talán meteorit
Re: talán meteorit
Csillagfalvai meteorit
1866. 06. 09.-én du. 5 óra körül meteorit hullott Csillagfalva és környékén (ma Ukrajna). 1000 darabra becsülik az összegyűjtött töredékek számát.
Dr. Szabó József, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia 1867. jan. 31-én tartott ünnepélyes közgyűlésén kimerítően értekezett:
„E meteor, mint tüzes golyó, hazánk északnyugati részén tűnt fel az égbolt magaslatán Liptószentmiklós felett, innen keletnek tartva áthaladt Szepes, Sáros és Zemplén megyén, s eljutva Ung megye északnyugati részéig, Knyahinya s a szomszéd helységek felett mennydörgésszerű robajjal szétpattant, és világítani megszűnt. Fekete felhő képződött belőle, melyből süvöltéssel indult meg a kőzápor, ennek bevégződése után szürke porfelleg maradt vissza a légben, melyet az északi szél dél felé, Ungvár felé vitt, és lassanként ködfátyolképen szétfoszlott. A meteor iránya tehát tisztán nyugat–keleti volt s pályája hosszúsága, Liptószentmiklóstól Ung megyéig, 28–30 mérföldre [~220 km] becsülhető. A tünemények ez egész sorozata csak néhány másodpercig tartott. Az ezen alkalommal lehullott kődarabok számát, mint említők, 1200-ra s ezeknek összes súlyát 10 mázsára [~500 kg] becsülik. Különös véletlen szerencse, hogy ez a kőzápor, noha házak, emberek és barmok közé esett, senkit agyon nem ütött, sőt még csak meg sem sértett.”
Knyahinya, OC, L/LL5 1866. 06.09. 17:00 LT. Ismert tömeg/TKW: 500 kg.
Üdv,
L.
1866. 06. 09.-én du. 5 óra körül meteorit hullott Csillagfalva és környékén (ma Ukrajna). 1000 darabra becsülik az összegyűjtött töredékek számát.
Dr. Szabó József, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia 1867. jan. 31-én tartott ünnepélyes közgyűlésén kimerítően értekezett:
„E meteor, mint tüzes golyó, hazánk északnyugati részén tűnt fel az égbolt magaslatán Liptószentmiklós felett, innen keletnek tartva áthaladt Szepes, Sáros és Zemplén megyén, s eljutva Ung megye északnyugati részéig, Knyahinya s a szomszéd helységek felett mennydörgésszerű robajjal szétpattant, és világítani megszűnt. Fekete felhő képződött belőle, melyből süvöltéssel indult meg a kőzápor, ennek bevégződése után szürke porfelleg maradt vissza a légben, melyet az északi szél dél felé, Ungvár felé vitt, és lassanként ködfátyolképen szétfoszlott. A meteor iránya tehát tisztán nyugat–keleti volt s pályája hosszúsága, Liptószentmiklóstól Ung megyéig, 28–30 mérföldre [~220 km] becsülhető. A tünemények ez egész sorozata csak néhány másodpercig tartott. Az ezen alkalommal lehullott kődarabok számát, mint említők, 1200-ra s ezeknek összes súlyát 10 mázsára [~500 kg] becsülik. Különös véletlen szerencse, hogy ez a kőzápor, noha házak, emberek és barmok közé esett, senkit agyon nem ütött, sőt még csak meg sem sértett.”
Knyahinya, OC, L/LL5 1866. 06.09. 17:00 LT. Ismert tömeg/TKW: 500 kg.
Üdv,
L.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Dlajos 2014.09.29. 18:05-kor.
Re: talán meteorit
Érdekes a leírás és a kép.
De 10 mázsa mióta 500 kg?
Tudni lehet az anyagát?
De 10 mázsa mióta 500 kg?
Tudni lehet az anyagát?
Re: talán meteorit
A 28-30 mérfőld sem 220 km, de ez a Szabó József féle eredeti leírás!!!
Re: talán meteorit
pisti70 írta:A 28-30 mérfőld sem 220 km...
Utánanéztem, másutt is láttam olyan leírást, ahol ilyen szokatlanul hosszú mérföldek szerepelnek. Az a helyzet, hogy sokféle mérföld létezik - angol, francia, angol tengeri, francia tengeri, hogy csak a legismertebbeket említsem.
1 magyar mérföld = 8353,6 m (régebben 8937,4 m és 8379,0 m)
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rf%C3%B6ld
Re: talán meteorit
A 4. az érdekes nekünk.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-v ... abb-penze/
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-v ... abb-penze/
Re: talán meteorit
Sziasztok!
Sztem a rejtély kulcsa abban lehet, hogy az akkori Monarchiabeli mértékegységeket vették alapul. Nem vagyok tudománytörténész, de az eredeti leírás sztem nem téved.
A Knyahinya egy hatalmas szórásmezejű kondrit, nagyon sok darabja ismert Múzeumokban. A Main Mass a bécsi Természettudományi Múzeumban van. Ahogy bemegyünk a kiállításra egyből ez van az ajtóval szemben, legalábbis azzal az ajtóval szemben amiért én odajárok. Hmmm, tényleg?! Lehet hogy én fordítva nézem a kiállítást, mert a meteoritos teremmel kezdek:-) Különben is engem nem szabad oda beengedni mert min 2-3 óra és mindig mutat vmi újat. A család már el se jön velem Bécsbe, mert úgyis tudják, hogy lepattanok pár órára:-)
Zolinak mondom (Hi buddy:-), hogy anyaga kondrit vagyis hipersztén (L) és amfoterit (LL) így sűrűsége kb 3,21-3,25 g/cm3. A bécsi kiállított Main Mass Knyahinya tömege egyébként (most!) 286,3 kg. A bécsiek egyébként a Main Mass-t L5-nek analizálták.
A többi jelentős darab:
NHM, London 13,9 kg
ELTE (Anna Hercegnő Gyűjtemény)11,98 kg - (ezt nagyon érdemes megnézni!!!)
MHN, Paris 8,45 kg
FMNH, Chicago 8,40 kg
MMU, Bonn 7,90 kg
TTM, Budapest 3,41 kg
Üdv:
Zs
Sztem a rejtély kulcsa abban lehet, hogy az akkori Monarchiabeli mértékegységeket vették alapul. Nem vagyok tudománytörténész, de az eredeti leírás sztem nem téved.
A Knyahinya egy hatalmas szórásmezejű kondrit, nagyon sok darabja ismert Múzeumokban. A Main Mass a bécsi Természettudományi Múzeumban van. Ahogy bemegyünk a kiállításra egyből ez van az ajtóval szemben, legalábbis azzal az ajtóval szemben amiért én odajárok. Hmmm, tényleg?! Lehet hogy én fordítva nézem a kiállítást, mert a meteoritos teremmel kezdek:-) Különben is engem nem szabad oda beengedni mert min 2-3 óra és mindig mutat vmi újat. A család már el se jön velem Bécsbe, mert úgyis tudják, hogy lepattanok pár órára:-)
Zolinak mondom (Hi buddy:-), hogy anyaga kondrit vagyis hipersztén (L) és amfoterit (LL) így sűrűsége kb 3,21-3,25 g/cm3. A bécsi kiállított Main Mass Knyahinya tömege egyébként (most!) 286,3 kg. A bécsiek egyébként a Main Mass-t L5-nek analizálták.
A többi jelentős darab:
NHM, London 13,9 kg
ELTE (Anna Hercegnő Gyűjtemény)11,98 kg - (ezt nagyon érdemes megnézni!!!)
MHN, Paris 8,45 kg
FMNH, Chicago 8,40 kg
MMU, Bonn 7,90 kg
TTM, Budapest 3,41 kg
Üdv:
Zs
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: talán meteorit
A7 1849-ben kezdődő önkényuralom majd provizorium idején a Magyarországon hivatalosan használt bécsi mértékek:
1 bécsi mérfölf = 7586 méter
1 bécsi mázsa = 56 kg
tehát a 28-30 mf = 213-228 km
10 bécsi máza 56 = 56 kg
tehát az átszámítás helyes. (Figyelembe véve, hogy a távolságot és a tömeget közelítően ismerék.) BQ
1 bécsi mérfölf = 7586 méter
1 bécsi mázsa = 56 kg
tehát a 28-30 mf = 213-228 km
10 bécsi máza 56 = 56 kg
tehát az átszámítás helyes. (Figyelembe véve, hogy a távolságot és a tömeget közelítően ismerék.) BQ
Re: talán meteorit
Na erre több okból is ráhibáztál a szó jó értelmében:)
A Neuschwanstein EL6 (ensztatit) kondrit egy ritka típus, ráadásul európai (Német) és fall
mindössze 6,19 kg TKW-vel. Nagyon ritka!!! Majdnem nekem sincs belőle:)
A Fiji meteoritos érmék amúgy is kuriózumok és drágák is.
Szép a Main Mass csiszolt cutting-window-ja! (magyarul meg mindjárt elfelejtek:)
A Neuschwanstein EL6 (ensztatit) kondrit egy ritka típus, ráadásul európai (Német) és fall
mindössze 6,19 kg TKW-vel. Nagyon ritka!!! Majdnem nekem sincs belőle:)
A Fiji meteoritos érmék amúgy is kuriózumok és drágák is.
Szép a Main Mass csiszolt cutting-window-ja! (magyarul meg mindjárt elfelejtek:)
Pekari írta:A 4. az érdekes nekünk.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-v ... abb-penze/
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: talán meteorit
Köszönöm Lajos bácsinak, hogy tisztába tette a mértékegségekkel kapcsolatos mizériát.
Ez egy szakdolgozat. A munka részletesen foglalkozik többek között a csillagfalvai meteorit elemzésével, szép vékony csiszolati fotókat is láthatsz.
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CCUQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.researchgate.net%2Fprofile%2FIldiko_Gyollai%2Fpublication%2F259361092_TERMIKUS_S_SOKKMETAMORF_JELENSGEK_EGY_KIS_GITEST_FEJLDSBEN_A_MAGYARORSZGI_S_ANTARKTISZI_METEORITOK_PETROGRFIAI_RAMAN-_S_INFRAVRS_SPEKTROSZKPIS_VIZSGLATA_ALAPJN%2Flinks%2F02e7e52b31eb0542e9000000%3Forigin%3Dpublication_detail&ei=KugiVKaCGoOS7AajwoDwCg&usg=AFQjCNHe0IYKW9Po0xcuCOqLJ701k9Q5xg&bvm=bv.75775273,d.ZGU
Üdv,
L.
SzZoli írta:...Tudni lehet az anyagát?
Ez egy szakdolgozat. A munka részletesen foglalkozik többek között a csillagfalvai meteorit elemzésével, szép vékony csiszolati fotókat is láthatsz.
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CCUQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.researchgate.net%2Fprofile%2FIldiko_Gyollai%2Fpublication%2F259361092_TERMIKUS_S_SOKKMETAMORF_JELENSGEK_EGY_KIS_GITEST_FEJLDSBEN_A_MAGYARORSZGI_S_ANTARKTISZI_METEORITOK_PETROGRFIAI_RAMAN-_S_INFRAVRS_SPEKTROSZKPIS_VIZSGLATA_ALAPJN%2Flinks%2F02e7e52b31eb0542e9000000%3Forigin%3Dpublication_detail&ei=KugiVKaCGoOS7AajwoDwCg&usg=AFQjCNHe0IYKW9Po0xcuCOqLJ701k9Q5xg&bvm=bv.75775273,d.ZGU
Üdv,
L.
Re: talán meteorit
A Zsadányi meteorit
Ismét Török József: A Magyar Birodalom meteoritjei című tanulmányából idézek:
„A zsadányi meteorkőhullás 1875. március 31-én, délután 3-4 óra között ment véghez. Ezen nevezetes eseményről Ormos Zsigmond, Temes megyei főispán tudósította először a kir. m. Természettudományi Társulatot, beküldvén egyszersmind a hullott meteoritekből 2 darabot, mint tanúit e nevezetes tüneménynek. Ennek alapján a Társulat egy küldöttséget menesztett április 15-én a hely színére oly célból, hogy a szükséges vizsgálatokat megtegye, s a tényállást megállapítsa. A küldöttség tagjai Krenner József múzeumi őr és Petrovits (Pethő) Gyula társulati másodtitkár valának. A helyszínén több szemtanú kihallgatása után konstatálták, hogy Zsadány község keletre eső részében több ház udvarára és kertjébe, meg a község mellett elterülő rétekre és szántóföldekre hullottak a meteorkövek. A tanúk vallomásai szerint az ég ez alkalommal egészen tiszta volt s csak imitt-amott mutatkoztak kisebb felhők. Tűzjelenségeket az ég boltozatán egyáltalában nem vettek észre, hanem a kövek hullását megelőzte egy erős ágyúdörgéshez hasonlítható moraj, melyre puskalövéshez hasonló csattanás következett s végre oly zajgás, mintha az egész ég forrna. E közben hullottak a kövek. Nevezetes, hogy a lehullott kövek közül néhányat azonnal felvettek és egészen hidegeknek találták; sőt egy kő épen egy szecskahalmazra esett, mely meg nem gyulladt.”
Zsadany, OC, H5, 1875. 03. 31. Ismert tömeg/TKW: 552 gramm
Megjegyzés: Az említett Krenner József a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ásványtan és geológia professzora volt, akiről a krennerit ásványt nevezték el. (krennerit: arany-tellur-szulfit)
1866-1919 a Magyar Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tárának segédőre (1866–69), tiszteletbeli őre (1869–70), az Ásvány-Őslénytár őre (1870-93), igazgatóőre (1893–1901), osztályigazgatója (1901–19). Tehát a múzeumi őr egy rangot jelent, nem összekeverendő biztonsági szolgálattal...
Üdv,
L.
Ismét Török József: A Magyar Birodalom meteoritjei című tanulmányából idézek:
„A zsadányi meteorkőhullás 1875. március 31-én, délután 3-4 óra között ment véghez. Ezen nevezetes eseményről Ormos Zsigmond, Temes megyei főispán tudósította először a kir. m. Természettudományi Társulatot, beküldvén egyszersmind a hullott meteoritekből 2 darabot, mint tanúit e nevezetes tüneménynek. Ennek alapján a Társulat egy küldöttséget menesztett április 15-én a hely színére oly célból, hogy a szükséges vizsgálatokat megtegye, s a tényállást megállapítsa. A küldöttség tagjai Krenner József múzeumi őr és Petrovits (Pethő) Gyula társulati másodtitkár valának. A helyszínén több szemtanú kihallgatása után konstatálták, hogy Zsadány község keletre eső részében több ház udvarára és kertjébe, meg a község mellett elterülő rétekre és szántóföldekre hullottak a meteorkövek. A tanúk vallomásai szerint az ég ez alkalommal egészen tiszta volt s csak imitt-amott mutatkoztak kisebb felhők. Tűzjelenségeket az ég boltozatán egyáltalában nem vettek észre, hanem a kövek hullását megelőzte egy erős ágyúdörgéshez hasonlítható moraj, melyre puskalövéshez hasonló csattanás következett s végre oly zajgás, mintha az egész ég forrna. E közben hullottak a kövek. Nevezetes, hogy a lehullott kövek közül néhányat azonnal felvettek és egészen hidegeknek találták; sőt egy kő épen egy szecskahalmazra esett, mely meg nem gyulladt.”
Zsadany, OC, H5, 1875. 03. 31. Ismert tömeg/TKW: 552 gramm
Megjegyzés: Az említett Krenner József a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ásványtan és geológia professzora volt, akiről a krennerit ásványt nevezték el. (krennerit: arany-tellur-szulfit)
1866-1919 a Magyar Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tárának segédőre (1866–69), tiszteletbeli őre (1869–70), az Ásvány-Őslénytár őre (1870-93), igazgatóőre (1893–1901), osztályigazgatója (1901–19). Tehát a múzeumi őr egy rangot jelent, nem összekeverendő biztonsági szolgálattal...
Üdv,
L.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Dlajos 2014.09.29. 18:06-kor.