Mi lenne, ha a Földnek gyűrűje volna?

[SzZoli]

A Föld körül keringő műholdak se takarják még ki az eget!

MÉG nem...

[Pape]

(Bár az éjszakai oldal közepén a Föld árnyéka levágná a gyűrűt, így egyes helyeken beállhatna a teljes sötétség, de így is kivágna egy jókora részt az égből.)

Hogy micsinálna? Azért ezek a gyűrűk nem szilárd, tömör anyagkorongok, hogy ne láss át rajta! Jellemzően méter alatti kis darabok, de inkább a centis, milliméteres skálán van a gyűrűalkotók többsége tudomásom szerint... A Föld körül keringő műholdak se takarják még ki az eget!

Tény ellenben, hogy kicsit gyakrabban lennének csillagfedések, így komolyan felvirágozhatna az okkultáció-észlelő rovat a Meteorban.

Abból indultam ki, amit a videón láttam. Ott a gyűrű teljesen homogénnek tűnik. És igaz, hogy nem ismerünk(legalábbis én) a szó hétköznapi értelmében vett porgyűrűt bolygó körül, de attól még létezhet.

Ha az írásom elejére gondolsz, ott azt mondom hogy mivel a Föld árnyéka egy jókora "szeletet" takarna ki a gyűrűből, ezért lehetne éjjel sötét (bár jobban belegondolva nem teljesen sötét) olyan helyeken ahonnan nézve nagyon alacsonyan/éléről látszik a gyűrű.

[szksz]

Bár a Földnek van gyűrűje, nem értem, miért kellett ezt a kérdést feltenni. Vagy nem látott még senki állatövi fényt?
A gyűrű kialakulásától függetlenül az élet egészen másképpen alakult volna. A felszín hőmérséklete jelentősen alacsonyabb lenne. Becslésem szerint a pólusokon az állandó jég határa jelentősen eltolódna az egyenlítő irányába. Ugyanakkor a magas hegységekben is 3-500 méterrel csökkenne. Mivel a gyűrű kialakulását feltételezhetően erős mágneses és gravitációs tér segítette, ez is jelentős biológiai és élettani hatásokkal bír. A flóra és fauna küllemében és élettani funkcióiban is jelentősen eltérne a szokottól. Az éghajlat tekintetében is jelentős válozások lennének. A hűvösebb, de nem biztos, hogy több csapadékkal járó éghajlat a mérsékelt övben okozna változást. A trópusokon éppen olyan meleg lenne mint most. Természetesen a csillagászati megfigyelések is korlátozódnának. Remélem ezt nem kell külön magyarázni.

Üdv:

% Szabolcs

[balatonl]

Bár a Földnek van gyűrűje, nem értem, miért kellett ezt a kérdést feltenni.

A fórum azért van, hogy érdekes kérdéseket beszéljünk át. Egyébként egy angol nyelvű videó alapján vetődött fel a téma, ld. http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20 ... -ha-a.html (ld. még első fórumbejegyzés).

Vagy nem látott még senki állatövi fényt?

Az állatövi fény a Naprendszeren belül, az ekliptika síkjában keringő apró bolygóközi anyagról visszaverődő fény által jön létre, tehát semmi köze sincs a Föld körül esetleg keringő, gyűrű alakba rendeződő részecskékhez. Az állatövi fény belekeverése a dologba ebben a formájában tehát félrevezető.

[Csillaglány]

Jót derültem a hozzászólásokon, de én sem örülnék nagyon annak ha ilyen aszteorida gyűrünk lenne, mégha apró kövekből állna is biztos nem mernék kifeküdni a napra napozni! Még valamelyik rámpottyan!:-)
Eleink szerintem biztosan eme égi úton találták volna meg a mennyországba vezető utat, s a legkevesebb esélyük az egyenlítő mentén élőknek lett volna oda eljutni, hiszen ott nagyon keskeny az út. Viszont a magasabb szélességi fokokon élőknek több esélyük lett volna eljutni, hisz ott szélesebb a a sávja. Ez viszont azért nem jó, mert megint nem tudnék napozni és hűvösebb is lenne. Az éjszakai fényszórás viszont jól orvosolná a Föld energetikai problémáját hisz nem kéne a nagyvárosok éjszakai kivilágítására költeni, viszont annál többet fűtésre - szóval én maradnék a jelenlegi verziónal.
S A Holdunkat is jól megperturbálná ezt az öv, talán a Föld gravitációs erejét is leárnyékolná annyira hogy szegény kis Holdunk tényleg elszállna valahová máshová, ezt meg végképp nem szeretném. Vagy Hold vagy gyűrű? Szegény ISS-ről már nem is beszélve!

[SzZoli]

Na, ezen meg én derültem jót.
A végétől indulva: a gravitációs erőt nem lehet leárnyékolni. Két tárgy között van valami, akkor annak is hozzáadódik a grav. vonzása. Méretük alapján nem az öv perturbálná a Holdat, fordítva. A Szaturnusz gyűrűinek "terelő juhászkutya" holdjai is ismertek.
"nem kéne a nagyvárosok éjszakai kivilágítására költeni" - itt sokan nem örülnének a fényszennyezésnek
Meg aztán jó kiindulási alap, hogy hol lehet napozni...

[DBenny]

Amúgy ha tényleg ilyen közel lenne egy gyűrű, szerintem nem összefüggőnek tűnne, hanem egy kicsit darabosabbnak.

ezzel egyetértek a Szaturnusz gyűrűi se tömörek

[cspeter34]

Én is olvastam még gyerekkoromban,mikor általános iskolás voltam Hédervári Péter Ismeretlen Naprendszerünk című könyvében erről a témáról bővebben.Arról írt-ha jól emlékszem-hogy pár millió éve a Földnek létezhetett gyűrűje.Hogy hogyan?A gyűrűt alkotó anyag a szerző szerint a Holdról származik,ahonnan egy iszonyatos erejű meteorbecsapódás dobta ki azokat a szemcséket és részecskéket,amik később gyűrű formájában összeálltak a Föld körül.A gyűrű létrejötte kihatással volt a Föld élővilágára is,hiszen számottevően korlátozta a beeső Napfényt,az egyes féltekék téli időszakai alatt maga a gyűrű is árnyékot vetett hol a déli,hol pedig az északi félgömbre,úgy ahogy a Szaturnusz gyűrűje is árnyékot vet a bolygóra.A tavaszi ill. az őszi időszakban a gyűrű árnyéka a Föld Egyenlítői vidékeire vetült.A gyűrű árnyékoló hatása kihatott a növények fejlődésére,amire az akkori kövületekből bizonyítékot is találtak.A fák nagyon lassan fejlődtek,évgyűrűik nagyon vékonyak voltak.Maga a gyűrű azonban nem volt hosszú életű,feltételezések szerint pár százezer év elteltével a Föld-Hold között működő árapály erők a belső szerkezetét szép lassan szétzilálták,így az fokozatosan szétesett.A gyűrűt alkotó kőzetszemcsék pedig,amolyan hatalmas "esők"formájában a Föld felszínére hullottak.Ezeket nevezi a tudomány tektiteknek.A tektitesők a Föld nagy területeit borították el.Számos tetktitlelőhely ismert a Csendes-óceánon,de akad itt,Európában is,ha jól emlékszem Csehország vagy Szlovákia területén is már találtak ilyen tektiteket.A méretük és az alakjuk nagyon változatos, általában csak pár mm hosszúak,gömb,csepp, vagy súlyzó alakúak,mivel a légköri súrlódás folyamán részben megolvadtak.

[Balage]

Ha iszonyatos erejű becsapódás lett volna, annak nyoma lenne a Holdon. Pár millió éves nagy becsapódásról pedig nincs tudomásunk. Ráadásul jó nagy testnek kellett lennie, hogy rendes, árnyékot vető gyűrűt formáljon. Igazán nagy kráterek pedig a Hold hatalmas medencéi - "tengerek" -, melyek a legősibb képződmények a kísérőnkön. Ha pedig régen lehetett ilyen gyűrű a Föld körül egy nagy holdbéli impakt miatt, akkor meg élet nem lehetett még.

Szerintem.

[balatonl]

Az egyik legfiatalabb (108 millió éves), a Tycho eléggé nagy és látványos, továbbá a holdi egyenlítőig felérnek a becsapódás nyomai (sugárirányban több sáv). Az elmondottak alapján a Tycho nem jöhet számításba?