Álljunk meg egy szóra!

mizar
Hozzászólások: 1682
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: mizar » 2013.08.16. 14:09

Ez nagyon Jó!
Azt nem tudom, hogy Attila röhögés nélkül hogyan bírta ki, de ez a riport szép bizonyítéka annak, hogy a média azt csinál az emberekkel amit csak akar!
És ez a sok idióta a választásokon szavazni fog, és a sorsunkról döntenek.
Egy dolgot lehet csupán tenni ez ellen. A TV-t (nagyon messzire) ki kell dobni. Vagy tükröt csiszolni belőle, és nézni vele a napfogyatkozást.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2013.08.16. 15:11

Nem kell kidobni a TV-t, csak ki kell húzni belőle az antenna kábelt.
Lehet nézni rajta Carl Sagan féle Kozmosz sorozatot, meg ilyenek.
Esetleg Magyar Népmeséket, Pom-Pom-ot vagy Matula bácsival a Tüskevár címűt.
wlk
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2010.08.21. 11:40

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: wlk » 2013.08.20. 17:40

Imre írta:
astrohist írta:... A spektroheliográf helyett nem tudnék még csak ajánlani rövid magyar nevet. Viszont nem árt ha több javaslat is van, hát ha valamelyiket a nyelvhasználat beveszi. ...


spektroheliográf = Napfelszín vizsgáló, Napfelszín vetítő, Napfelszín mutató, Napfelszín elemző távcső.

Nem kell minden szóösszetevőt lefordítani, elegendő csak a műszer feladatát egyértelműen megnevezni. A műszer működési leírásakor lehet kitérni arra, hogy milyen módon, szűrővel stb. működik. A műszer feladatát viszont pontosan leírja a Napfelszín vizsgáló, vagy megjelenítő, mutató, vagy a Napfelszín távcső.


Vitatkoznék. A nagy igyekezetben már csak a "spektro"-t nem sikerült belevenni a magyar fordítás-kísérletbe, hanem kidobtad a későbbi, szöveges magyarázatba. Akár az én napszűrővel ellátott távcsövemet is nevezhetnénk napfelszín-vizsgálónak (szerintem ez kötőjeles lenne!), minthogy a napfelszínt (már ha lenne a Napnak felszíne; jobb szó rá a fotoszféra...) vizsgálgatom vele, már amikor belenézek. De hát a spektroheliográf nevű műszernek éppen az a lényege, hogy rendkívül kis spektrális (színképi) hullámhossz-tartományban ad képet, nem az egész látható fényben. Éppen ezért nem a leírásban kell megadni, milyen szűrővel dolgozott a műszer, hanem a nagyon is speciális hullámhossztartománya (0,01 nm miatt) lett külön neve a dolognak. Ha ettől a külön névtől megfosztod a mérőrendszert, akkor ez nem magyarítás, hanem a magyar szaknyelv szűkítése. Ha nem tetszik a külön spektroheliográf név erre a nagyon is speciális műszerre, akkor először az angol/német stb. szaknyelvből kellene kiírtani a dolgot...

Bár pártolom a magyarítást (pl. a legszebb magyarításoknak a csillagontó galaxist és pillangó-diagramot tartom - hoppá, magyarítások-e ezek? - hiszen a megnevezés második fele nem magyar szó...), azért nem biztos, hogy ezt erőltetni kell mindig és mindenhol, mert előbb szakmaitlanságba (pl. az óraszög-rektaszcenzió keverés egy-két korábbi hozzászólásban), aztán meg önmaga paródiájába fordul a dolog (a paródia korai példáit Mzs nagyon szépen felhozta már, jó volt olvasni :-)).

Ne erőltessük a magyarító-magyarkodást egy hirtelen jött roham hatására. Aminek a magyarítása szükséges, az megoldódik idővel, ahogy Vizi Péter megírta...

Üdv,
Szilárd
Figlár
Hozzászólások: 151
Csatlakozott: 2013.04.05. 18:24

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Figlár » 2013.12.30. 04:52

Nejm kérdezte hogy minek a távcső, amikor a képekkel tele az internet?
Imádja a kersztrejtvényt, hát fogtam magam és vettem neki, de olyat amiben hátul benne vannak a megfejtések. Szépen be írkáltam, oda adtam neki. Fel volt háborodva, hogy ez már kész! És? Minek szenvedj vele ha egyszer készen megkaphatod?
Le esett neki a tantusz.
Üdv: Géza
Török Tünde
Hozzászólások: 93
Csatlakozott: 2013.09.16. 20:40

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Török Tünde » 2014.01.01. 16:18

Kukac írta:Nem kell kidobni a TV-t, csak ki kell húzni belőle az antenna kábelt.
Lehet nézni rajta Carl Sagan féle Kozmosz sorozatot, meg ilyenek.
Esetleg Magyar Népmeséket, Pom-Pom-ot vagy Matula bácsival a Tüskevár címűt.


Kezdek egyetérteni, bár sokáig azt vallottam, lehet benne hasznos dolgot találni. Hát, nagyon nehezen.
(Viccesnek annyira nem vicces, de végül is szavakról szól ez is. Ha nem idevaló, majd Dlajos javasol egy másik topikot ;) )
Karácsony délután a Spektrum S. Hawking Univerzumát vetítette. Éppen arról volt szó, milyen elemek lehettek a formálódó Naprendszerben – vas, szén etc. szilikon!!!!
Ezt volt az a pont, amikor kuglóf sütőformák és implantátumok jelentek meg a szemem előtt. Rendben, hogy a szilícium angol neve Silicon, de azért nem Szilikon-völgynek hívjuk a Szilícium-völgyet, ugye? Egy Spektrum vegye már magának a fáradtságot, hogy legalább 1 db lektort megfizet, hiszen az átlagemberek nagy része a televízióból veszi magához az információk nagy részét.
Azt már kezdem megszokni, hogy a DNS és RNS mint DNA és RNA jelenik meg a magyar fordításokban , de ez a szilikon mindent visz! Még a legutóbbi első számnak tekintett „fordítást” is:
„Elnök úr, itt a banánja. Egészséges, sok potassium van benne.” (Az elnök emberei, ATV)

Boldog Új Évet!
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.01.01. 16:24

Török Tünde írta:(Viccesnek annyira nem vicces, de végül is szavakról szól ez is. Ha nem idevaló, majd Dlajos javasol egy másik topikot ;) )

Miért pont én?!?
Üdv,
L.
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.01.01. 18:12

DLajos kérdi: Miért pont én?!?
Üdv,
L.

Hát kedves druszám, azért, mert te vagy a kiegyensúlyozott, megfontolt, összehangoló és vitákat elsimító ember! Gondolom ez eléggé megtisztelő lehet!

Más: teljesen igazat adok Tündének! Hanem azért nem is kell egy kis "potassium"-ért (aki nem tudná: a nátrium angolszász megnevezése) a szomszédba menni. (Egyébiránt úgy látszik, egyes helyeken most jutottak el a tudományos nevezéktanban odáig, mint mi, "elmaradott magyarok" 150 évvel ezelőtt voltunk, amikor a hidrogént légeny-nek, az oxigént meg égeny-nek, a brómot meg büzeny-nek nevezték, igaz a higany maradt.) Egyszóval olvasom én a Csillagvárosban a háromlábú állványra, hogy "tripod" - hát persze ez sokkal tudományosabban hangzik. Az üstököst meg a bolygót sem kellene feltétlenül kométának meg planétának írni/mondani. Örüljünk, hogy van rá magyar szavunk.
Ezzel kapcsolatban: valaha az átkosban minden nagyobb tömegtájékoztató szervezetnek - újság, rádió, tv - volt nyelvi lektora. Bizony-bizony az Esti Hírlap szerkesztője néha az én cikkeimbe is bele javított, de mindig megkérdezték, hogy jó-e így szerintem. Azután a leépítések, ill. a sajtó idegen kézbe kerülésével kirúgták a lektorokat. Hát így állunk. BQ.
lht
Hozzászólások: 8
Csatlakozott: 2009.09.19. 09:38

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: lht » 2014.01.01. 18:40

Lajos bácsi bocsánat a kéretlen bele lektorkodásért, egy apró kiigazítás:

Más: teljesen igazat adok Tündének! Hanem azért nem is kell egy kis "potassium"-ért (aki nem tudná: a kálium újlatin megnevezése) a szomszédba menni.

Boldog Újévet mindenkinek.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 1962
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2014.01.01. 18:41

Az összefüggésben van azzal, hogy egy nép mennyire találkozott az adott vegyszerrel égi jelenséggel és egyéb tudományágakkal, hogy van e rá szava valami ősrégi ? Gondolom csak lehet valami összefüggés.
astrohist
Hozzászólások: 3220
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.01.01. 23:02

"(aki nem tudná: a kálium újlatin megnevezése)". - Köszönöm lászló, teljesen igaz. Inkább örülök a kiigazításnak, ne terjesszek tévhiteket! - Lajos.
Egyébként pl. a vegyi elemekre egyetlen népnek sem volt saját "népi" neve, hiszen azokat a XVIII. sz-tól kezdték tudósok felfedezgetni. Éppen ezért nem is szabadnak erőszakkal magyarítani (vagy angolosítani, stb).A csillagászatban rengeteg fogalom van, aminek eredetileg nem lehetett nemzeti nyelven megnevezése, mert a nép nem is ismerte. (Rektaszcenzió, Deklináció, stb.) Vannak azért sikerült magyarítások: spektroszkópia = színképelemzés, passage-távcső = átmeneti műszer, átmeneti távcső), azután van, amit nem fogadott be valamiért a csillagász-társadalom (rektaszcenziós tengely - rekta-tengely = óratengely), és van amit nem sikerült elfogadhatóan átültetni. Érdekes módon a mikroszkópiába valahogy átment a tárgylencse - szemlencse páros, a távcsöveknél nem. A meteorra még csak elmegy a "hulló" (a csillag összetétel nélkül!), de már hogy nevezzük a meteoritot? (Ki tudja ma már, hogy vagy másfél évszázada Bugát Pálék a "lebkö' szót erőltették, de hát ez nem jó, mert a meteorit mindent csinál csak nem lebeg.) Az üstökös és a bolygó megnevezés viszont majdnem két évszázada egyértelmű és világos, teljesen értelmetlen a cométa és planéta felélesztése. (Nekem, ha a planéta kifejezést hallom, mindig azok a jövendőmondó szöveget tartalmazó papirlapocskák jutnak az eszembe, amelyeket a vurstliba a cigányasszony karján ülő papagáj húzott ki egy dobozból - ezt hívták jövendőmondó planétának.) No, de hagyjuk a nyelvészetet, és lessük az "égi sphaerak harmoniájának spektákulumait". BQ.
Válasz küldése

Vissza: “Amatőrcsillagász humor”