Astrocaffé

[Attila]

Azoknak, akik még az "analóg okulárokban" hisznek
Végre kijöttek az Explore Scientific 52 fokos látómezejű okulárjai: https://youtu.be/-FufDZ0aDAQ

Kösz!
Azt hiszem, egy 3mm-est bepróbálok majd...


MDA

[Végh Zoli]

A Szaturnusz vihara más "tészta" elméletileg

Nem olvastam ennek okairól még sehol (ezért lehet, hogy a kanálban a mélyedést vélem felfedezni... ), de szerintem a Szaturnusz pólus-környéki hatszögű felhőmintázata a differenciális rotáció következtében kialakult rezonancia-jelenség.

Egy áramcsőben, az áramlás irányára merőlegesen álló körhenger körül kialakuló turbulens leválások alakja és mozgása - a geometriai jellemzők és a közeg jellemzői mellett - az áramlási sebességtől függ: kis sebesség mellett lamináris, nagy sebesség esetén pedig turbulens (a Reynolds-számtól függően). Van egy olyan (már turbulens) sebesség(-tartomány), ami mellett az örvény-leválások felváltva és periodikusan, jól meghatározható és közel állandó frekvenciával szakadnak le a körhengerről, annak két oldalán, ami a lamináris és a "tök turbulens" áramlási sebesség között alakul ki.

Úgy gondolom, hogy a Szaturnusz felhőnyírásainak is van egy olyan partikuláris sebesség-különbsége a szomszédos rétegek között, ahol az szomszédos felhősávok nem keverednek turbulens módon (mint pl. az egyenlítői és mérsékelt égövi régiók sávhatárainál), de nem is laminárisan fújnak a szelek egymás mellett (mint a pólusok tőszomszédságában), hanem periodikusan "bele-bele kapnak" egymásba, de rögtön szét is válnak, mint a fenti áramcsöves példában). Ha ez a kritikus sebességkülönbség két, egymás mellett egyenesen áramló közeg között lépne fel, akkor egy kb. szinusz görbe alakulna ki a kettő határán. De mivel a Szaturnusz pólusa körüli körpályán haladnak a szelek, így a rezonancia szabályos sokszöget - jelen esetben hatszöget - alakít ki (mint az állóhullámok).

El tudom képzelni, hogy más sűrűség, szélsebesség, bolygóátmérő, stb. esetén nem hatszög, hanem más szabályos sokszög alakulna ki.


MDA

Ebben van logika, aha, érdekes.

Sok örvény összeérésekor mindig hatszög lesz az eredő örvénylés . Régebben volt ilyen témájú műsor valamelyik ismeretterjesztő csatornán . Valami olyasmi volt a magyarázat , hogy a hatszög a leggazdaságosabb térkitöltő forma . Ezért hatszögletű a lép a méheknél , meg a bazaltoszlopok is .

[Attila]

... Valami olyasmi volt a magyarázat , hogy a hatszög a leggazdaságosabb térkitöltő forma . Ezért hatszögletű a lép a méheknél , meg a bazaltoszlopok is .

Ez furcsa.

A hatszög síkidom (2D), a tér pedig tér (3D). Nem összehasonlítható. Ráadásul egy forgásban lévő gömb felszíne kinematikailag nem tekinthető síknak még elemi szinten sem, mivel a Coriolis erő bekavar.
Másrészt a "leggazdaságosabb" térkitöltő forma a gömb: legkisebb felszínű test az adott térfogat mellett (a felületi feszültségnek az a minimuma). Ezért öltenek gömb formát a súlytalanságban a folyadékok, és bizonyos tömeg/sűrűség fölött a szilárd testek is.

A méhsejt-szerkezet szilárdsága a tömegéhez képest a legnagyobb (a szerkezet síkjában), én is úgy hallottam, bár a levezetését/bizonyítását nem ismerem. De az szilárd testekre vonatkozik.
Áramlástanban viszont végképp nem hallottam ilyesmiről...


MDA

[Végh Zoli]

... Valami olyasmi volt a magyarázat , hogy a hatszög a leggazdaságosabb térkitöltő forma . Ezért hatszögletű a lép a méheknél , meg a bazaltoszlopok is .

Ez furcsa.

A hatszög síkidom (2D), a tér pedig tér (3D). Nem összehasonlítható. Ráadásul egy forgásban lévő gömb felszíne kinematikailag nem tekinthető síknak még elemi szinten sem, mivel a Coriolis erő bekavar.
Másrészt a "leggazdaságosabb" térkitöltő forma a gömb: legkisebb felszínű test az adott térfogat mellett (a felületi feszültségnek az a minimuma). Ezért öltenek gömb formát a súlytalanságban a folyadékok, és bizonyos tömeg/sűrűség fölött a szilárd testek is.

A méhsejt-szerkezet szilárdsága a tömegéhez képest a legnagyobb (a szerkezet síkjában), én is úgy hallottam, bár a levezetését/bizonyítását nem ismerem. De az szilárd testekre vonatkozik.
Áramlástanban viszont végképp nem hallottam ilyesmiről...


MDA

Jogos , pongyolán fogalmazta. Az említett műsorban folyadékban generált örvényeket mutattak éppen a Szaturnusz hatszögét magyarázandó . Egyébként volt szappanbuborékos kísérlet is ott is előjöttek a hatszögek . Méhsejtnél meg az van , hogy a legkevesebb anyagból kivitelezhető tökéletes térkitöltés .

[Csillagos Pisti]

A Szaturnusz vihara más "tészta" elméletileg

Nem olvastam ennek okairól még sehol (ezért lehet, hogy a kanálban a mélyedést vélem felfedezni... ), de szerintem a Szaturnusz pólus-környéki hatszögű felhőmintázata a differenciális rotáció következtében kialakult rezonancia-jelenség.

Egy áramcsőben, az áramlás irányára merőlegesen álló körhenger körül kialakuló turbulens leválások alakja és mozgása - a geometriai jellemzők és a közeg jellemzői mellett - az áramlási sebességtől függ: kis sebesség mellett lamináris, nagy sebesség esetén pedig turbulens (a Reynolds-számtól függően). Van egy olyan (már turbulens) sebesség(-tartomány), ami mellett az örvény-leválások felváltva és periodikusan, jól meghatározható és közel állandó frekvenciával szakadnak le a körhengerről, annak két oldalán, ami a lamináris és a "tök turbulens" áramlási sebesség között alakul ki.

Úgy gondolom, hogy a Szaturnusz felhőnyírásainak is van egy olyan partikuláris sebesség-különbsége a szomszédos rétegek között, ahol az szomszédos felhősávok nem keverednek turbulens módon (mint pl. az egyenlítői és mérsékelt égövi régiók sávhatárainál), de nem is laminárisan fújnak a szelek egymás mellett (mint a pólusok tőszomszédságában), hanem periodikusan "bele-bele kapnak" egymásba, de rögtön szét is válnak, mint a fenti áramcsöves példában). Ha ez a kritikus sebességkülönbség két, egymás mellett egyenesen áramló közeg között lépne fel, akkor egy kb. szinusz görbe alakulna ki a kettő határán. De mivel a Szaturnusz pólusa körüli körpályán haladnak a szelek, így a rezonancia szabályos sokszöget - jelen esetben hatszöget - alakít ki (mint az állóhullámok).

El tudom képzelni, hogy más sűrűség, szélsebesség, bolygóátmérő, stb. esetén nem hatszög, hanem más szabályos sokszög alakulna ki.


MDA

Ebben van logika, aha, érdekes.

Amit én írtam, abban is!

[Csillagos Pisti]

Azoknak, akik még az "analóg okulárokban" hisznek
Végre kijöttek az Explore Scientific 52 fokos látómezejű okulárjai: https://youtu.be/-FufDZ0aDAQ

Aha látom, naggggggyon elavultak már az optikai fejlesztések okulárok terén... Láttad Géza?

[.géza]

Igen, be is tettem róla a mutasd okulárjaidhoz. Nem tartanám elavultnak, mindig a legújabbat kell venni műszaki dolgokból, régi bölcsesség. Az okulárjaimat szinte darabonként cirógatom, óvom. GSO Plösslöket és a Baader Hypeket tartom praktikusnak (ár/élményarány) középkategóriás csöveimhez. Mi idősebb korosztály még jó vevőréteg vagyunk pár évig.

[tobe_]

Ezt ismeritek ?

https://www.youtube.com/watch?v=4Qy4jkQZ82A

Véletlenül találtam rá, mivel épp Raspberry PI-n készítek valami alkalmazást, ha jó ez ki is próbálánám, tudtok róla valamit ?

[DavidE]

[Szegedi Helyi Csoport]

Kedves szegedi amatőrök!

Ezt még több helyen is közzé teszem (Levlista és Facebook)- szeretném, ha újra életet lehelnénk a Szegedi Helyi Csoportba. Legfontosabb ehhez most, hogy megtudjam, vagyunk-e ehhez legalább páran (újak és régiek), hogy megvalósulhasson. Ezért szeretnék egy találkozót szervezni, hogy személyesen is beszélhessünk. A Csillagda mögött álló Tanszék minden segítséget megad, ha sikerül némi humán erőforrást felmutatni (nem dolgoztatni akarnak, csak látni, hogy valóban vannak érdeklődő amatőrök, valamint néha bemutatóban szívesen vennék a segítségünket, akár a Csillagdában, akár kitelepülve).
Nem nagyon van tudtommal sok hely még az országban, ahol a szak és amatőr csillagászok ilyen nagy múltra visszatekintő és termékeny együttműködése valósult volna meg, szerintem mindenképp érdemes lenne ezt újra elindítani. A szakcsillagászok részéről ennek nincsen akadálya, most voltam vendégként egy megbeszélésükön, ahol erről nem kevés szó esett.
A találkozó helyéről és idejéről az érdeklődőktől függően majd később döntenénk együtt.
Az érdeklődők akár hozzászólásban, akár üzenetben (eperjesidavid@gmail.com) írjanak, majd egy platformra terelem a kommunikációt, ha kezd alakulni a dolog (célszerű lenne a levlista / szhcs@titan.physx.u-szeged.hu /, amiben a Tanszékről is benne vannak).

Köszönöm a figyelmet!
Dávid

[.géza]

Megint egy újabb érát jósolnak az optikában (nem eV !) https://www.equedia.com/the-big-reveal- ... nologies-f hol vannak még az újabb nanós bevonatok...is.