Álljunk meg egy szóra!

Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Imre » 2012.04.01. 15:08

A nyelvekben, így a magyarban is általában idővel módosul a szavak értelme. Mátyás kora óta terjedt el a kocsi, és ezért a kövezett utakat, amelyeken közlekedtek kocsiútnak kezdték nevezni. A korábbi kifejezés a szekérút volt, többnyire a földutakat nevezik ma is így. A kocsi szóhasználat átkerült az autókra, a vasúti kocsikra stb. Nem csak négy, hanem többkerekű járgányokra is, és gyűjtőnév lett belőle, mert annyira elhíresült. Faluhelyen a szekér szó is lassan csak a lóvontatású négykerekű szállítóeszközt jelentette, de ma is létezik kétkerekű változata, amit inkább a kordé névvel illetnek. Létezik az ökrös szekér is! (Petőfi)

Ha az ókori szekerek ábrázolását nézzük, akkor azok mind kétkerekűek voltak. Helytelen az a szóhasználat, hogy harcikocsi, mert akkor kocsi nem is létezett, csak szekér. Ezért javaslom, hogy ez a szekér elnevezés maradjon meg a csillagkép esetében, és ne a sokkal késöbbi eredetű kocsi kerüljön a helyére!

Indulj, szép égi szekér! Hazafelé vezet egy út! - éneklik a néger spirituáléban, amely eredete régebbre nyúlik, mint a kocsi szó keletkezése! Nemzetközileg is a szekér az elfogadott, ne változtassuk kocsira!
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.04.01. 15:21

A bökkenő az, hogy nekünk nincsen szavunk a kétkerekű járműre! Kocsi, szekér, hintó. (No meg a tipus megjelés esetleg: homokfutó.) Ez mind négykerekű. A magyarság nem ismerte a kétkerekűt.
Egyébként a sumer harci szekér méf négykerekű volt! De ők zömmel még úgy használták, hogy az ellenség közé mentek vele, ott a rajta ülő harcosok leugráltak róla, és gyalog harcoltak. A kétkerekű már későbbi találmány.
Máskülönben a babilóniaiak a Nagy Medvét kimondottan négykerekű "Terhes szekér"-nek nevezték.

No igen: a Nagy Medve latin neve helyesen valóban Ursa Maior, a Nagy Kutya pedig Canis Maior, i betübel. De a német és angol újkori szerzők nem érezték a különbséget az i és j közt. Helyen azonban i-vel kellene írni. BQ.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2012.04.01. 22:42

astrohist írta:A bökkenő az, hogy nekünk nincsen szavunk a kétkerekű járműre!


De van!

Kerékpár (vagy idegen tővel: bicikli)

;) ;) ;)
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.04.01. 23:42

Kukac! Nyertél. Már látom is magam előtt (az öreg Homérosz alapján), ahogyan Akhilleusz biciklin robog a csatatérrel. Hektórt is azért győzte le, mert neki sebvéáltós biciklije volt, a derék trójainak meg csak sima!
Avatar
Mzssiralop
Adminisztrátor
Hozzászólások: 279
Csatlakozott: 2009.07.29. 09:46

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Mzssiralop » 2012.04.02. 09:39

Ajánlom figyelmetekbe idevágó áprilisi elméncségeimet, melyek asztrohistóriai otthoni oldalunkon vannak elraktározva: http://csillagaszattortenet.csillagasza ... _eget.html
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2012.04.02. 09:59

Mzssiralop írta:Ajánlom figyelmetekbe idevágó áprilisi elméncségeimet, melyek asztrohistóriai otthoni oldalunkon vannak elraktározva: http://csillagaszattortenet.csillagasza ... _eget.html


Nem állítom, hogy be kellene vezetni a "bolygócok" vagy a "csapongók" kifejezéseket a tudományos irodalom (cikkek, kutatások) mindennapjaiba, de bizonyos, hogy
nyelvünk színe és íze benne van ezekben a szép szavakban, és én használnám őket, ha elterjednének.

Jó cikk!

p.s.: kezdem érteni, hogy az orvosok miért nevenek mindent latinul az anatómiában.
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Imre » 2012.04.02. 13:40

Kukac írta:
Mzssiralop írta:Ajánlom figyelmetekbe idevágó áprilisi elméncségeimet, melyek asztrohistóriai otthoni oldalunkon vannak elraktározva: http://csillagaszattortenet.csillagasza ... _eget.html


Nem állítom, hogy be kellene vezetni a "bolygócok" vagy a "csapongók" kifejezéseket a tudományos irodalom (cikkek, kutatások) mindennapjaiba, de bizonyos, hogy
nyelvünk színe és íze benne van ezekben a szép szavakban, és én használnám őket, ha elterjednének.

Jó cikk!

p.s.: kezdem érteni, hogy az orvosok miért nevenek mindent latinul az anatómiában.


A cikk érdekes, de azóta másfél évszázad eltelt. Nem kampányszerű, mindenre kiterjedő magyarítás lenne a feladat! Az ismeretterjesztő irásokban előnyös lenne a korábbi javaslat szerint a magyar - latin (rövisítés) formában idézni a csillagképeket. Legalább egyszer, és elsőnek, hogy mindenki emlékezzen a magyar, a latin és a belőle származtatott rövidítésre, és azt összekapcsolja emlékezetében. A másik oka a magyarításnak az, hogy a sok nyelvtörő idegen kifejezés helyett találjunk megfelelő magyart, és ha egyértelmű a jelentése, akkor inkább azt használjuk. Ilyen a rektaszcenzió, de sorolhatnám a többit is.

Az eddigi javaslatok több megoldást is felkínáltak, már csak használni kellene. A kérdés tárgylása úgy vélem továbbra is fontos, és ha valamiben sikerül közösen megállapodni, akkor el is várható, hogy legalább azok, akik javasolták, használják is írásaikban a magyar szavakat az idegen előtt, mellett, vagy helyett. Nem arra kell várni, hogy elterjedjen, hanem tevékenyen részt kell venni a terjesztésében! 2012.04.02. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2012.04.02. 16:58

A nyelv szerencsére élő valami, erőszakkal belenyúlni nem lehet, ezt nem én mondom, hanem megbecsült és köztiszteletnek örvendő nyelvészeink. Ennélfogva amit eddig magyarítottunk, az van, amit meg nem, az meg nem azért nincs, mert nem akartuk, hanem mert az élő nyelv nem fogadta be.

Magam részéről nem szeretem az idegen szavakat használni, ha van rá jó magyar szavunk. A hagyományos idegen szavakkal azonban meg vagyok barátkozva. Rektaszcenzió és deklináció: annyira beívódtak a csillagászati nyelvbe, hogy helyettük égi szélességet meg hosszúságot használni már olyan, mint egy magyarázat. Ekliptika-Napút: milyen Nap-út, napi vagy évi, vagy milyen? Az ekliptika meg az, ami.

Egyszóval én a nyelvre bízom azt, amit neki kell elvégeznie. ;)
zsoldos
Hozzászólások: 36
Csatlakozott: 2009.09.16. 21:55

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: zsoldos » 2012.04.02. 20:56

Imre írta:
szolcs írta:A Napút az ekliptikára szerintem tökéletesen megfelel.

Az égi helymeghatározásnál akadok néha fenn, két szép ősi magyar szóval indít az ember: rektaszcenzió, ill. deklináció. Ezt meghallván a sötétben is világosan felismerhető homály telepszik a szemekre. (Ha épp nem az okulárra tapad.) Hogyan fordítanátok? Talán égi hosszúság vagy tényleges óraszög - ill. égi szélesség?


A rektaszcenzió helyett az óraszög is megfelel, hiszen a katalógusok is használják, egyértelmű. Az éghosszúság, az égi hosszúság, vagy összevonva éghossz is használható szerintem.

A deklináció az égszélesség vagy égi szélesség szintén előnyös. Akár összevontan is, összetett szóként. A Fölfd esetében is szélesség, hosszúság körökkel mérnek, azok osztásaival jelölik egy adott pont helyét a Földön. Az égen hasonlóan lehet égszélesség, éghosszúság szerint, vagy óraszögben mérni?

Nagyon hasznos helyettesítő javaslatot adtál erre a két nyelvtörő szóra! Én már elfogadtam, használni fogom! Imre


A rektaszcenzió és az óraszög más szöget jelent.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Álljunk meg egy szóra!

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.04.02. 21:33

Igen, az óraszöggel vigyázzunk, mert az mást jelent, mint a rektaszcenzió, bár ezek az ekvatoriális koordináta rendszer változatai. A rektát a tavaszponton és az égi pólusokon árhaladó főkör, amelynek beosztását kelet felé számláljuk. számláljuk, kelet felé. Az óraszög mindenkori alapköre az adott meridiánon és az egyenlítői rendszer pólusain átmenő főkör. A rektaszecenzió független az észlelés helyétől, az óraszög viszont a megfigyelő földrajzi hosszúságával változik.
Egyébként az Ekliptika = Nap-út megnevezéssel már Kövesligethy Radó is próbálkozott, tanítványai itt-ott használták (felváltva az Ekliptikával).
A kifejezések használata nagyon változékony és szemlélet-függő. Nem tudom megvannak-e még a Svábhegyen a régi-régi észlelési naplók, ahol az 1920-as években is még így jegyezték be amikor észlelés közben vékony fátyolfelhők vonultak fel az égre:
Éjfél után beslájerposdott az ég" (Schleier = fátyol). Hát persze a 19/20. sz. fordulójának csillagászai német könyvekből tanultak, német obszervatóriumokba jártak! Érdekes viszont, hogy a német családból származó Fényi élete második felében már magyar kifejezéseket használt. - BQ.
Válasz küldése

Vissza: “Amatőrcsillagász humor”