Óra átállítás
Elküldve: 2011.03.28. 04:27
Nyári időszámítás
A Nap ezen a hosszúsági körön (19 fok Kelet), idén (2011.) január 1-jén közép-európai idő szerint (KÖZEI, vagy CET) 11 óra 47 perckor delelt Budapesten a Gellérthegy felett, ami Magyarország csillagászati középpontja.
Július 1-jén is éppen akkor fog.
Az óra átállítás miatt ez júliusban 12 óra 47 perckor fog bekövetkezni.
A legkorábban október végén, november elején 11 óra 27 perckor delel (CET), a legkésőbbi időpontok július vége, augusztus eleje, 11 óra 50 perc (CET).
A szórás szinte elenyésző. A legnagyobb eltérés is csak 23 perc a Nap járása szerint, tehát +/- 11,5 perc.
Ha Magyarország kelet - nyugati kiterjedését nézzük, az idő eltolódás akkor is csak 27 perc.
A legkeletibb ponton legkorábban 11 óra 31 perckor, a legnyugatibb ponton legkésőbb 12 óra 27 perckor delel.
Az ország legkeletibb pontja is csak 32 perccel van korábban a 15 fokos hosszúságtól, a legnyugatibb pedig csak valamivel több, mint 4 percre.
A két országvégpont, és a delelési időpontok között valóban évi közel egy óra eltérés van, de ez gyakorlatilag csak napi 27 perc.
Így a delelési időpont nem igazolja az óra átállítását.
Akkor mi is igazolhatja?
Tulajdonképpen az igazolhatná, hogy a munkaidő és az iskolai órák kezdete általánosságban reggel 8 órára esik, és ez az időpont kőbe van vésve, mint a három műszakos munkahelyeken a 6, 14, és 22 óra, és utánna este egy órával tovább tudnak az emberek a természetbe kimenni, a csillagászok meg annál később észlelni, (mert mintha egy órával tovább lenne világosság...) (bárcsak lenne már végre világosság).
És a 6 milliárd forint országos megtakarítás!
Akinek "csak" 6 milliárdja van, az be sem kerül a 100 leggazdagabb közé....
Lassan már egy lottó főnyereménnyel is elérhető ez a kis pénz.
Miről beszélünk?
Arról, hogy egyes körök még az időjárást, sőt, a bolygók mozgását is befolyásolni akarják, na de ez nem megy.
A lényege a megegyezés, de hogy kik egyeztek meg a fejünk felett, ezt nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy kik azok, akik ehhez a megegyezéshez továbbra is ragaszkodnak.
Mindenesetre a Föld nagyobbik lakott részén nem alkalmazzák az óraátállítást. Sőt, az Amerikai Egyesült Államokban, valamit Kanadában vannak olyan államok, melyek nem hajlandók áttérni, mint Új-Mexikó, Saskatchewan.
Ausztráliában csak három állam alkalmazza, Victoria, Új-Dél-Wels és Dél Ausztrália.
Közép-, Dél- és Kelet-Ázsiában néhány országban bevezették egy ideig, mint Japánban, majd elfelejtették, Afrika szinte nem is ismeri.
Érdekes módon ott is repülnek a repülők, és semmi gondot nem okoz a menetrend.
Történetileg a váltakozó feszültségű villamos áram továbbításával kezdődött, valamikor 1907 környékén Amerikában, aztán a törekvés kudarcot vallott.
Lenin 1920-ban vezette be a GOELRO tervet a Szovjetúnió villamosítására. 1921-től két évre átálltak a nyári időszámításra az amerikai mintát követve, hogy egységesítsék a hatalmas ország energiaiparát. Nem sikerült.
Később Magyarországon a rákosi időszakban is próbálkoztak, aztán 1980-ig csend volt róla.
Ma már a számítógép is átállítja magát.(Lenin bosszúja)
Néhány éve két időzónát az oroszok meg is szüntettek, és az időzónák határait megvátoztatták. Mostantól pedig nem lesz Oroszországban óra átállítás.
Magyarország pedig majdnem az időzóna meridiánján fekszik. Akkor meg minek kell ez?
Kellene egy népi kezdeményezést indítanunk, és pont nekünk, azoknak az emberkéknek, akik az Univerzumot szeretik, és tudjuk hogyan forog a Föld, mitől élünk, és ha már amúgy is feldúlták a világunkat, legalább az időnket adják vissza.
Androkity István
astvangm@gmail.com
A Nap ezen a hosszúsági körön (19 fok Kelet), idén (2011.) január 1-jén közép-európai idő szerint (KÖZEI, vagy CET) 11 óra 47 perckor delelt Budapesten a Gellérthegy felett, ami Magyarország csillagászati középpontja.
Július 1-jén is éppen akkor fog.
Az óra átállítás miatt ez júliusban 12 óra 47 perckor fog bekövetkezni.
A legkorábban október végén, november elején 11 óra 27 perckor delel (CET), a legkésőbbi időpontok július vége, augusztus eleje, 11 óra 50 perc (CET).
A szórás szinte elenyésző. A legnagyobb eltérés is csak 23 perc a Nap járása szerint, tehát +/- 11,5 perc.
Ha Magyarország kelet - nyugati kiterjedését nézzük, az idő eltolódás akkor is csak 27 perc.
A legkeletibb ponton legkorábban 11 óra 31 perckor, a legnyugatibb ponton legkésőbb 12 óra 27 perckor delel.
Az ország legkeletibb pontja is csak 32 perccel van korábban a 15 fokos hosszúságtól, a legnyugatibb pedig csak valamivel több, mint 4 percre.
A két országvégpont, és a delelési időpontok között valóban évi közel egy óra eltérés van, de ez gyakorlatilag csak napi 27 perc.
Így a delelési időpont nem igazolja az óra átállítását.
Akkor mi is igazolhatja?
Tulajdonképpen az igazolhatná, hogy a munkaidő és az iskolai órák kezdete általánosságban reggel 8 órára esik, és ez az időpont kőbe van vésve, mint a három műszakos munkahelyeken a 6, 14, és 22 óra, és utánna este egy órával tovább tudnak az emberek a természetbe kimenni, a csillagászok meg annál később észlelni, (mert mintha egy órával tovább lenne világosság...) (bárcsak lenne már végre világosság).
És a 6 milliárd forint országos megtakarítás!
Akinek "csak" 6 milliárdja van, az be sem kerül a 100 leggazdagabb közé....
Lassan már egy lottó főnyereménnyel is elérhető ez a kis pénz.
Miről beszélünk?
Arról, hogy egyes körök még az időjárást, sőt, a bolygók mozgását is befolyásolni akarják, na de ez nem megy.
A lényege a megegyezés, de hogy kik egyeztek meg a fejünk felett, ezt nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy kik azok, akik ehhez a megegyezéshez továbbra is ragaszkodnak.
Mindenesetre a Föld nagyobbik lakott részén nem alkalmazzák az óraátállítást. Sőt, az Amerikai Egyesült Államokban, valamit Kanadában vannak olyan államok, melyek nem hajlandók áttérni, mint Új-Mexikó, Saskatchewan.
Ausztráliában csak három állam alkalmazza, Victoria, Új-Dél-Wels és Dél Ausztrália.
Közép-, Dél- és Kelet-Ázsiában néhány országban bevezették egy ideig, mint Japánban, majd elfelejtették, Afrika szinte nem is ismeri.
Érdekes módon ott is repülnek a repülők, és semmi gondot nem okoz a menetrend.
Történetileg a váltakozó feszültségű villamos áram továbbításával kezdődött, valamikor 1907 környékén Amerikában, aztán a törekvés kudarcot vallott.
Lenin 1920-ban vezette be a GOELRO tervet a Szovjetúnió villamosítására. 1921-től két évre átálltak a nyári időszámításra az amerikai mintát követve, hogy egységesítsék a hatalmas ország energiaiparát. Nem sikerült.
Később Magyarországon a rákosi időszakban is próbálkoztak, aztán 1980-ig csend volt róla.
Ma már a számítógép is átállítja magát.(Lenin bosszúja)
Néhány éve két időzónát az oroszok meg is szüntettek, és az időzónák határait megvátoztatták. Mostantól pedig nem lesz Oroszországban óra átállítás.
Magyarország pedig majdnem az időzóna meridiánján fekszik. Akkor meg minek kell ez?
Kellene egy népi kezdeményezést indítanunk, és pont nekünk, azoknak az emberkéknek, akik az Univerzumot szeretik, és tudjuk hogyan forog a Föld, mitől élünk, és ha már amúgy is feldúlták a világunkat, legalább az időnket adják vissza.
Androkity István
astvangm@gmail.com