Csillagváros.Hu

Ha már 40 napot emlegettem, és jelenleg a karantén szó igen sokszor elhangzik érdekesség képpen :
"A karantén szó eredetileg a 14. századi Quaranta giorni olasz kifejezésből ered, ami negyven napot jelent, a hajók és a hajózó személyzet 40 napos elszigeteltségét jelentette, mielőtt beléptek volna a velencei kikötőbe, ugyanis ennyi idő alatt kiderült, van-e ragályos beteg a hajón."
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karant%C3%A9n

ui.: valóban nincs számmisztikára szükség, pontosan ezért indítottam a kérdést.

A húsvét csillagászati és naptártörténeti érdekessége 2020-ban

http://www.planetology.hu/a-husvet-csil ... dekessege/

F. Attila írta: ↑

2020.03.20. 21:35

Ha már 40 napot emlegettem, ...

És Ali Babának miért pont 40 rablója volt?

MDA

Feltámadás a Kos jegyében – csillagászszemmel

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/f ... l-3967563/

A PÜNKÖSD ÜNNEPÉRŐL – CSILLAGÁSZ SZEMMEL
A pünkösd a kereszténység egyik ünnepe, a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn
tartják, amikor is a szentlélek kiáradást ünneplik. Természetesen ez is izraelita
ünnepből gyökeredzik. 2020-ban május 31-én én lesz pünkösdvasárnap.
A pünkösd ugyan úgy „mozgó ünnep”, mint a húsvét, hiszen magához a húsvéthoz igazodik.
A pünkösd ünnepét a 2. századtól tartjuk számon. De ne szaladjunk időben ennyire vissza,
előbb ismerkedjünk meg a közelmúlt vonatkozó emlékével. A közelmúlt Magyarországán az
1990-es rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni, legalábbis
állami ünnepként. A rendszerváltás e téren is változást eredményezett, és a pünkösd (igaz
némi késéssel) munkaszüneti nappá vált Magyarországon, mégpedig a rendszerváltás után
először 1993. május 31-én lett munkaszüneti nap pünkösdhétfő.
De miért is esik más és más napra minden évben a pünkösd, és honnan ered az elnevezés?
Pünkösd azért „mozog” a naptárban, mert valójában húsvét ünnepe a „mozgó” ünnep.
CSILLAGÁSZATI HÁTTÉR
A húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap...
A pünkösd szó a görög „pentakoszté” szóból ered, mely ötvenedik napot jelent és arra utal,
hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal. (2020-ban április 12-re esett
húsvétvasárnap, így idén május 31-én lesz az ünnep, pünkösdvasárnap.)
A történeti visszatekintésben elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a
húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a
Szentföldön. (Héberül „sávuót”, az az a hetek ünnepe A pészah óta tartó ómerszámlálás 7
hétig tart, ezt követi a sávuót. A pészahi fizikai szabadulást a sávuóti szellemi, lelki
szabadulás követi…)
A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor
Mózes megkapta Istentől – kőtáblákon – a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét
különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új
gabonából készült új kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel Istenének, Jahvénak...
Másodikként a Pünkösd keresztény vonatkozásait kell említeni. Természetesen a zsidó nép
pünkösdi ünnepéből alakult ki a kereszténység ezen ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét,
kiáradását ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Ezen ünnepet a
keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. Később (mint Isten kiválasztott
népének, a zsidó népnek ünnepe esetében) a keresztény világ is hozzákapcsolta pünkösd
tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény
egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették.
A mai megemlékezők töltsék békességben a Szentlélek eljövetelének ünnepét.
Jövőre, 2021-ben, pünkösdvasárnap május 23-án lesz majd.

Szoboszlai Endre, csillagász-ismeretterjesztő.

Halló minden érdeklődőnek! A Stelláriumban feltüntethető magyar népi csillag nevekkel kapcsolatban MoJó feltette a kérdést, hogy mi is a helyzet ezzel kapcsolatban.
Az alábbiakat válaszoltam:
Halló MoJo!
Eléggé rázós a kérdés. Pillanatnyilag pontos és hiteles hozzáférhető leírás és adat, térkép a magyar népi csillagképekről még nem hozzáférhető. Egy-két éve átküldtek nekem egy Stellárium térkép részletet az állítólagos magyar népi nevekkel. De ez egy nagy blöff, olyan állítólagos magyar népi neveket rajzolgattak be, amelyeket éppen csak a magyar nép nem ismer! Bizonyára a rajzfilmes Jankovics M. ábrándozásaiból készült, de erről tudni kell, hogy az általa leírtakból egy szó sem igaz. Tehát Jankovicsot felejtsük el.
Talán a jövő év elejére kijön a könyvem "A magyar nép csillagismerete" címmel, amelyben a valódi néprajzi gyűjtések, hiteles adatok alapján (és a fantasztikus halandzsákat kiszűrve) megpróbáltam összegezni, hogy népünk milyen csillagképeket ismert. Abból majd lehet mazsolázni.
A nehézséget az okozza, hogy egyes népi csillagoknak, csillagképeknek néprajzi tájegységenként különböző nevei vannak. Pl. a Delphinus nálunk szerepel mint Kisköröszt (Alföld, Palócság, Torontál), azután Furu (Szeged, Bánság), azután mint Gombolyító csillag (Szeged), azután mint Pinacsillag (Alföld). No most melyiket szeressük, hiszen egy planetárium-programban legfeljebb csak egy nevet lehet feltüntetni. Más esetekben is van több névadás országrészenként. De semmi esetre se adjunk hitelt az "ősmgyar" linkségeknek.
Jó lenne e tárgyban egyszer egy megbeszélést tartani!

Idén átfedésben lesz a húsvét és a pészah, hívja fel a figyelmet a debreceni csillagász

https://dehir.hu/belfold/iden-atfedesbe ... 021/03/25/

Naptárak és a csillagászat – a hidzsra naptár érdekességei

https://planetology.hu/naptarak-es-a-cs ... ekessegei/