> Zoli írta: Úgy tudom, hogy a tömegvonzás nagysága egyenesen arányos az égitest tömegével. Ez, és az
> olvasottak alapján tehát egy fekete lyuknak ugyan akkora lesz összeroskadás után a tömegvonzása mint
> az előtte ott ragyogó csillagnak ?
Péter írta:
> Hm. ha ez a helyzet akkor mi van a robbanás során kidobódó feltételezem a Nap tömegével összemérhető
> vagy annál is nagyobb tömegű gáz és porfelhővel? Vagy az ekkor kidobódó anyag tömege nem jelentős a
> fekete lyukként visszamaradó anyag tömegéhez képest?
A fentebbi írásban hangsúlyoztam, hogy ideális, gömbszimmetrikus összeomlásról van szó. Ekkor az összeomló objektum tömege nem változik, tehát gravitációs tere sem, a körülötte keringő bolygó pedig csak ezt érzékeli, neki mindegy, hogy a centrumbeli test mekkora méretű, csak a tömege számít (feltéve, hogy gömbszimmetrikus - erősen torzult alakú centrális testnél már nem ez a helyzet). Ezért (ahogy írtam is) a bolygó keringési ideje az összeomlás során nem változik.
A valódi összeomlási folyamatok azonban erősen eltérnek az ideálistól. Robbanásszerű, kaotikus, turbulens jelenségek kísérik, és ennek során az összeomló objektum anyagának jelentős része kirepül az űrbe. Így tehát a központi maradvány-objektum (neutroncsillag vagy fekete lyuk) tömege jóval kisebb lesz, mint az eredeti csillagé. A bolygó keringési idejét tehát újra kell számolnunk a központ új tömege alapján. Még valószínűbb azonban, hogy az összeomlás kísérőjelenségei egyszerűen elsöprik vagy elpárologtatják az egész bolygót.
Egyes csillagászok azt is felvetették, hogy a szupernova-robbanás során kidobott anyag egy része a centrum környezetében marad, és az anyagfelhőből idővel újabb bolygórendszer állhat össze. Ez a jelenség független attól, hogy a centrális maradvány neutroncsillag vagy fekete lyuk - az utóbbi körül épp úgy érvényesek a Kepler-törvények, mint a Nap körül. Más kérdés, hogy a centrum körüli térből érkező intenzív sugárzás nem teszi lehetővé az élet létrejöttét a második generációs bolygókon.
Mi a gravitáció?
Re: Mi a gravitáció?
Átolvastam minden hozzászólást, de végül is senki nem adott választ a kérdésre. Volt aki a téridő görbületet, mig más a megváltozott körülményeket vetette fel a gravitáció drasztikus megváltozásának okaként. Szerintem ez is, az is.
Amikor létrejön az errupció /robbanás/ ténylegesen nem nő a tömeg, csak a sűrűség. A gravitáció lényegében marad. De megváltozik a fizikai környezet: felerősödik a mágneses tér, és annak perdülete. A forgó mágneses tér lehet hatással a téridőre, és még jobban meggörbíti azt. A téridő görbületének mértéke és a téridő "eredeti síkja" közötti eltérés mértéke határozza meg a kialakuló erőteret. A geometria és a matematika ismeri a negyedik dimenzó fogalmát. Ez az általunk is érzékelt három dimenziójú térre merőlegesen képzelhető el. Minél jobban meggörbül a téridő és közelít negyedik dimenzió irányához, annál nagyobb a fellépő erő(gravitációs)tér. Véleményem szerint így jön létre a sötét anyag/energia is. Az einsteini relációkból tudjuk, hogy az anyag és az energia édestestvérek. Inkább sziámi ikreknek nevezném. Ha nagytömegű galaxisok környezetét vizsgáljuk, mindíg utoléhető a sötét anyag/energia jelenléte. Több tudományos értekezés foglalkozott már vele és bizonyította azt./Pl. Franz Zwicky és a Coma Berenices/
Van olyan vélemény, amelyik a fekete lyuk környezetét úgy értékeli, mint féregjáratot a negyedik dimenzióba. Ez a környezet teremtheti meg az anyag/energia áramlás lehetőségét a negyedik dimenzióba/ból. Ennek következtében lehet, hogy a fekete lyuk nem anyagi, hanem energia szintű jelenség. Ha így közelítjük meg a problémát lehet, hogy jobban érthetővé válik a jelenség.
Az egyik hozzászóló említette, hogy a fekete lyukat nem hagyhatja el semmi. Fel hívom a figyelmét, hogy már az akkréciós korongban végbemenő folyamatok is kifejtenek radiális irányú hatásokat. Ugyanakkor a mágneses pólus irányába kilépő nagy energiájú jetek is anyagi jellegűek és jelentős anyag kidobódás feltételezhető.
Üdözlettel
% Szent-Királyi Szabolcs
Amikor létrejön az errupció /robbanás/ ténylegesen nem nő a tömeg, csak a sűrűség. A gravitáció lényegében marad. De megváltozik a fizikai környezet: felerősödik a mágneses tér, és annak perdülete. A forgó mágneses tér lehet hatással a téridőre, és még jobban meggörbíti azt. A téridő görbületének mértéke és a téridő "eredeti síkja" közötti eltérés mértéke határozza meg a kialakuló erőteret. A geometria és a matematika ismeri a negyedik dimenzó fogalmát. Ez az általunk is érzékelt három dimenziójú térre merőlegesen képzelhető el. Minél jobban meggörbül a téridő és közelít negyedik dimenzió irányához, annál nagyobb a fellépő erő(gravitációs)tér. Véleményem szerint így jön létre a sötét anyag/energia is. Az einsteini relációkból tudjuk, hogy az anyag és az energia édestestvérek. Inkább sziámi ikreknek nevezném. Ha nagytömegű galaxisok környezetét vizsgáljuk, mindíg utoléhető a sötét anyag/energia jelenléte. Több tudományos értekezés foglalkozott már vele és bizonyította azt./Pl. Franz Zwicky és a Coma Berenices/
Van olyan vélemény, amelyik a fekete lyuk környezetét úgy értékeli, mint féregjáratot a negyedik dimenzióba. Ez a környezet teremtheti meg az anyag/energia áramlás lehetőségét a negyedik dimenzióba/ból. Ennek következtében lehet, hogy a fekete lyuk nem anyagi, hanem energia szintű jelenség. Ha így közelítjük meg a problémát lehet, hogy jobban érthetővé válik a jelenség.
Az egyik hozzászóló említette, hogy a fekete lyukat nem hagyhatja el semmi. Fel hívom a figyelmét, hogy már az akkréciós korongban végbemenő folyamatok is kifejtenek radiális irányú hatásokat. Ugyanakkor a mágneses pólus irányába kilépő nagy energiájú jetek is anyagi jellegűek és jelentős anyag kidobódás feltételezhető.
Üdözlettel
% Szent-Királyi Szabolcs
Re: Mi a gravitáció?
Sz-KSz írta:
> Átolvastam minden hozzászólást, de végül is senki nem adott választ a kérdésre.
> Volt aki a téridő görbületet, mig más a megváltozott körülményeket vetette fel
> a gravitáció drasztikus megváltozásának okaként.
Milyen drasztikus megváltozás? Milyen megváltozott körülmények?
> Szerintem ez is, az is.
> Amikor létrejön az errupció /robbanás/ ténylegesen nem nő a tömeg, csak a sűrűség.
> A gravitáció lényegében marad.
Ez mit jelent? Távol az összeroppanó csillagtól lényegében marad. Közel hozzá lényegesen megerősödik.
> De megváltozik a fizikai környezet: felerősödik a mágneses tér, és annak perdülete.
NEM. A puszta mágneses térnek nincsen perdülete.
> A forgó mágneses tér lehet hatással a téridőre, és még jobban meggörbíti azt.
Minimális mértékben.
> A téridő görbületének mértéke és a téridő "eredeti síkja" közötti eltérés mértéke
> határozza meg a kialakuló erőteret.
Ennek a mondatnak NINCS értelme. A téridőnek nincs "eredeti síkja", a "görbület mértéke és az eredeti sík közötti eltérésnek" NINCS mértéke. Ha görbült térről beszélünk, NEM beszélünk gravitációs erőtérről.
> A geometria és a matematika ismeri a negyedik dimenzó fogalmát.
NEM. A negyedik dimenzió fogalmát csak a bulvársajtó és a félig tájékozott (félre-)ismeretterjesztés ismeri.
A matematika a négy- és többdimenziós terek fogalmát ismeri. Ezekben viszont nincs első, második stb és "negyedik" dimenzió.
> Ez az általunk is érzékelt három dimenziójú térre merőlegesen képzelhető el. Minél jobban
> meggörbül a téridő és közelít negyedik dimenzió irányához, annál nagyobb a fellépő erő(gravitációs)tér.
NEM. A téridő meggörbülésekor NEM közelít semmiféle negyedik dimenzió irányához. A téridő eleve négydimenziós. De még az ötödik dimenzió felé SEM görbül, ugyanis a görbületét nem úgy kell elképzelni,
mint a görbe felületekét a külső, beágyazó, háromdimenziós euklideszi térben. NINCS semmiféle külső,
még több dimenziós tér, amibe a téridő "belegörbülne". Görbül ő magában.
> Véleményem szerint így jön létre a sötét anyag/energia is.
NEM. Egyiknek sincs köze a téridő görbületéhez. Csak annyi, hogy mint az anyag más fajtái, ők is görbítik a téridőt. Létrejöttükről semmit sem tudunk, de az biztos, hogy forrásuk nem a téridő görbülete.
> Az einsteini relációkból tudjuk, hogy az anyag és az energia édestestvérek.
NEM. Einsteintől egész mást tudunk. Az energia és a tőle elválaszthatatlan impulzus az anyag egyik tulajdonsága, jellemzője. Ne keverjük az anyag és a tömeg fogalmát. Bár a tömeg és az energia sem testvérek.
> Inkább sziámi ikreknek nevezném.
Nevezni lehet.
> Ha nagytömegű galaxisok környezetét vizsgáljuk, mindíg utoléhető a sötét anyag/energia jelenléte. Több
> tudományos értekezés foglalkozott már vele és bizonyította azt./Pl. Franz Zwicky és a Coma Berenices/
Vannak frissebb eredmények is. Pl 2002-2004-ből. Azóta tudjuk, hogy az Univerzum anyagának mintegy negyedét a sötét anyag alkotja.
> Az egyik hozzászóló említette, hogy a fekete lyukat nem hagyhatja el semmi. Fel hívom a figyelmét, hogy
> már az akkréciós korongban végbemenő folyamatok is kifejtenek radiális irányú hatásokat. Ugyanakkor a
> mágneses pólus irányába kilépő nagy energiájú jetek is anyagi jellegűek és jelentős anyag kidobódás
> feltételezhető.
Ezek a jelenségek NEM a fekete lyukBÓL jönnek, hanem a lyuk környékén, jóval az eseményhorizonton kívül zajlanak.
> Van olyan vélemény, amelyik a fekete lyuk környezetét úgy értékeli, mint féregjáratot a negyedik
> dimenzióba.
NEM. Ha van féregjárat, az NEM a negyedik dimenzióba (ami NEM választható külön a téridő többi dimenziójától) vezet, hanem a téridő egy másik, valószínűleg távoli pontjára.
> Ez a környezet teremtheti meg az anyag/energia áramlás lehetőségét a negyedik dimenzióba/ból.
NEM. A "negyedik dimenzió" NEM egy külön hely, ahová/ahonnan utazni, illetve energiát továbbítani lehetne.
A féreglyukon átjutó energia NEM a misztikus negyedik dimenzióba, hanem a mi téridőnk egy másik pontjára jut.
> Ennek következtében lehet, hogy a fekete lyuk nem anyagi, hanem energia szintű jelenség.
NEM. Ennek a mondatnak NINCS értelme. Mi az, hogy nem anyagi szintű jelenség? Mi az, hogy energia szintű jelenség?
> Ha így közelítjük meg a problémát lehet, hogy jobban érthetővé válik a jelenség.
NEM. Ha így közelítjük meg, azaz tudományosnak látszó kifejezésekből szőtt blablával öntjük le a jelenségeket, akkor a már jól ismert dolgok is misztikusnak, titokzatosnak és érthetetlennek tűnnek.
((
dgy
> Átolvastam minden hozzászólást, de végül is senki nem adott választ a kérdésre.
> Volt aki a téridő görbületet, mig más a megváltozott körülményeket vetette fel
> a gravitáció drasztikus megváltozásának okaként.
Milyen drasztikus megváltozás? Milyen megváltozott körülmények?
> Szerintem ez is, az is.
> Amikor létrejön az errupció /robbanás/ ténylegesen nem nő a tömeg, csak a sűrűség.
> A gravitáció lényegében marad.
Ez mit jelent? Távol az összeroppanó csillagtól lényegében marad. Közel hozzá lényegesen megerősödik.
> De megváltozik a fizikai környezet: felerősödik a mágneses tér, és annak perdülete.
NEM. A puszta mágneses térnek nincsen perdülete.
> A forgó mágneses tér lehet hatással a téridőre, és még jobban meggörbíti azt.
Minimális mértékben.
> A téridő görbületének mértéke és a téridő "eredeti síkja" közötti eltérés mértéke
> határozza meg a kialakuló erőteret.
Ennek a mondatnak NINCS értelme. A téridőnek nincs "eredeti síkja", a "görbület mértéke és az eredeti sík közötti eltérésnek" NINCS mértéke. Ha görbült térről beszélünk, NEM beszélünk gravitációs erőtérről.
> A geometria és a matematika ismeri a negyedik dimenzó fogalmát.
NEM. A negyedik dimenzió fogalmát csak a bulvársajtó és a félig tájékozott (félre-)ismeretterjesztés ismeri.
A matematika a négy- és többdimenziós terek fogalmát ismeri. Ezekben viszont nincs első, második stb és "negyedik" dimenzió.
> Ez az általunk is érzékelt három dimenziójú térre merőlegesen képzelhető el. Minél jobban
> meggörbül a téridő és közelít negyedik dimenzió irányához, annál nagyobb a fellépő erő(gravitációs)tér.
NEM. A téridő meggörbülésekor NEM közelít semmiféle negyedik dimenzió irányához. A téridő eleve négydimenziós. De még az ötödik dimenzió felé SEM görbül, ugyanis a görbületét nem úgy kell elképzelni,
mint a görbe felületekét a külső, beágyazó, háromdimenziós euklideszi térben. NINCS semmiféle külső,
még több dimenziós tér, amibe a téridő "belegörbülne". Görbül ő magában.
> Véleményem szerint így jön létre a sötét anyag/energia is.
NEM. Egyiknek sincs köze a téridő görbületéhez. Csak annyi, hogy mint az anyag más fajtái, ők is görbítik a téridőt. Létrejöttükről semmit sem tudunk, de az biztos, hogy forrásuk nem a téridő görbülete.
> Az einsteini relációkból tudjuk, hogy az anyag és az energia édestestvérek.
NEM. Einsteintől egész mást tudunk. Az energia és a tőle elválaszthatatlan impulzus az anyag egyik tulajdonsága, jellemzője. Ne keverjük az anyag és a tömeg fogalmát. Bár a tömeg és az energia sem testvérek.
> Inkább sziámi ikreknek nevezném.
Nevezni lehet.
> Ha nagytömegű galaxisok környezetét vizsgáljuk, mindíg utoléhető a sötét anyag/energia jelenléte. Több
> tudományos értekezés foglalkozott már vele és bizonyította azt./Pl. Franz Zwicky és a Coma Berenices/
Vannak frissebb eredmények is. Pl 2002-2004-ből. Azóta tudjuk, hogy az Univerzum anyagának mintegy negyedét a sötét anyag alkotja.
> Az egyik hozzászóló említette, hogy a fekete lyukat nem hagyhatja el semmi. Fel hívom a figyelmét, hogy
> már az akkréciós korongban végbemenő folyamatok is kifejtenek radiális irányú hatásokat. Ugyanakkor a
> mágneses pólus irányába kilépő nagy energiájú jetek is anyagi jellegűek és jelentős anyag kidobódás
> feltételezhető.
Ezek a jelenségek NEM a fekete lyukBÓL jönnek, hanem a lyuk környékén, jóval az eseményhorizonton kívül zajlanak.
> Van olyan vélemény, amelyik a fekete lyuk környezetét úgy értékeli, mint féregjáratot a negyedik
> dimenzióba.
NEM. Ha van féregjárat, az NEM a negyedik dimenzióba (ami NEM választható külön a téridő többi dimenziójától) vezet, hanem a téridő egy másik, valószínűleg távoli pontjára.
> Ez a környezet teremtheti meg az anyag/energia áramlás lehetőségét a negyedik dimenzióba/ból.
NEM. A "negyedik dimenzió" NEM egy külön hely, ahová/ahonnan utazni, illetve energiát továbbítani lehetne.
A féreglyukon átjutó energia NEM a misztikus negyedik dimenzióba, hanem a mi téridőnk egy másik pontjára jut.
> Ennek következtében lehet, hogy a fekete lyuk nem anyagi, hanem energia szintű jelenség.
NEM. Ennek a mondatnak NINCS értelme. Mi az, hogy nem anyagi szintű jelenség? Mi az, hogy energia szintű jelenség?
> Ha így közelítjük meg a problémát lehet, hogy jobban érthetővé válik a jelenség.
NEM. Ha így közelítjük meg, azaz tudományosnak látszó kifejezésekből szőtt blablával öntjük le a jelenségeket, akkor a már jól ismert dolgok is misztikusnak, titokzatosnak és érthetetlennek tűnnek.
((dgy
Re: Mi a gravitáció?
Kedves Gyula,
Én az első hozzászólásból kiindulva tenném fel a kérdésemet:
Elképzelhető, hogy a hozzászóló a gravitont keverte össze a gravitációs hullámokkal.
Én ezt a közvetítő részecskét nem tudom értelmezni a fekete lyuk esetében.
Bár, ha jól tudom nem jósolnak neki tömeget. Ez engedi meg, hogy az eseményhorizonton "keresztül" közvetítsen?
Én az első hozzászólásból kiindulva tenném fel a kérdésemet:
Elképzelhető, hogy a hozzászóló a gravitont keverte össze a gravitációs hullámokkal.
Én ezt a közvetítő részecskét nem tudom értelmezni a fekete lyuk esetében.
Bár, ha jól tudom nem jósolnak neki tömeget. Ez engedi meg, hogy az eseményhorizonton "keresztül" közvetítsen?
Re: Mi a gravitáció?
ML írta:
> Én az első hozzászólásból kiindulva tenném fel a kérdésemet:
> Elképzelhető, hogy a hozzászóló a gravitont keverte össze a gravitációs hullámokkal.
>
> Én ezt a közvetítő részecskét nem tudom értelmezni a fekete lyuk esetében.
> Bár, ha jól tudom nem jósolnak neki tömeget. Ez engedi meg, hogy az eseményhorizonton
> "keresztül" közvetítsen?
A tudomány pillanatnyi állasa szerint graviton nincs. Lehet, hogy lesz, ha megszületik a
kvantumgravitáció elmélete. (Szerintem akkor sem lesz, de ez szigorúan magánvélemény.)
Addig a tulajdonságairól nyilatkozni épp annyit ér, mintha arról értekeznénk, hogy a
boszorkányok között a szőkék és kékszeműek vannak többségben, vagy hogy zöld fényt
köztudomásúan a mágneses meghajtású UFO-k bocsátanak ki (az utóbbit könyvben leírva
láttam
.
Az eseményhorizonton SEMMI nem mehet át. Legalábbis a tudomány mai és holnapi állása
szerint. A holnaputániról nem tudok.
A nulla nyugalmi tömeg nem ment fel az áthaladási tilalom alól. A fotonnak is nulla a
tömege, mégsem jön ki fény a lyukból.
A múltkor leírtam, hogy a fekete lyuk gravitációs tere nem "megy át" az eseményhorizonton.
A Hawking-sugárzás sem. A Penrose-folyamat (szintén leírtam: negatív energiájú részecske
nyelődik el a lyukban) trükkösen kerüli meg a tilalmat. a egyszer gravitonnal fogjuk leírni
a fekete lyuk gravitációs kölcsönhatását, valami hasonló trükkös módszerrel sikerülhet.
üdv
dgy
> Én az első hozzászólásból kiindulva tenném fel a kérdésemet:
> Elképzelhető, hogy a hozzászóló a gravitont keverte össze a gravitációs hullámokkal.
>
> Én ezt a közvetítő részecskét nem tudom értelmezni a fekete lyuk esetében.
> Bár, ha jól tudom nem jósolnak neki tömeget. Ez engedi meg, hogy az eseményhorizonton
> "keresztül" közvetítsen?
A tudomány pillanatnyi állasa szerint graviton nincs. Lehet, hogy lesz, ha megszületik a
kvantumgravitáció elmélete. (Szerintem akkor sem lesz, de ez szigorúan magánvélemény.)
Addig a tulajdonságairól nyilatkozni épp annyit ér, mintha arról értekeznénk, hogy a
boszorkányok között a szőkék és kékszeműek vannak többségben, vagy hogy zöld fényt
köztudomásúan a mágneses meghajtású UFO-k bocsátanak ki (az utóbbit könyvben leírva
láttam
.Az eseményhorizonton SEMMI nem mehet át. Legalábbis a tudomány mai és holnapi állása
szerint. A holnaputániról nem tudok.
A nulla nyugalmi tömeg nem ment fel az áthaladási tilalom alól. A fotonnak is nulla a
tömege, mégsem jön ki fény a lyukból.
A múltkor leírtam, hogy a fekete lyuk gravitációs tere nem "megy át" az eseményhorizonton.
A Hawking-sugárzás sem. A Penrose-folyamat (szintén leírtam: negatív energiájú részecske
nyelődik el a lyukban) trükkösen kerüli meg a tilalmat. a egyszer gravitonnal fogjuk leírni
a fekete lyuk gravitációs kölcsönhatását, valami hasonló trükkös módszerrel sikerülhet.
üdv
dgy
Re: Mi a gravitáció?
Annyiban csatlakozo, DGy soraihoz, hogy graviton minden jel szerint nincsen: az 1960-as években nagy fivatja volt ennek a feltevésnek, de a kimutatásra irányuló kísérletek sorra csődöt mondtak. Pl. a "kiszámított" graviton abszorbciónak hatása a Jupiter-holdak mozgásában mint extra-perturbáció kellene jelentkeznie. De ilyesmit nem találtak. Egyik jónevű rádió-fizikusunk a Laki-hegyi 300 méteres antenna napfogyatkozáskor jelentklező kilengésével próbálta igazolni az elméletét. Hát ki is lengett, csak éppen arról feledkezett meg, hogy, hogy a hatalmas fémváznak van egy egészen természetes saját lengése, ami mindig jelentkezik. BQ.
Re: Mi a gravitáció?
Köszönöm a választ.
Akkor egy kicsit meg lettem vezetve, mert ha jól emlékszem, egy tavaly előtti Élet és Tudomány cikk foglalkozott azzal, hogy megfigyelésekből egy csoport olyan eltéréseket mutatott ki, amiből következtetni lehet a graviton sebességére (és ez fénysebességnek adódott náluk).
Pedig jelen helyzetben nincs is minek a terjedési sebességét megállapítani....
Megpróbálom előkeresni a cikket..
Akkor egy kicsit meg lettem vezetve, mert ha jól emlékszem, egy tavaly előtti Élet és Tudomány cikk foglalkozott azzal, hogy megfigyelésekből egy csoport olyan eltéréseket mutatott ki, amiből következtetni lehet a graviton sebességére (és ez fénysebességnek adódott náluk).
Pedig jelen helyzetben nincs is minek a terjedési sebességét megállapítani....
Megpróbálom előkeresni a cikket..
Re: Mi a gravitáció?
Hawking univerzuma videó 3 részes magyar
fekete lyuk "párolgásáról.... "
viewtopic.php?f=68&t=1450&p=5869#p5869
felmerült egy dolog lehet ? eszerint a fekete lyukak felelősek azért hogy nincs antianyag? illetve lehetséges hogy annyira kevés maradt?
(vmire emlékeztet ez a folyamat...)
mégsem- pontosabban újra nem értem a tömeg és a súly mibenlétét ha gravitáció nélkül tudnánk mérni más lenne a helyzet( nem súlytalanságban)
fekete lyuk "párolgásáról.... "
viewtopic.php?f=68&t=1450&p=5869#p5869
felmerült egy dolog lehet ? eszerint a fekete lyukak felelősek azért hogy nincs antianyag? illetve lehetséges hogy annyira kevés maradt?
(vmire emlékeztet ez a folyamat...)
mégsem- pontosabban újra
nem értem a tömeg és a súly mibenlétét ha gravitáció nélkül tudnánk mérni más lenne a helyzet( nem súlytalanságban)Re: Mi a gravitáció?
pont írta:
> Felmerült egy dolog lehet ? Eszerint a fekete lyukak felelősek azért, hogy nincs antianyag?
> Illetve lehetséges hogy annyira kevés maradt? (vmire emlékeztet ez a folyamat...)
Totális félreértés! A Hawking által is emlegetett Penrose-folyamatban a fekete lyuk környékén (az ún ergoszférában) részecske-antirészecske pár keletkezik. Ezek közül az egyiknek lehet negatív energiája is, ez nem tud távozni az ergoszférából, és előbb-utóbb beesik a lyukba, csökkentve annak energiáját. A pozitív energiájú részecske viszont eltávozik. (Ez nem a Hawking-sugárzás, csak annak rokona, de mindig ezzel szokták magyarázni azt, hogy a fekete lyuk közeléből is kijöhet a sugárzás.)
Nos: a negatív energiának semmi köze sincs ahhoz, hogy az illető objektum részecske vagy antirészecske. Közönséges körülmények között az antirészecskék energiája is mindig pozitív! A keletkező negatív energiás részecskék fele-fele arányban lehetnek részecskék vagy antirészecskék. Ezért a lyuk által megevett objektumok is fele-fele arányban tartoznak a két fajtához.
Ez a folyamat tehát NEM csökkenti az antianyag mennyiségét, nem változtatja meg a részecske-antirészecske arányt.
A korábban, a lyukon kívül már létező részecskék és antirészecskék közül is egyforma arányban zuhannak be egyesek a lyukba, arányuk tehát így sem változik.
Az antianyag eltűnésének egészen más oka van.
dgy
> Felmerült egy dolog lehet ? Eszerint a fekete lyukak felelősek azért, hogy nincs antianyag?
> Illetve lehetséges hogy annyira kevés maradt? (vmire emlékeztet ez a folyamat...)
Totális félreértés! A Hawking által is emlegetett Penrose-folyamatban a fekete lyuk környékén (az ún ergoszférában) részecske-antirészecske pár keletkezik. Ezek közül az egyiknek lehet negatív energiája is, ez nem tud távozni az ergoszférából, és előbb-utóbb beesik a lyukba, csökkentve annak energiáját. A pozitív energiájú részecske viszont eltávozik. (Ez nem a Hawking-sugárzás, csak annak rokona, de mindig ezzel szokták magyarázni azt, hogy a fekete lyuk közeléből is kijöhet a sugárzás.)
Nos: a negatív energiának semmi köze sincs ahhoz, hogy az illető objektum részecske vagy antirészecske. Közönséges körülmények között az antirészecskék energiája is mindig pozitív! A keletkező negatív energiás részecskék fele-fele arányban lehetnek részecskék vagy antirészecskék. Ezért a lyuk által megevett objektumok is fele-fele arányban tartoznak a két fajtához.
Ez a folyamat tehát NEM csökkenti az antianyag mennyiségét, nem változtatja meg a részecske-antirészecske arányt.
A korábban, a lyukon kívül már létező részecskék és antirészecskék közül is egyforma arányban zuhannak be egyesek a lyukba, arányuk tehát így sem változik.
Az antianyag eltűnésének egészen más oka van.
dgy
Re: Mi a gravitáció?
Köszönöm nem is reméltem ilyen gyors választ melyik videót kellene újra halhatnom? az anyag az energia és az a töltetéssel rendelkező részecskék ügyében?
az anyag az energia és az a töltetéssel rendelkező részecskék ügyében?