Álljunk meg egy szóra!

[András]

Tökéletesen egyetértek veled!

Az örök dicsőség fénye kísérje annak útját, aki végre helyesen leírta azt a szót, hogy "egyetértek", amikor a véleménye azonosságát akarta kifejezni valaki máséval, áááááámen!!!!

[astrohist]

"No, most mellik a magyarabb? A Tejút, vagy a Hadak útja?) Ha már ennyire/annyira. Bár miért is?"

Történelmileg egyik sem: a legrégebbi (15. sz-ban már leírt) magyar megnevezés Országút. Arany János is így használja, abban a tudatban, hogy a "nép" és az akkori értelmiség egyaránt tudja, mi értendő alatta.
Hanem maradjunk a Tejútnál, mert azt mindenki érti, és a hivatalos görög-latin (galaxia - via lactea) elnevezéssel megegyezik.
Csak az a "Csaba útjá"-t felejtsük el, azt ugyanis nem népi, hanem irodalmi (íróasztal mellett kiagyalt), 1840 táján Sükösd Sámuel - a Szabadságharcban hősi halált halt - erdélyi tiszteletes találta ki. A székelység közt ilyen monda nem élt, hanem Sükösd S.-Lugossy J. nyomán terjedt el: megtetszett az irodalmároknak, bele került a kisiskolások ovasókönyvébe, és onnan a XX- sz. első felében a nép is megtanulta. Hanem azért a székelyek és csángók közt a Szent László lova patkójának pora, meg a Szent István, vagy egyszerűen a Hadmenet útjaként élt.
Egyébként nem tartanám szerencsésnek a népi elnevezés gyakorlati használatát (a Göncölt kivéve), mert hiszen a nép tájegységenként is eltérő megnevezést használt, és ma már lassan ezek is kikopnak az ismeretből.
Különben itt nagyban fúj a szél, délben napészlelés közben kétszer is majd felborította a távcsövemet.
Lajos

[tobe]

Engem nem tud elfújni a szél, mert az ásóba kapaszkodok éppen ...

[Imre]

"Akkor úgy fogalmazom; az ekliptika alternatív magyar megfelelője se legyen az égi egyenlítő. Két külön dologról van ugyanis szó. Mi lenne a Tavaszponttal? Az égi egyenlítő és az égi egyenlítő egyik metszéspontja az égen?" ez súlyos ellenérv. - Igazad van! Az ekliptika Napút lehet-e? Az nem okoz zavart?

Ha jól értettem akkor abban már megállapodtunk, hogy a "Tejút" a "Göncöl szekér" az maradhat, és nem célszerű a felemlegetett más elnevezések használata. A csillagképeknél meg a magyar név után a latin, hogy ne felejtsük el, tehát Nagymedve - Ursa Major (UMa) lenne a legpontosabb névhasználat? Az írásokban legalább egyszer szerepelhetne így, utána a többi hivatkozás alkalmával elegendő a magyar, vagy a latin vagy a rövidített írásmódot használni? Ez tetszik, mert igy mindenkinek azonnal világos lesz, nem csak a szakembereknek, hanem minden érdeklődőnek is. A szakembereknek sem esik le az aranygyűrű az ujjukról, ha legalább egyszer kiírják a magyar nevet - a latint, és (rövidítést). Nem kötelező, de előnyös lenne!

[astrohist]

Itt a viharos szél nem fújta el a felhőket! Hát maradjunk egy percig még az elveknél.

"Vajon az észlelés helyett mit lehet használni"?

Szinonimája lehet a "megfigyelés". Kissé finomitva azonban:
Észlelés - amikor valamilyen jelenséget észreveszek, pl. a tűzgömböt, nova kitörést, stb.
Megfigyelés - egy jelenség vagy objektum céltudatos, tervszerű vizsgálata, pl. előre elhatározott program szerinti változócsillag megfigyelés. Jó lenne általában a programszerű, tudományos célú munkára alkalmazni.

Használhatnánk még a "nézés"-t (amikor saját gyönyörködésemre nézem, esetleg még meg is örökitem az objektumot), és a "vizsgálat"-ot is.
Azt hiszem akad még választék nyelvünkben! - Szebb eget, mint ma: BQ.

[Imre]

... Auriga = lehetőleg KOCSIHAJTÓ (mert a Szekeres félreértés: a mitológiai alak nem nehéz négykerekű szekeret, hanem könnyű, kétkerekű harci-kocsit hajt!), stb.

...

A "kocsi" szó szerintem a magyar Kocs falu, község -ből származik, ahol a négykerekű rugózótt felfüggesztésű szerkezetet elsőnek a világon megépítették!!! Onnan terjedt el a név, mert az a jó minőségű, nem rázkódó szerkezet a magyarországi Kocs nevű helyről való volt. A kocsi, tehát a Kocs -i gyártású közlekedő eszköz, amely nem dobálta utasait a kockaköves útburkolaton haladva. Ezek szerint a kocsi, az négykerekű rugózott felfüggesztésű közlekedő eszköz volt századokkal korábban. - Emlékeimben ez így él, a forrását már sajnos nem tudom megmondani, elfelejtettem. Szerintem megtarthatjuk a szekerest is, mert a rómaiak idején a harciszekér az egy kétkerekű szerkezet volt, amiben egy harcos állva elfért, és azzal harcoltak, késöbb versenyeztek is, mint ahogy több művészi alkotáson is látható. A szekér, tehát inkább kétkerekű és ősibb, mint a rugózott felfüggesztésű kocsi, amely késöbbi magyar eredetű név!

Egy link Kocs múzeumába: http://www.kocs.hu/muzeum.php
A fáraók kétkerekű, kétlovas harci szekere:
http://www.deluxe.hu/kepek/cikk_kep/tutanhamon_szeker1280994298.jpg

[szolcs]

A Napút az ekliptikára szerintem tökéletesen megfelel.

Az égi helymeghatározásnál akadok néha fenn, két szép ősi magyar szóval indít az ember: rektaszcenzió, ill. deklináció. Ezt meghallván a sötétben is világosan felismerhető homály telepszik a szemekre. (Ha épp nem az okulárra tapad.) Hogyan fordítanátok? Talán égi hosszúság vagy tényleges óraszög - ill. égi szélesség?

Más, de nem off: Még a múlt század '60-as éveinek elején lehetett kapni egy csehszlovák kiadású forgatható csillagtérképet. Nagyon szépen megmutatta, hogy adott dátumra, adott időpontban mi látszik az égen. Azon a térképen a fontosabb csillagok, csillagképek cseh nyelven voltak jelezve. (Amire emlékszem; Crater - Serleg - Pohar-nak volt írva, az Arcturus nemes egyszerűséggel Artur-nak.) A hátoldalán egy prímán használható Hold térképpel, a fontosabb kráterek elnenevezésével. Nagyon sokat segített az égbolt megismerésében, az első időkben kedvenc térképem volt. Ha cseh anyanyelvű gyerek lettem volna, még kedvencebb térképem lett volna. (Ötlet a térkép csinálóknak, ha még ilyen nincs - én nem tudok hasonló magyar nyelvűről. Forgatható, magyar nyelvű, roppant praktikus azok számára, akik az égbolttal, a csillagképekkel ismerkednének.)

Üdv: Szolcs

[Vizi Péter]

RA és D: igen, égi hosszúság és szélesség.

Forgatható csillagtérképet már évek óta csinálok, igaz, a hátán nem a Hold van, hanem használati utasítás, égi tájékozódás, stb. De az ötlet nem rossz, és végül is mindenem megvan hozzá. Talán a következő kiadásra...

[ales001]

Üdv mindenkinek!
Ma sem lesz észlelés, reggel fagyott (-1.2°C fok volt 06:37-kor) Most pedig a pillanaton elkezdett havazni! =( Áprilisban hó... :/ Kellemes időtöltést!

[astrohist]

Re: Forgatható csillagtérkép. Bizony van magyarul is (és helyes nevekkel), mindenkinek csak ajánlani tudom. Ha hirtelenjében szeretném megnézni, milyen csillagos ég van felettem, mondjuk ma hajnalban, vagy egy hónap mulva este, gyorsabb mint a számítógép program, és akár kivihetem magammal a távcső mellé. A szép cseh csillagtérképet nyilván valamelyik ottani, magyarul tudó ember fordította, talán szótárral. Innen az elírás. (Akkoriban megállapodás volt arra, hogy a csehszlovák kiadványokból a kelendőnek igérkezőket magyarul, németül, angolul és persze oroszul is megjelentetik.) A Vizi Péter által tervezett és kivitelezett forgó térkép azért is hasznos, mert segítségével a holdfázisok is évtizedekkel előre kiszámolhatók! A távcső boltokban tudtommal kapható, hogy a Polarisban van-e még, nem tudom, de mindenkinek ajánlani tudom a beszerzését.
Re: kocsi. Imrének igaza van, valóban a Komárom m-i községről kapta a nevét. (A részletes történet megtalálható pl. Tóth Béla: Csodás esetek, különös emberek, reprint kiad. 2000.) Csak az a bökkenő, hogy a magyar szóhasználatban a szekér a négykerekű, általában teherszállító járművet jelenti. Amikor szekérről beszélnek, mindig ennek a képe ugrik be. A történészek viszont "harci" és "verseny" kocsinak nevezik a kétkerekű ókori járművet. Persze igaz, hogy pl. Homérosz korában Kocs községnek még nyoma sem volt, de a harcikocsi már létezett. (És a kocsiúton sem csak kocsi közlekedik.)
Hát gondoljuk meg! Üdv: Lajos