vagyok ezzel a párosítással, kereséshez teljesen megfelelő és alapvetően jól korrigált LM-ben lehet gyönyörködni akár a nagyobb méretű nyílthalmazokban is. Később, ha az okulárt esetleg le is cserélem valamilyen extra széles látómezejűre, a korrektort akkor is megtartom, mert sose baj, ha az objektív kómamentes
![mosoly :)](./images/smilies/icon_e_smile.gif)
Üdv, András