Attila írta:... A kép léptéke a bizonytalan pont (azaz a látható hullázás valós mérete), .... Ebből látszik, hogy a képen szereplő objektumok mekkorák is valójában,...
... A kép egyébként nyilvánvalóan szándékosan eltolt (vagy csak egyszerűen rosszul beállított) pólushelyzettel készült, mert a rekta hajtómű követési hibái csak ilyen esetben rajzolnak görbét a képen; pontos pólushelyzetben a követési hiba csak csíkként (rövid egyenes szakasz) látszik.
MDA
A kép nagy valószínűséggel az Andromeda halmaz kb.1 négyzetfokos területét mutatja. Több periódusnyi hiba látszik is rajta, de érdekes módon, mert a deklinációs hiba nagyságrenddel nagyobb. Ez látszik a kép jobb-bal irányában. A periodikus hiba a felső-alsó irányban látható. A kép 90 fokkal elforgatva már könnyebben értelmezhető!
Szerintem a pólusra állás pontatlan volt, a periodikus hiba is nagy, ha a kb. 1 foknyi képmagassághoz mérem. A hullámos "csillagvonal" nem töredezett, szép folytonos görbe, tehát mechanikusan alapvetően rendben van a szerkezet. A hajtás periodikus hibáját is jó közelítéssel meg lehet állapítani.
A kép szélessége kb. 60 ívperc, a hullámos "csillagvonal" csúcstól-csúcsig látszó kitérése kb. ennek 100-ad része, tehát a követés pontossága, a periodikus hiba nagysága +/-30 ívmásodperc. Hogy ez sok, vagy kevés, az a mechanikához, a követés módszeréhez kell mérni. Ha erre egy TDM kerülne, és a pólusra állás pontos lenne, akkor gyakorlatilag órányi exponálás sem mutatna a pontszerű csillag helyett vonalat.
Vannak más módszerek is, de hosszú idejű exponálást vagy csillagra vezetve, vagy TDM-el szabályozva lehet csak készíteni. Amennyiben a csigakerék átmérője legalább fél méter, akkor nem szükséges TDM se, mert maga a mechanika is elkészíthető +/- 0,5 ívmásodperces követési pontosságúra! Ez ugye hatalmas obszervatóriumi műszer lenne, és nem egy hordozható amatőr szerkezet! Üdv. Imre