Csillagváros.Hu

astrohist írta:Nem tudom megvannak-e még a Svábhegyen a régi-régi észlelési naplók, ahol az 1920-as években is még így jegyezték be amikor észlelés közben vékony fátyolfelhők vonultak fel az égre:
Éjfél után beslájerposdott az ég" (Schleier = fátyol). Hát persze a 19/20. sz. fordulójának csillagászai német könyvekből tanultak, német obszervatóriumokba jártak! Érdekes viszont, hogy a német családból származó Fényi élete második felében már magyar kifejezéseket használt. - BQ.

Nem tudom megvannak-e még - remélem megvannak. De pl. még a nyolcvanas években is használatban volt a lichtzeit.

Ha már a magyarításról van szó, érdemes elolvasni az alábbi könyvet: Batta István: A magyar fizikai szaknyelv történetéből - http://mek.oszk.hu/05100/05114/.

Kukac írta:

astrohist írta:A bökkenő az, hogy nekünk nincsen szavunk a kétkerekű járműre!

De van!

Kerékpár (vagy idegen tővel: bicikli)

Tényleg van, és ráadásul nagyon szép szó; leptike. A gugliban a szóra keresve:

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-348.html

"kétkerekű, két vagy egy rúdú, → lőcsös vagy lőcstelen, lajtorjás oldalú vagy ládaszerűen deszkából készült karosszériával ellátott, teher vagy személy szállítására rendelt, egyes vagy kettes → fogatú jármű. "

Mondjuk egy igazi götög harci szekérhez képest Trabant, zötyögős alkalmatosság, de nem szennyezi a levegőt, az biztos. Amolyan "... de a miénk!!!"

Az egyszavas óraszög valóban zavaró, ezért kell oda valamilyen jelző; én a ténylegesre gondoltam. Esetleg tavaszi óraszög?

Üdv: Szolcs

Tavasz óraszög? Ez valami kínai leves?

Vigyázzunk, mert olyanok leszünk, mint a nagy nyelvújítók, és túllövünk a célon.
"nyaktekerészeti mellfekvenc aka. nyakkendő"

Csak azt kéne magyarul mondani, ami történelmi alapokon nyugszik. Nem úgy, mint a németből
tükörfordításban átvett szavak, pl.: a csavarhúzó.

A Göncölszekér igen, a tavasz óraszög meg nem.

A nyelvnek van önálló élete, de nem árt figyelni rá, vagy ha kell nyesegetni. Azt hiszem, itt két szempont alapvető:
1. Amire van már azonos értelmű, bevált magyar szavunk, ne hagyjuk, hogy újkeletű, esetleg csak fordítási hanyagságból beugró idegen szó felváltsa. Teljesen felesleges, sőt helytelen a bolygó helyett planétá-t, az üstökös helyett kométá-t írni. (Egy némt ismerősöm kifejtette, hogy milyen jó nekünk, hogy a "kometen" - "comets" megnevezésre saját szavunk van! Ők hiába próbálkozta a "haar-stern" (hajas csillag) fordítással nem lett népszerű. Igaz, a német indogermán nyelv, neki a latin eredetű szó természetesen a szókészlet része.)
2. Amire eddig nem volt, de helyettesíthető egy azonos (és egyértelmű) kifejezéssel, azt legalább is a népszerűsítésben próbáljuk alkalmazni.
Viszont ami nem megy (és főleg amit csak szűk szakmai körben használunk) ne erőltessük! A spektroheliográf helyett nem tudnék még csak ajánlani rövid magyar nevet. Viszont nem árt ha több javaslat is van, hát ha valamelyiket a nyelvhasználat beveszi. Pl. a photographiá-t a XIX. sz. közepén fényírás-nak és fényképezés-nek is nevezték. A nyelvészek az utóbbit kicsit erőltetettnek tartották, mégis ez terjedt el.
Sajnos volt nálunk egy olyan szellem, amely azt hangoztatta, hogy az a szakszerű ami idegen nyelvemn van. De ez ma már nem szempont. - BQ.

astrohist írta:... A spektroheliográf helyett nem tudnék még csak ajánlani rövid magyar nevet. Viszont nem árt ha több javaslat is van, hát ha valamelyiket a nyelvhasználat beveszi. ...

spektroheliográf = Napfelszín vizsgáló, Napfelszín vetítő, Napfelszín mutató, Napfelszín elemző távcső.

Nem kell minden szóösszetevőt lefordítani, elegendő csak a műszer feladatát egyértelműen megnevezni. A műszer működési leírásakor lehet kitérni arra, hogy milyen módon, szűrővel stb. működik. A műszer feladatát viszont pontosan leírja a Napfelszín vizsgáló, vagy megjelenítő, mutató, vagy a Napfelszín távcső.

A végtelen univerzum, örök mindenség
Olyan tér s idő mit csak veled uralnék
Galaxisunk közepén az én szívem dobog
Körülöttünk ezer csillag mind érted ragyog

Imrw írta:
"Nem kell minden szóösszetevőt lefordítani, elegendő csak a műszer feladatát egyértelműen megnevezni".

Azt hiszem, Imre itt összefoglalta a lényeget.
Az sem baj, ha új, az idegentől eltérő megnevezést használunk.
És meg egy fontos dolog: ne használjunk szavakat rosszul. Itt-ott a csillagvárosban is olvastam, hogy egyik-másik szép égi látvány, pl. az Orion-köd, vagy az M13 "brutális" volt a távcsőben. A brutális jelentése: kegyetlen, durva! No, hát az Orion-ködről nehezen képzelem el, hogy kegyetlen volt (pl. kiégette az észlelő szemét!). Viszont ha az anyanyelvén írja: a látvány lenyúgöző, nagyszerü, esetleg káprázatos volt (no, ez utóbbi a halványmélyegekre már nem nagyon illik), akkor egyértelmü.
Érdemes ezen elgondolkodni, főleg annak, aki szélesebb körben is terjeszti a tudományt! - BQ

Magyarország - így szeretlek

http://www.youtube.com/watch?v=t29Lc73C67A

Ekkora hülyeséget még nem hallottam, nem olvastam. Mivel a Földon évente minimum 2 napfogyatkozás van, elvileg az emberiségnek legalább a fele félőrülten kellene szaladgálnia, a másik fele meg kihalt! Egyébként érdekes lenne tudni, ki agyalta ki ezt az álszenzációt. BQ.

Ez egy április elsejei tréfa.