Csillagváros.Hu

bocsánat, nem tudtam, hogy ennyire kevesen beszélnek itt svédül.

szóval volt egy bizonyos rené magritte bácsi, és az ő ceci n'est pas une pipe c. képe (gugli a barátotok). egy kép egy pipáról, ráírva a fenti szöveg. és valóban, az állítás igaz: ugyanis a látott dolog nem egy pipa. csak egy kép egy pipáról.

hát ezt írtam át arra, hogy ez nem egy csillagászati fórum - gondolva arra, hogy már mindenről szól, csak csillagászatról nem. ugyanakkor mégiscsak az.

10 print "de mégsem."
20 print "de mégis."
30 goto 10

Merci

Vale, vale. (esp.)
Megf.: vale - rendben van
Szerintem ez itt off, az igazi helye a Csillagászati humor (vagy viccek?). Aki ezt olvassa, el-el mosolyodik. Én röhögő görcsöt kaptam.

Ezt a helyet hiányoltam én régebben, csak én a Chat bungalló nevet adtam volna neki pl.

Hello homokozótársak!

Azt hiszem, ez a megfelelő hely a kérdésemnek.

Az ember azt tanulta az iskolában, hogy a népdalok természeti képekkel kezdődnek, amelyek a Nép príma megfigyelőképességén és évezredes tapasztalatain alapulnak.

De akkor hogy lehetett megfogalmazni/leírni egy ilyen verssort:

"Megyen már a hajnalcsillag lefele"

????

Mert ugye a hajnalcsillag mindig csak felfele megyen. Ezt a ma hajnali megfigyelésem is megerősítette.

Tud erről a dalról és az alapjául szolgáló megfigyelésekről valaki valamit?

Magánhipotézis 1: a tisztességes dolgozó nép korán lefeküdt, mert reggel dolgozni kellett mennie. Azok az atyafiak, akik hajnalig a kocsmában maradtak, és a hajnalcsillag fényében tántorogtak hazafelé, már alkalmatlanok voltak a preciziós észlelésekre. Ugyanezzel az erővel ezt is dalolhatták volna:

"Megyen már a - hány is? -, ja, a három hajnalcsillag
összevissza, keresztbe, hukk!"

Magánhipotézis 2: a dal az ősmagyarok szíriuszi eredetének, egyben a Nép csodálatos megfigyelőképességének és hihetetlenül szívós memóriájának kétségtelen bizonyítéka. Az ottani Ősi Földnek is volt Holdja, egén hajnalcsillag, de a szíriuszi naprendszer speciális geometriai és planetológiai viszonyai között a Hajnalcsillag alighogy felkúszott a hajnali égre, máris mene lefele. Az ügyben a részletes számításokat a fizikus hallgatókra bíztam, az eredmény kielégítő. A dal alapján a szíriuszi Hajnalcsillag pályáját is sikerült meghatározni. Már csak a magyarok kilencszer csavarodott DNS-ét kell elhelyezni az elméletben.

Irodalom:
A 2008-as Ortvay Rudolf Fizikai Feladatmegoldó Verseny 36. feladata. (http://www.ortvay.elte.hu) pdf file.


Akinek jobb magyarázata van, ne kíméljen!
dgy

Én a rím és a szótagszám problémájára gondolok...
A hajnalcsillag teljes neve, Esthajnalcsillag, a "szakbarbárok" valami Vénuszt rebesgetnek...
"Megyen már az Esthajnalcsillag lefele" - ezzel csak Megasztárban lehet érvényesülni, a fonóban nem.
Viszont Esthajnalcsillagként már tud lefele menni!
Üdv,
L.
P.S. A fiam most felvételizett a Bartókba, népdalból jól állunk...

Talán egy magyarázat: mivel Esthalnalcsillagról van szó, de így nem fért volna ki a verssorba, így lehagyták az első szótagot, hisz' úgyis este van. Őseink itt egyszerűsítettek, talán abból a furfangból kiindulva, hogy hadd törjék a fejüket utódaik (ha már oly' okosak, hogy ilyen haszontalan dologgal foglalkoznak). Ha meg valaki nem érti, ne énekelje. Vagy igyon egyet rá, és akkor nem fog gondolkodni
Hajnalban ugyanezt: "Megyen már az esti csillag felfelé". De ez nem hangzik olyan jól, mint az előző változat.

Megpróbálom életszerűen megközelíteni a kérdést, emígyen:
A kellemesen töltött éjszaka utáni pirkadatkor, az ágyban hason fekve maradó leány/legény búcsúztatja a lakkos csizmájában haza induló "babáját". Na most ebből a testhelyzetből a Hajnalcsillag igenis lefelé megy!

Kedves DGY!
Azt hiszem a két előző hozzászóló jár közel az igazsághoz.
Egyébként a népdal-szövegek igen későiek, olyan időszakból, amikor a szöveg már elveszítette kapcsolatát a tényleges természettel. A népdalgyüjtők pedig elsősorban a dallamra ügyltek, a szövegre nem, mert az különben is különböző helyeken többé-kevésbé eltérő volt. Egyszóval koránt sincsenek már élő kapcsolatban a népi tapasztalattal.
Megjegyzem a 2. sz. megoldásod tetszik, ezejket a lehetőségeket a folklór kutatás midig figyelmen kivül hagyha.
Hanem, ha már a szellemi néprajznál tartunk, itt van egy mongol találós kérdés (Mándoki László közlése):
"Ház tetején nyeles edény" - Mi az. (A Nagy Medve törzse, a mi Göncölünk, amely alsó deleléskor, amikor már majdnem a látóhatárt surolja, valóban egy hosszú nyelű meritő edényre emlékeztet: a törzse az edény , a rúdja a nyél.)
És egy hegyi cseremisz: "Melyik csanakból nem tudsz inni" - Mi az? - (Megint csak a Nagy Medve (alsó delelésben, amikor a törzs 4 csillaga az ivóedény, a rúd a hosszú nyél.) (Csanak: nyeles, mélyebb öblű ivőedény, nálunk a pásztorok, vadászok használták, sokszor igen szépen faragott nyéllel.)
No egy magyar: "Melyik szekér nem ver fel port? - Mi az? - (Hát megint csak a Göncölszekér.) BQ.

dgy írta:A 2008-as Ortvay Rudolf Fizikai Feladatmegoldó Verseny 36. feladata. (http://www.ortvay.elte.hu) pdf file.
dgy

Végre megint értelmes dolgokról gondolkodunk! Hanem ez a link nekem nem működik. Másoknak?