Szia Zoli!
Kösz a számokat, bár a mechanika adatai megtalálhatók a neten, nem is az a kérdés.
A kép léptéke a bizonytalan pont (azaz a látható hullázás valós mérete), amit pedig a használt távcső nagyítása (fókusza) és az érzékelő pixelmérete együtt határoz meg. Ez az adott kép ún. "lemezállandója", amit régen, még az üveg fotólemezek esetében (innen az elnevezés) "/mm, a digitális világban pedig "/pixel adattal jellemeznek. Ebből látszik, hogy a képen szereplő objektumok mekkorák is valójában, "kicsik" vagy "nagyok". Ezt csak a kép készítője tudja megmondani, hiszen ő szerelte fel a távcsövet és a kamerát az EQ5-re.
Ha pl. egy nagyon hosszú - szándékosan sarkítva pl. egy 10m-es - fókuszú kukkerrel készült a kép egy nagyon finom felbontású, azaz kis (3 mikron körüli) pixelméretű kamerával, akkor a képen látható hullámzás viszonylag kicsi, és a nagyobb frekvenciás mintázat lehet a léptetőmotor mikrolépési egyenetlensége. Ilyen van, ezt én is kimértem, de pl. Sári Pali konkrétan rangsorolta az általa elérhető léptetőmotorokat egyenfutás szempontjából (TDM-mel tudta kiméri ő is...
).
Fordított esetben viszont lehet a csiga excentrikus csapágyazása, vagy valamelyik hajtómű-elem forgási egyenetlensége.
Viszont fontos lenne, hogy legalább két (jobb eseteben három) teljes, jól felismerhető periódus megjelenjen a képen, hogy pontosabb elemzést lehessen mondani a hajtóműről, az egyes frekvencia-összetevők feltételezhető forrásáról.
A kép egyébként nyilvánvalóan szándékosan eltolt (vagy csak egyszerűen rosszul beállított) pólushelyzettel készült, mert a rekta hajtómű követési hibái csak ilyen esetben rajzolnak görbét a képen; pontos pólushelyzetben a követési hiba csak csíkként (rövid egyenes szakasz) látszik.
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...