Kösz!horadam írta: ↑2018.10.26. 12:22Azoknak, akik még az "analóg okulárokban" hisznek
Végre kijöttek az Explore Scientific 52 fokos látómezejű okulárjai: https://youtu.be/-FufDZ0aDAQ
Azt hiszem, egy 3mm-est bepróbálok majd...
MDA
Kösz!horadam írta: ↑2018.10.26. 12:22Azoknak, akik még az "analóg okulárokban" hisznek
Végre kijöttek az Explore Scientific 52 fokos látómezejű okulárjai: https://youtu.be/-FufDZ0aDAQ
Sok örvény összeérésekor mindig hatszög lesz az eredő örvénylés . Régebben volt ilyen témájú műsor valamelyik ismeretterjesztő csatornán . Valami olyasmi volt a magyarázat , hogy a hatszög a leggazdaságosabb térkitöltő forma . Ezért hatszögletű a lép a méheknél , meg a bazaltoszlopok is .tobe_ írta: ↑2018.10.26. 12:30Attila írta: ↑2018.10.26. 00:40Nem olvastam ennek okairól még sehol (ezért lehet, hogy a kanálban a mélyedést vélem felfedezni... ), de szerintem a Szaturnusz pólus-környéki hatszögű felhőmintázata a differenciális rotáció következtében kialakult rezonancia-jelenség.
Egy áramcsőben, az áramlás irányára merőlegesen álló körhenger körül kialakuló turbulens leválások alakja és mozgása - a geometriai jellemzők és a közeg jellemzői mellett - az áramlási sebességtől függ: kis sebesség mellett lamináris, nagy sebesség esetén pedig turbulens (a Reynolds-számtól függően). Van egy olyan (már turbulens) sebesség(-tartomány), ami mellett az örvény-leválások felváltva és periodikusan, jól meghatározható és közel állandó frekvenciával szakadnak le a körhengerről, annak két oldalán, ami a lamináris és a "tök turbulens" áramlási sebesség között alakul ki.
Úgy gondolom, hogy a Szaturnusz felhőnyírásainak is van egy olyan partikuláris sebesség-különbsége a szomszédos rétegek között, ahol az szomszédos felhősávok nem keverednek turbulens módon (mint pl. az egyenlítői és mérsékelt égövi régiók sávhatárainál), de nem is laminárisan fújnak a szelek egymás mellett (mint a pólusok tőszomszédságában), hanem periodikusan "bele-bele kapnak" egymásba, de rögtön szét is válnak, mint a fenti áramcsöves példában). Ha ez a kritikus sebességkülönbség két, egymás mellett egyenesen áramló közeg között lépne fel, akkor egy kb. szinusz görbe alakulna ki a kettő határán. De mivel a Szaturnusz pólusa körüli körpályán haladnak a szelek, így a rezonancia szabályos sokszöget - jelen esetben hatszöget - alakít ki (mint az állóhullámok).
El tudom képzelni, hogy más sűrűség, szélsebesség, bolygóátmérő, stb. esetén nem hatszög, hanem más szabályos sokszög alakulna ki.
MDA
Ebben van logika, aha, érdekes.
Ez furcsa.
Attila írta: ↑2018.10.26. 20:11Ez furcsa.
A hatszög síkidom (2D), a tér pedig tér (3D). Nem összehasonlítható. Ráadásul egy forgásban lévő gömb felszíne kinematikailag nem tekinthető síknak még elemi szinten sem, mivel a Coriolis erő bekavar.
Másrészt a "leggazdaságosabb" térkitöltő forma a gömb: legkisebb felszínű test az adott térfogat mellett (a felületi feszültségnek az a minimuma). Ezért öltenek gömb formát a súlytalanságban a folyadékok, és bizonyos tömeg/sűrűség fölött a szilárd testek is.
A méhsejt-szerkezet szilárdsága a tömegéhez képest a legnagyobb (a szerkezet síkjában), én is úgy hallottam, bár a levezetését/bizonyítását nem ismerem. De az szilárd testekre vonatkozik.
Áramlástanban viszont végképp nem hallottam ilyesmiről...
MDA
Amit én írtam, abban is!tobe_ írta: ↑2018.10.26. 12:30Ebben van logika, aha, érdekes.Attila írta: ↑2018.10.26. 00:40Nem olvastam ennek okairól még sehol (ezért lehet, hogy a kanálban a mélyedést vélem felfedezni... ), de szerintem a Szaturnusz pólus-környéki hatszögű felhőmintázata a differenciális rotáció következtében kialakult rezonancia-jelenség.
Egy áramcsőben, az áramlás irányára merőlegesen álló körhenger körül kialakuló turbulens leválások alakja és mozgása - a geometriai jellemzők és a közeg jellemzői mellett - az áramlási sebességtől függ: kis sebesség mellett lamináris, nagy sebesség esetén pedig turbulens (a Reynolds-számtól függően). Van egy olyan (már turbulens) sebesség(-tartomány), ami mellett az örvény-leválások felváltva és periodikusan, jól meghatározható és közel állandó frekvenciával szakadnak le a körhengerről, annak két oldalán, ami a lamináris és a "tök turbulens" áramlási sebesség között alakul ki.
Úgy gondolom, hogy a Szaturnusz felhőnyírásainak is van egy olyan partikuláris sebesség-különbsége a szomszédos rétegek között, ahol az szomszédos felhősávok nem keverednek turbulens módon (mint pl. az egyenlítői és mérsékelt égövi régiók sávhatárainál), de nem is laminárisan fújnak a szelek egymás mellett (mint a pólusok tőszomszédságában), hanem periodikusan "bele-bele kapnak" egymásba, de rögtön szét is válnak, mint a fenti áramcsöves példában). Ha ez a kritikus sebességkülönbség két, egymás mellett egyenesen áramló közeg között lépne fel, akkor egy kb. szinusz görbe alakulna ki a kettő határán. De mivel a Szaturnusz pólusa körüli körpályán haladnak a szelek, így a rezonancia szabályos sokszöget - jelen esetben hatszöget - alakít ki (mint az állóhullámok).
El tudom képzelni, hogy más sűrűség, szélsebesség, bolygóátmérő, stb. esetén nem hatszög, hanem más szabályos sokszög alakulna ki.
MDA
horadam írta: ↑2018.10.26. 12:22Azoknak, akik még az "analóg okulárokban" hisznek
Végre kijöttek az Explore Scientific 52 fokos látómezejű okulárjai: https://youtu.be/-FufDZ0aDAQ