Honnan az érdeklődés?

Minden olyan a csillagászathoz köthető téma, amely a fenti kategóriákba nem sorolható be.
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.12.19. 23:01

Halló, Kovács Gergő! Ha már megindítottad, hát időnként gondozd egy kicsit. Gondolom, indulásnak jó lenne, ha a beérkező "önvallomásokat" lementenéd, hogy egy helyen együtt legyenek, azután ha elég sok jött össze, lehet egy kicsit csoportosítani. Lehet, hogy a Meteor is lehozná, ha több összegyűlik. Legfeljebb a beküldőknél rá lehetne kérdezni, hogy mi a foglalkozása (hivatalosan), és leginkább mi érdekli. Üdv: BQ
Sirius
Hozzászólások: 482
Csatlakozott: 2009.09.14. 19:59

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: Sirius » 2009.12.19. 23:13

Jó ötlet!
Esetleg a vállalkozó kedvűeket meginterjúvolhatom, hogy mik érdeklik, mióta ez a hobbijuk, etc.
Ksl
Hozzászólások: 102
Csatlakozott: 2009.09.07. 12:29

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: Ksl » 2009.12.20. 03:55

Sziasztok,

Az eddigi mintától nem térek el egy hajszállal sem: egy könyv, FRED HOYLE: ASTRONOMIJA, MLADOST ZAGREB 1971.g., azaz Fred Hoyle: Csillagászat, Mladost kiadó, Zágráb, 1971, c. könyve indított el, amit kisgyerek koromban állandóan bújtam, noha szerbhorvát nyelvű szövegéből szinte semmit nem értettem. De azok a csodálatos fotók távcsövekről, ködökről, galaxisokról, bolygókról... Elvileg apám ajándéka volt anyámnak egy házassági évfordulóra (egyiküknek sem volt soha semmi köze a csillagászathoz), de végül is nálam ért be a gyümölcs. Minden más, beleértve legelső távcsövem kirimánkodását 1982-ben, már csak következmény volt (az egy Turiszt 10x30-as monokulár volt, máig beleborzongok a Hold első megpillantásának emlékébe). Onnan már egyenes volt az út: 1986, Astro-Cabinet 90, 1988, Uránia 100/1100 tükör, 1989 MCSE, 1991 JATE, 2002 USyd, 2009 MTA KTM CSKI -- a monománia diadala :-)

Ksl
balatonl
Hozzászólások: 197
Csatlakozott: 2009.09.06. 19:43

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: balatonl » 2009.12.20. 22:39

Engem is kicsi gyermekkorom óta érdekel a csillagászat. Legelső emlékem, hogy kb. három évesen, családommal hazafelé menet felnézek a Holdra, ami körül színes holdudvart láttam. Persze rögtön édesapámhoz fordultam a kérdésözönnel: "Mi az a szivárvány a Hold körül? Miből van a Hold? Miért sarló alakú időnként? stb." Kérdéseimre szerencsére sok választ kaptam, amit számos valamilyen alkalomra ajándékba kapott csillagászati témájú könyv követett.

Számomra a legtöbbet ezek közül az Ég és Föld c. könyv (valamint annak folytatása, a Rejtelmes világ) jelentette, számos kérdésre könnyen érthető, de pontos, korrekt választ adott. Pont, ami egy minden iránt érdeklődő gyereknek kell.

A községi könyvtárba való beiratkozásomat követően hamarosan azon kaptam magam, hogy minden létező csillagászati könyvet kikölcsönöztem és kiolvastam (volt, amelyiket többször is). 10 éves koromra már minden vágyam az volt, hogy a tudásomat a gyakorlatban is használhassam, de szüleimnek sajnos nem volt pénze távcsőre (ez a rendszerváltás kemény időszaka volt...). Kaptam viszont karácsonyra néhány Urániás csillagtérképet, illetve az Észlelő amatőrcsillagászok kézikönyvének első, kétkötetes változatát. Természetesen rögtön kiolvastam az elejétől a végéig. :-)

A Meteorról ekkor még nem nagyon tudtam, az újságárusoknál viszont megjelent egy csillagászati havilap, az Androméda (sajnos csak 10 lapszámot ért meg). Ennek előfizetőjeként értesültem az 1993-ban várható Perseida-kitörésről, ami az első komolyabb észlelésemnek tekinthető. A Kézikönyv tartalmazott néhány észlelőlap mintát is, az észlelt tűzgömböket ezen küldtem be az MCSE-nek, a Kézikönyvben szereplő címre. Hamarosan jött is egy háromoldalas kézzel írott levél a meteoros rovatvezetőtől Tatáról, azonban a levél tartalma nem volt valami biztató: igazából erős leszúrásként volt értelmezhető, az észlelőmunkám minőségére, a rajtagok beazonosítására stb. vonatkozóan. Mivel ez volt az első észlelésem, inkább biztatásra lett volna szükségem. Eléggé el is ment a kedvem a további meteorozásoktól, nem sok kellett, hogy abbahagyjam az egészet. (Remélem, csak én jártam így akkoriban...)

Szerencsére azonban jött a középiskola, ahol találkoztam egy másodéves, lelkes MCSE-taggal, aki a suli Zeiss refraktorával és nyári ráktanyai élményekkel "felszerelkezve" csillagászati szakkört szervezett. A szakkör el is indult, nagy volt a lelkesedés, de a kezdeti 10 főből végül csak én maradtam. Itt pillantottam életemben először távcsőbe, a célpont az Ikerhalmaz volt. A látvány lenyűgözött. A szakkörvezető hamarosan elkezdett agitálni, lépjek be az MCSE-be, érdemes! Így is történt, 1994 elejétől kaptam is a Meteort folyamatosan.

A középiskolából használatra kölcsönkaptam egy kihúzható tubusos, egyenes állású képet adó Kepler-távcsövet, azonban állvány nem volt hozzá, kézből pedig a 30x-os nagyítás miatt csak nagyon nehézkesen volt használható. Édesapám azonban fantasztikus ajándékkal lepett meg: születésnapomra egy saját maga készítette, "azimutális" szerelésű távcsőállványt kaptam, amivel már nagyszerűen lehetett észlelni. Ezzel a kis távcsővel sötét éjszakákon már a legtöbb fényesebb bolygó és mély-ég objektum megfigyelhető volt: a Jupiter a 4 holdjával, a Szaturnusz a gyűrűjével, az M45, M27, M57, M13, M42 stb. Minden, ami egy kezdő észlelő lelkesedésének fenntartásához és növeléséhez csak szükséges. :D

Szintén a szakkörvezető hatására, az ő társaságában részt vettem az első ágasvári ifjúsági táborban is (1994). Nagyszerű, nagyon hasznos kis tábor volt ez: a kezdő észlelők rengeteg új információval, gyakorlati tudnivalóval és barátságokkal gyarapodtak. Minden egy helyen volt, ami ahhoz kell, hogy amatőrcsillagásszá váljon az ifjú érdeklődő. Még mindig emlékszem Kiss Laci humoros változós és Sárneczky Krisztián üstököselőadásaira, Iskum Józsira, ahogy napfoltokat észlel, Nyözöre, ahogy VCSSZ-térképekkel házal :D, Bakos Gazsira, aki éppen a tábor előtt fedezte fel első extragalaktikus szupernóváját, illetve Becz Mikire, akinek a nagy barna Dobsonja a legnagyobb műszer volt a táborban. És ez volt az a tábor is, amikor a SL9 üstökös Jupiterbe való becsapódását és a folt változásait lehetett nyomonkövetni -- fantasztikus nyár volt!

Hát így kezdődött, és azóta is tart e szerelem. :)
Janicsillagasz
Hozzászólások: 639
Csatlakozott: 2009.09.22. 13:13

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: Janicsillagasz » 2009.12.21. 11:57

Én nem is olyan régen kezdtem el a csillagászatot. A természet tudománya már egészen kiskorom óta érdekelt, de a csillagászat csupán 2004 óta hívta fel a figyelmem. Olyan 10 éves lehettem mikor kaptam szülinapomra egy 10x25-ös Edixa de Luxe binokulárt. Ezzel a binoklival 2004 januárjában....vagy lehet hogy még 2003 decemberében volt.... mikor itt ültem a számítógép előtt (este) kinéztem az ablakon és megpillantottam a kelő Teliholdat (Majdnem telihold, már kicsit fogyatkozott). Vörös volt, a turbulencia miatt szokatlanul nagy, tehát gyönyörű. Kicsivel később a binoklival kimentem a ház elé hogy megnézzem már hogy hogyan is nézhet ki. Gyönyörű volt, egy-két krátert azonnal meg is pillantottam. Majd kicsivel később észrevettem hogy van egy kis csillag rögtön a Hold mellett. Ahogy telt az idő egyre közeledett a Hold felé, majd egyszercsak eltűnt. Mondom mi a fene... egy órával rá meg előbukkant a másik oldalán. Ez mi lehetett? Rohanok másnap suli után a könyvtárba bújni a csillagászati könyveket és kiderült hogy egy binokuláros csillagfedés, ami eléggé ritka. Na mondom ez remek. Attól kezdve minden este kimentem nézni, hátha lesz megint csillagfedés, végül így ragadtam meg a csillagászaton. Érdekes hogy csillagfedéssel kaptam meg a csillagászlázat, és nem a csillagfedés a kedvenc észlelési területem. Első helyen a mély-ég és a kettős-észlelés szerepel.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Janicsillagasz 2012.07.09. 19:11-kor.
meunier
Hozzászólások: 239
Csatlakozott: 2009.09.15. 13:21

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: meunier » 2009.12.21. 12:55

A kezdetekre alig emlékszem. Talán 7 vagy 8 éves lehettem. Nevelőapámtól kicsórtam a 7x50-es binokliját ("ruszki" binokli volt, csodálatos képpel - addig, amíg le nem ejtettem egy bringatúra alkalmával) és azzal fedeztem fel magamnak a Tejút csillagait. Anyám később azt mesélte, hogy amikor valami érdekeset láttam, rohantam be és újságoltam, hogy milyen fényes csillagot találtam. Ekkor mondotta volt, hogy ha valaha lesz párom, az vagy nagyon türelmes, vagy Ő is csillagász érdeklődésű lesz, mert csak a csillagokról tudtam beszélni.

Az általános iskolában kaptam az osztályfőnökömtől egy tucat Föld és Ég magazint, amiket azóta is kincsként őrzök. Később ellátogattunk osztálykirándulás keretében a Planetáriumba is és ez egy maghatározó élmény lett számomra. Talán hetedikes lehettem, hogy elindultam az országos csillagászati versenyen is, de túl sok babér nem termett számomra.:-)

Közben elég sok könyvet sikerült beszereznem és olvasatlanul egyik sem került fel a polcra. Nagy kincset jelentett akkoriban a Gondolat kiadó jóvoltából megjelentetett Csillagászati Évkönyvek. De ilyen kincs volt a Kreimer és Mallas Messier Albuma vagy Marik Miklós Csillagászata, a Móra kiadó Búvár Zsebkönyvek Égitestek c. része.

Az első távcsövem pontosan 12 évvel ezelőtt vásároltam magamnak, ami egy 6 centis refraktor volt, azimutális mechanikán, csapnivaló okulároldali kiegészítőkkel. Emlékszem, egyszer hajnalban sikerült hazaérnem az aznapi csavargásból. Rettenetes hideg volt, nagyon erős szél is fújt. Feltekintve az égre annyi csillagot láttam, amit talán később még Ágasváron sem. Kicipeltem a távcsövet, ráállítottam az Orion-ködre és a szám tátva maradt...Összevissza tekeredő szálak, öblök, kifényesedések és az egész egy olyan halvány, de mégis valószerűtlen zöldes fénnyel világított. Azóta sem láttam olyannak.

Ezzel a távcsővel láttam először a Jupiter sávjait késő délután a nyári égen!!! Alacsonyan járt ugyan, de nagyon fényes volt. Később megváltam ettől a műszertől, mert valami komolyabbat szerettem volna, de előtte még volt egy kis kitérő.

Várady kollégámmal Pesten kolbászoltunk egy nap, a szokásos tűzoltó alapfokú kiképzés után. Betévedtünk egy könyvesboltba és meglepve láttam, hogy még mindig létezik Csillagászati Évkönyv. Igaz ugyan, hogy valami Meteor felirat is virít rajta, de sebaj, olyan rossz nem lehet. Meg is vásároltam gyorsan az 1998-as és 1999-es évkönyveket. Még ebben az évben, ősszel a 2000-est is sikerült megszereznem, de egy év múlva a 2001-est már nem. Végső megoldásként a könyvben szereplő telefonszámot tárcsázva megrendeltem a 2001-est is. Igen ám, de nem csak az évkönyv jött, hanem a Meteor is. Szóval, akaratom ellenére beléptettek az MCSE-be. :-) Nem tudom, hogy ki volt a telefonvonal másik felén, de gyanítom, hogy szeretett főtitkárunk. Ennél jobbat nem is tehetett volna velem.:-)

Várady kollégáról közben kiderült, hogy ő is szerelmese a csillagoknak. Azóta is nagy barátságban vagyunk egymással...és valamilyen "versenyszellem" is kialakult köztünk: ki tud szebb mély-ég felvételeket készíteni. De nem csak jó barát lett, hanem egyszemélyes fórum is. :) Szinte nincs olyan szolgálat, hogy ne essen szó észlelésről, mechanikáról, autoguidingról, fényképezésről stb. A többi kolléga pedig legendákat tudna mesélni a Mönye vs. Várady szájkaratéról, ha éppen vitázunk - az esetek 70 %-ban . :D

A kis refraktor után vagy 4 évvel egy 120/1000-es refraktort vásároltam Szánthó Lajostól. Ezzel a távcsővel pedig egy párás, hideg éjszakán olyan Szaturnuszt láttam, amitől szintén leesett az állam, csakúgy, mint évekkel korábban annál a bizonyos M42-nél.

Eljutottam közben Szentlélekre is. Ott Lajos (Szánthó) bevizsgálva a 120/1000-est, arra a következtetésre jutott, hogy a távcső optikailag nagyon gyenge. Fel is ajánlotta, hogy garanciába kicseréli!!! Azért jár a három felkiáltó jel, mert akkor a távcső megvolt már vagy két éves. Azt mondta, hogy nem engedheti meg magának, hogy rossz minőségű terméket engedjen ki a kezei közül. Ezt akár reklámnak is lehetne tekinteni és csak azért igyekeztem ezt itt megemlíteni, mert ezzel az üzleti magatartással addig még nem találkoztam: úgy néz ki, itt, amatőrcsillagász körökben a profit termelése mellett az vevő is számít...
Ez a távcső nincs már meg, a garanciába kapott távcsövet is eladtam és vettem egy minőségibb refraktort (látszik, hogy lencsés távcső párti vagyok :) ). Ez egy TMB 100/800 lett olyan durva optikai minőséggel, hogy bőven megérte az árát.
TMB 100/800 APO, Lunt 60Ha, SW 200/1000N, Heq-5
orhazoli
Hozzászólások: 73
Csatlakozott: 2009.09.16. 17:44

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: orhazoli » 2009.12.22. 15:17

Én Sárospatakon nőttem fel. Az ott lévő, világítás nélküli ég magával ragadott. Nagyszüleim voltak, akik törődtek velem. Napa több könyvében voltak felvételek a Jupiterről, a Szaturnuszról és az ég csillagos térképe is megtalálható volt.
Ezekkel a kezemben mentem ki a csillagos ég alá. Így "fedeztem" fel szabad szemmel a Praesepét, az M45-öt és az M42-őt.
Amikor már olvasni tudtam, akkor a Kis csillagász távcsöve volt a kedvencem, Kulin Gyurka bácsitól. A pesti Uránia boltból beszerzett lencsékből, lombfűrésszel előállított lencse foglalatokból, kartonpapírból készítettem el az első Galilei-távcsövet, majd később a Kepler-félét.
Ezután fából állványt készített Napa.
Majd egy komolyabb 150/1000-es Newtonra tehettem szert.
Egyetem, felvételi a csillagász szakra, ahová 55-en jelentkeztünk! Én voltam az első, akit felvettek, ezt Marik Miklós mondta anno.
Most pedig......
pont
Hozzászólások: 91
Csatlakozott: 2009.10.06. 20:41

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: pont » 2009.12.24. 16:09

Az élet nagy kérdései érdekeltek és mivel nemigen kaptam választ ( miért élünk, hogyan lett világ miből vannak a dolgok ?) az ideológiák sohasem elégítettek ki, így kíváncsi maradtam,... aztán amikor meg tudtam hogy az univerzum nem egy sötét eseménytelen nagy űr!!!, valóságos megkönnyebbülést éreztem.. ez a csoda azóta is fogva tart :)

Nagyon hálás vagyok Dávid Gyula videói-ért amik kapcsán ez a csoda kézzelfoghatóbbá vált számomra,
hab a tortán Dgy személyisége és ez a sok értelmes ember akik hasonlóan hozzám a tudomány megszállottjai .(minthogy szívem szerit a NAZA laborjaiban lennék kis fogaskerék)Komolyan gondolom h az emberiség sokkal nagyobb hányadának kéne részt-venni a tudományos munkákban... mert , az embereknek értelmes célokra van szükségük, és munkahely teremtésként is emberhez méltó lenne- többet törődni a tudománnyal és a környezetünkkel. Ha meg akarjuk oldani a túlnépesedés problémáját , a tudomány és a kreativitás lehet ebben segítségünkre ... Csak a felelős emberi élet érdemes a fennmaradásra.
Egyszóval most is a nagy kérdések érdekelnek....
nyozo
Hozzászólások: 182
Csatlakozott: 2009.10.21. 10:24

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: nyozo » 2009.12.30. 10:19

Jó olvasni ezeket a történeteket... :) Leírom én is hát a magamét, de előtte reflektálnék Balaton Laci és Kiss Laci soraira... :)

balatonl írta:Még mindig emlékszem Kiss Laci humoros változós és Sárneczky Krisztián üstököselőadásaira, Iskum Józsira, ahogy napfoltokat észlel, Nyözöre, ahogy VCSSZ-térképekkel házal :D, Bakos Gazsira, aki éppen a tábor előtt fedezte fel első extragalaktikus szupernóváját, illetve Becz Mikire, akinek a nagy barna Dobsonja a legnagyobb műszer volt a táborban. És ez volt az a tábor is, amikor a SL9 üstökös Jupiterbe való becsapódását és a folt változásait lehetett nyomonkövetni -- fantasztikus nyár volt!
Hát így kezdődött, és azóta is tart e szerelem. :)

Örömteli, hogy vannak még akikben megmaradtak ezek az első találkozások. Akkortájt valóban "házaltam" a VA-füzetekkel. Ez még Messieres-változós időszakom volt, de az 1994-es első Ágasváron mégis paradox módon holdészlelésre buzdítottam a népet, egy klasszikus írógépes-szétvagdalós-fénymásolós kis A5 füzetke volt a segédletem, szerintem már nekem sincs belőle... :( Laci Neked sem maradt? :roll: A Messier Klubos dolgaim meg annyira rám ragadtak, hogy egyszer a komárom-esztergom megyeiek táborán (Mogyorósbányán, azaz Bögyörősbányán) Moczik Csabiék még meg is tréfáltak, és erőteljesen unszoltak, lépjek be az általuk alapított NGC Klubba. :))) Pécsváradon pedig hatalmas ordítással harangozott be KSZ amikor kiléptem az erdőből, hogy "Emberek!!! Megjött a Messier Klub!"... :lol: A mai netes viszonyok között nagyon fura, hogy mekkora öszetartó erő volt egy egy személyes találkozó, nyári tábor stb. annakidején. Ez a Gazsi féle SN a Szitkai Gabival közösen felfedezett M51-beli SN volt egyébként?

ksl írta:Onnan már egyenes volt az út: 1986, Astro-Cabinet 90, 1988, Uránia 100/1100 tükör, 1989 MCSE, 1991 JATE, 2002 USyd, 2009 MTA KTM CSKI -- a monománia diadala

Emlékszem KSL 1990-ben már ott voltál a ráktanyai M'90 táborban, egy csendes, visszahúzódó srác képe maradt meg bennem akkorról. Az itt is említett 10T-vel még Messier rajzokat is csináltál párat, de talán azt még PPS-hoz küldted be...

Node az én nem túl rövid történetem:
1976 körül az első naív gyerekkérdések az első emlékeim: "Apa, miért jön mindig velünk a Holdacska?" és ehhez hasonlók. Kicsit később, hallva hogy épül a Budapesti Planetárium atyám ígérte, hogy majd elvisz oda egyszer és megmutatja nekem a Lovas csillagot. Lovas Miklós SN és üstökös felfedezéseiről a napi sajtón át széles néprétegek olvashattak, így olvashatta apám is ezeket.
Később egy csípőműtét miatt egész nyáron mozgásképtelen voltam, és a kezembe került az 197x-es (x=9??) Csillagászati Évkönyv. Ha jól rémlik egy piszkéstetői műszerkép volt rajta, és vmi szörnyű fényezett papírra nyomták, ami ráadásul a ragasztott kötése miatt széthullott percek alatt. Sokat nem értettem belőle, de megfertőződtem...
Időközben jártam a Planetáriumban, végignéztem a teljes műsort töviről-hegyire. Időnként egy kedves bácsi, alias Mátis Bandi bá' előadások után párunknak mesélt mindenféle érdekeset, néha a vetítővel is mutatott érdekesebb dolgokat. A körfolyosón egyszer leszólított egy fehér köpenyes, kecskeszakállas alak, és invitált az Uránia Szakkörbe, de ez akkor nem jött össze valamiért. Az illetővel pár évvel később az UPÓ kupolájában találkoztam ismét, aholis letesztelte, hogy mit tud az új hétfői bemutató ember, akit a Mizser ajánlott, de ez évekkel későbbi sztori... :lol: Lelkesen készültem a Halley üstökös eljövetelére, és építgettem a már KSL által is emlegetett Astro Cabinet távcsőparódia építőkészletből "műszert" is, felejthető sikerrel. Többet mutatott az osztálytársammal közösen összeépített U43-as dióveró.
Aztán teltek az évek, másodikos középiskolás koromban pedig a Kálvin téren voltam koleszos. Egyik este benyitok a tanuló szobába, és látom, hogy egy társam deréktól kifelé lóg az ablakban, lába egy asztal alá akasztva... A nagy döbbenet, meg a villany lekapcsolása után megtudtam, hogy az illető éppen az R Cas-t észleli, ami egy mira változócsillag. Ez az illető Fidusz volt, aki pár hónap múlva amikor egy derült este el akartam kunyizni a binokliját odaadta, ha én is észlelek vele. Segédletként rajzolt is papírra egy vázlatos R CrB térképet, amire segítségként még a szomszéd ház kéménye is rákerült. Az R CrB 5.8-nak találtatott, ami annak rendje és módja szerint rá is került egy karikásszemes PVH-észlelőlapra. Ezzel és velem aztán Fidusz elcipelt a Mözsöhöz (gyk.: Mizser A. névkódja fonetikusan), aki jó két percig hümmögve dörzsölgette az állát, nézte azt az egy szem észlelést, és végül "na jó egye fene" felkiállktással eltette egy vaskos dossziéba. Nekem meg leesett egy mázsás kő a szívemről, hogy elfogadták az első észlelésemet! :lol: Kaptam bőséges ellátmányt is tőle, Binokulár füzetek 1., Eruptív füzetek (igen a földhözvagdalós fajta), pár VA-t, akkor talán a VA10 volt az utolsó... A mellékelt Meteor alapján beléptem a CSBKba, és lelkesen készültem az első Meteor táborra, az M'88-ra Ráktanyán. :)

Innen táviratibb stílusban az első pár év:
'88 koleszos kosztpénzemből félreteszek egy leárazott 7x50-es Tentó binoklira. Nyáron M'88 (megjelenik az ÉSZAK, azaz az ősi amatőrcsillagászok kézikönyve), majd R CrB minimumban. :) a simonfai taurida észlelőhétvégén parádés tűzgömesőt észlelünk (nov. 7-i hosszú hétvége, hehe...), decemberben MMTÉH találkozó Sülysápon, első előadásom a simonfai élménybeszámoló, év vége felé elkészül a VA12 (első térképfüzetem)
'89 M89/1 -- első cikkecském a Meteorban, MCSE alakuló ülés. Az akkor még Tanács körúti Ofotértben megveszem azt a ronda kartondobozt amiben 3 zeiss lencse van (sic). Értsd: 50/540 AS objektív + 25-ös és 16-os Hygens oklik.
'90 zsúfolt és aktív év. Tavasszal az első MCSE közgyűlés, aki ott volt tudja miért volt ez fontos. (Tényleg: van még vkinek a recepción talált képeslapokból? :) ) Ősszel elkezdjük Mizserrel az utcai távcsöves bemutatókat a Halászbástyán az MCSE első Telementor műszerével, amit egyszer a Várból gyalog cipelek át az UPÓba a taxisblokád miatt, aztán a kulcsokat Mizserhez már a hídnál stoppolt 18-as villamossal, majd gyalog Kispestig. :lol:

Aztán ki és besegítés a változó rovatba -> bemutatóskodás az UPÓban -> messier klub -> http://iris.elte.hu/mcse -> CSilla, MCSEKLEV és a többiek -> KAK -> BuCsop -> Polaris etc, etc. de ezek már nem annyira érdekesek, meg túl hosszúak is lennének.
Nem is szólva a közben lement rengeteg tábor, észlelőhétvége, túra, találkozók országszerte, stb. Azért ha van rá igényetek, teszek majd fel még képeket a képtárba az annakidején hírhedt Nyözöalbumból -- persze csak moderáltan. :) Az 1992-es ráktanyai táborról már most is vannak fenn képek.
Amcsillüdv: Nyözö
rumpfbarna
Hozzászólások: 131
Csatlakozott: 2009.12.17. 23:40

Re: Honnan az érdeklődés?

Hozzászólás Szerző: rumpfbarna » 2010.01.02. 12:23

Az Astro Cabinet név mond valakinek valamit? Én anno gyerekkoromban egyszer egy ilyen (NDK-s?) távcsőépítő készletet kaptam szüleimtől. (A retronom.hu-n van is egy ilyen: http://retronom.hu/index.php?q=node/16362 ) Sok mindent sajnos nem lehetett látni ezzel a távcsővel, és most decemberig nem is kerültem épkézláb távcső közelébe, - csak a tv-ben nézegettem a témába vágó filmeket, és a neten a szép Hubble képeket.

Munkám során sok hosszú maradék kartonhengert dobunk a szemétbe, és ezek már régóta ingerelték a fantáziámat, hogy micsoda "fantasztikus" távcsövet lehetne ezekből készíteni! (E sorok olvasói közül már biztosan sokan nevetnek.) Múlt nyáron, egyik ráérős hétvégén meg is valósítottam a projektet, egy 2 méter hosszú (!) kartonhenger, egy optikus ismerőstől kunyerált szemüveglencse, és egy régi fényképezőgép objektív felhasználásával. Vasárnap estére, az interneten összegyűjtött információk alapján feltuningolva, végül is egy majdnem használható távcsövem lett, amivel még a Szaturnusz gyűrűje is sejthető volt! (Azoknak, akiket érdekelnek a technikai részletek: Tehát 2m-es fókusz, a szemüveglencse 2cm-es átmérőre "leblendézve", és ez az egész tákolmány gumipókokkal és gyorsszorítóval egy fotóállványra erősítve. A kereső egy kibelezett filctoll volt, szigetelőszalaggal a "tubus"-ra ragasztva. :D )

Ha másra nem is, de arra jó volt ez a barkácsolgatás, hogy némi képet kapjak arról, kb. mit kellene tudnia egy távcsőnek ahhoz, hogy valamit lásson is az ember az égen. Illetve, fellelkesedve a dolgon, beléptem az MCSE-be, és most decemberben vettem egy 150/1200-as Newton tubust, és pár jobb okulárt is. (A dobson-zsámolyt már én készítettem hozzá, hogy a barkácsolás terén ne essek ki a rutinból. ;) )

Most pedig várom a derült eget, hogy végre lássak is valamit az új szerzeményemmel...
Válasz küldése

Vissza: “Egyéb csillagászati témák”