Könyv-kérdés

Minden olyan a csillagászathoz köthető téma, amely a fenti kategóriákba nem sorolható be.
Avatar
Tom
Hozzászólások: 148
Csatlakozott: 2011.07.26. 10:39

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: Tom » 2016.02.03. 13:10

De ez a nem kétkedés megvan a természettudományokon belül is, aztán jön egy paradigma váltás és elutasítják kapásból. Pedig ez jelenti majd a továbblépést a természet megismerése felé. Volt már példa erre.
Szóval érdemes a szembe oldalt is tanulmányozni.

Azt se tudhatjuk, hogy amikor a tudomány elér a végső kérdés megválaszolásához, nem az derül ki, hogy az egész egy nagy tréfa volt, és végül mindenkinek igaza volt, tudósnak és sarlatánnak egyaránt. :)
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2602
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: Attila » 2016.02.03. 20:20

Amióta tök mezítláb sétáltam többedmagammal, és több alkalommal a 7-800°C-os, vörösen izzó parázsszőnyegen, és a lábamnak semmi baja sem lett (se fájdalom, se hólyag, se perzselődés; igaz, a vérem helyett szinte színtiszta adrenalin keringett az ereimben...), azóta sok mindenben elbizonytalanodtam. (De mentor nélkül, egyedül ne próbáljátok ki, mert rosszabb esetben mehettek - illetve visznek majd - az ambulanciára!!!)

De ez egy hosszú sztori, és nem ide való...


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1541
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2016.02.04. 10:40

Valamelyik Csendes-óceáni szigeten, egy törzs rendszeresen, ünnepeiken, gyakorolta a parázson járást. Minden komoly következmény nélkül (égés, stb.).
Aztán jött egy részeg tengerész, és kipróbálta.

Összeégett alaposan.

(De ez már OFF.)
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 597
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2016.07.02. 17:20

Végre sikerült megszereznem egy nagyon szép állapotú példányát A Távcső Világa II. bővített kiadásának /1980./, amit már jó érzéssel teszek a könyvespolcra a hasonló témájú szép könyveim közé.
A könyv profi módon összeállított közérthetően íródott remekmű, amely egyaránt szól a teljesen kezdő és a gyakorlott, csillagászatot kedvelő olvasóhoz.
Faltam az oldalait, a bulgáriai nyaralásom szabadidejének jelentős részét is olvasásával töltöttem.
Minél tovább haladtam benne egyre inkább az fogalmazódott meg bennem, hogy mennyi mindenre keresi az ember a választ a világegyetem történéseinek magyarázatára , milyen sok dolog van amire még elméleti magyarázatunk sincs. /A könyv kiadása óta mennyi mindenre derült már fény./
Közben egyre inkább azt kezdtem érezni, hogy milyen jó, hogy "csak" hobbiszerűen foglalkozom ezzel a témával.
Az ember a kedvtelését annyira és addig csinálja, ameddig jólesőnek érzi.
Ennek a területnek is mint annyi másnak megvannak a száraz oldalai.
Most fogalmazódott meg bennem, hogy ezt a tudomány ágat hivatásszerűen nem tudnám csinálni, de mint kedvenc időtöltés mélyen beleivódott az életembe.
Kíváncsi lennék, hogy ezzel egyedül én vagyok így?

Üdv:D.Laci
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára D.Laci 2016.07.03. 00:55-kor.
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 1738
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2016.07.02. 18:15

Annak idején gimnazista koromban nyakig ültem a csillagászatban, mindenki azt hitte, oda fogok jelentkezni. De akkor eszembe jutott egy mondás:
"Ne válaszd a hobbid hivatásodul, mert könnyen megutáltathatják veled."
Ez természetesen nem ökölszabály, de nekem bejött :D
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2602
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: Attila » 2016.07.02. 18:34

Vizi Péter írta:Annak idején gimnazista koromban nyakig ültem a csillagászatban, mindenki azt hitte, oda fogok jelentkezni. ...


Az én esetemben nem csak mindenki, de én magam is azt hittem, hogy oda fogok jelentkezni.
Azután a jelentkezési lap leadása előtt egypár héttel Kelemen János elmondta az egyik rókafarmi táborban egy magánbeszélgetésünk során, hogy mennyire nincsenek szabad csillagász státuszok (2-3 évente egy-egy), amikre évente 15 frissen végzett diplomás csillagász ácsingózik, és mennyi a bérük. Ekkor döntöttem a műszaki egyetem mellett.

Ez még 1979-ben történt... Akkor még a vasfüggönyt igencsak komolyan vették, külföldi - pláne amerikai, ausztrál, stb. - pályázat esélytelen volt ("dobbantani" pedig nem akartam).

A mai napig nem tudom eldönteni, hogy akkor jól választottam-e. Anyagilag nem panaszkodom (bár voltam már jobb passzban is...), sőt, az eddigi munkáimat és eredményeimet is nagyon szerettem és élveztem, tehát abszolút nem érzem magam vesztes helyzetben. De nagyon szívesen foglalkoznék a hobbimmal hivatásszerűen is - ezek szerint ellentétben Péterrel. Nálam csak és kizárólag az anyagi reménytelenség volt az "eltérítő erő".

Ugyanakkor Almár Iván is azt mondta egy alkalommal (saját fülemmel hallottam), hogy ő nem tud az amatőrökhöz hasonló "romantikus szemmel" nézni az égre, mert a pénzkereseti kényszer napi taposómalma megölte benne ezt a hozzáállást. Hát én nem vagyok biztos benne, hogy ennek törvényszerűen így kellene lennie. Az "új generáció" talán már nem ilyen. Kiss Laci például - ahogy én látom - a mai napig élvezi az "amatőrködést" is, és talán Bakos Gazsi is, de róla csak hallottam ezt.

Ha ma kellene a jelentkezési lapomat beadni, már szinte biztosan csillagásznak mennék, mert továbbra is imádom ezt a tudományterületet, és úgy látom, sokkal nagyobbak a lehetőségek, hogy ne csak panelházi aszkétaként kelljen várnom, hogy valahol kis hazánkban felvegyenek holdkrátereket számolni minimálbéren, és a gyerekeimnek ne tudjam biztosítani azt, amire szükségük van... A parciális differenciál-egyenletek és a körintegrálok és Laplace-operátorok napi használata nálam még nem lenne kizáró tényező. :mrgreen:


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Sidius
Hozzászólások: 2019
Csatlakozott: 2010.06.30. 16:47

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2016.07.02. 19:03

A föntebb említett Távcső Világa szerzője és szerkesztője, Gyurka Bácsi se volt tudtommal csillagász, mégis ez van írva még a sírkövére is. Nem hiszem, hogy feltétlenül a végzettségtől lesz valaki egy szakma-vagy hivatás elismert gyakorlója (ezt sarkítottabb formában szerettem volna megfogalmazni, de itt most nem teszem). Azt hiszem, manapság sokkal több csillagász mereng a monitor és hosszú adatsorok előtt, főként elméleti kérdésekkel foglalkozva, nem úgy, mint annak idején, amikor Kulin György a kupolában fagyoskodva felügyelte a mindig rakoncátlankodó óragépet. Ez utóbbit szerintem minimálbérért is csinálnám, az előbbit viszont semmi pénzért, pedig annak is óriási jelentősége és tudományos haszna van.
Nem az a kérdés, hogy tükrös vagy lencsés, hanem az, hogy jó tükrös, vagy jó lencsés.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 1854
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2016.07.02. 19:27

Az amatőr csillagászkodást csak szenvedéllyel érdemes csinálni, a pénzkeresést sokszor gyötrelmek kísérik, úgyhogy inkább ne is fizessenek érte, csak az ember a saját örömére vagy még pár hasonszőrű miatt csinálja, hogy azok is lássák, milyen szép képeket sikerült készíteni, vagy egyebeket. :)
Avatar
Attila
Hozzászólások: 2602
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: Attila » 2016.07.02. 19:32

Sidius írta:... Nem hiszem, hogy feltétlenül a végzettségtől lesz valaki egy szakma-vagy hivatás elismert gyakorlója ...


Ez akár igaz is lehet, de eredményt csak komoly munka-befektetés árán lehet elérni (kivéve talán a lottó ötöst), ahhoz pedig idő kell.
Ha valaki napi 8-10, netán 12 órában a betevőért lapátol pl. egy multinál, akkor eleve esélytelen az elmélyülésben felvenni a versenyt a hivatásszerűen csillagászattal foglalkozókkal.

Az, hogy pl. egy japán amatőr hosszú éjszakákon át figyelve az eget észrevesz egy új üstököst, vagy szupernóvát, dicséretes (mert ezzel megteremti a lehetőségét az ezt követő alapos vizsgálatoknak), de számomra ez még nem "klasszikus értelemben vett" csillagászat, mint ahogyan a fémdetektoros meteorit keresés, és a "szépészeti" (értsd: esztétikumra törekvő) asztrofotózás sem az (bár adott esetben akár szakmai értelemben is hasznossá válhat).

Ugyanakkor a jelenségek értelmezése, extrapolálása, a megfigyelt fizikai jelenségek matematikai szimbolizmussal történő precíz leírása, akár deduktív, akár induktív következtetések fizikailag korrekt alátámasztása és a megfigyelés módszereivel történő ellenőrzése: számomra ez a csillagászat.

A fenti véleményemmel talán lavinát fogok elindítani, de ettől még én így gondolom.

"Ez utóbbit szerintem minimálbérért is csinálnám, az előbbit viszont semmi pénzért, ..."
Nekem mindkettő bejön, de ez nyilván egyéni dolog. :D


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
géza
Hozzászólások: 1645
Csatlakozott: 2015.03.21. 16:46

Re: Könyv-kérdés

Hozzászólás Szerző: géza » 2016.07.02. 19:58

A csoda tudja, hogy van ez. A kenyérkereset munka, a hobbi gyönyörűség. Nagyobbrészt. Péter, mielött elfelejteném, mivel kiadási- nyomdai Valaki vagy itt, nem tudnál gyártatni öntapadós mm beosztást a csőkihuzatra ragaszthatókat?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára géza 2016.07.03. 10:35-kor.
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb csillagászati témák”