Csillagász múlt, múlt csillagászai

Avatar
mephi
Hozzászólások: 2459
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: mephi » 2016.01.29. 10:25

Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2016.02.12. 12:48

Avatar
mephi
Hozzászólások: 2459
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: mephi » 2016.02.17. 10:30

Egy magyar csillagász-meteorológus

http://www.ng.hu/Tudomany/2016/02/16/Eg ... teorologus
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
Avatar
Mzssiralop
Adminisztrátor
Hozzászólások: 279
Csatlakozott: 2009.07.29. 09:46

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: Mzssiralop » 2016.02.21. 08:12

Február 23-án 19 órakor Bartha Lajos előadása a Polarisban a modern kori magyar csillagászat legfontosabb alakjáról, Konkoly Thege Miklósról. Kiváló csillagász, műszerépítő, tudománypártoló és tudományszervező volt egy személyben. Egy mindenkiért - Konkoly Thege Miklós emlékezete.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2016.03.01. 12:16

„Okuljatok mindannyian e példán,
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több, és most sem él
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló”.
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
IN MEMORIAM KONKOLY THEGE MIKLÓS
MEGEMLÉKEZÉS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
[b]Bartha Lajos
[/b]

Öszefoglalás. A Ógyalla (Hurbanovó, Szlovákia) 2015. február 17-én a koszorúzáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
Abstract. Edited version of the memorial speech was presented in in Hurbanovo (Ógyalla, Slovakia), 17 February 2016.
Kosztolányi Dezső költeményének sorai nagyon jól ille-nek Konkoly Thege Miklósra, akinek most emlékezünk meg halála századik évfordulójáról. Konkoly Thege Mik-lós, az alkotó, tudós és közéleti ember egyszeri és meg-ismételhetetlen személyiség volt. Életútja átíveli az euró-pai polgárság fénykorát, a hazai kultúra gyors felemelke-dését. Ennek a felemelkedésnek tevékeny részese volt ő maga is. Szinte jelképes, hogy életét két nagy történelmi fordulat határolja: hat esztendős volt, amikor 1848-ban Európa szerte fellángoltak a forradalmak, amelyek át-formálták a kontinens társadalmi arculatát (1842. január 20-án született Pesten), és élete végén, 1916-ban tombolt az első világháború, amely gyökeresen megváltoztatta Európa politikai térképét és társadalmi irányzatait.
Konkoly Thege Miklós életének, tevékenységének az a történelmi időszak adta meg a keretét, amelynek során a tudomány és a technika addig nem is sejtett újdonságo-kat, eredményeket ért el. Ehhez a fejlődéshez ő maga is hozzá járult. Az utókor elsősorban csillagászként, és csillagászati műszerek tervezője, építőjeként tartja szá-mon. Valójában azonban ennél sokkal tágabb volt érdek-lődési köre és tehetsége. Legnagyobb érdemének azt tekinthetjük, hogy széleskörű ismereteit nem tartotta magának, nem tekintette egy vagyonos ember elfoglalt-ságának vagy úri passziójának. Bármivel foglalkozott, is, arra törekedett, hogy ismereteit, tudását, tehetségét szé-les körbe megossza, mások hasznára fordítsa.
Fiatalon feltűnt kiváló zenei tehetsége. Kitűnő zongo-rista volt, de maga is komponált, népdalokat írt át zongo-rára. Már 14 éves korában zongora estét tartott, a szabad-ságharc alatt elpusztult komáromi templom újjáépítésé-hez. Utolsó nyilvános fellépése, nem sokkal halála előtt, ugyan csak nyilvános zongorahangverseny volt, jótékony célra.
Rajongott a képzőművészetért, maga is tehetséggel, pon-tosan rajzolt. Külföldi utazásai során mindig felkereste képtárakat, tárlatokat. Ám nem csak a maga gyönyörűsé-gére látogatta a kiállításokat. A legszebb alkotásokról diapozitív fényképeket készített, amelyeket itthon, nyil-vánosság előtt bemutatta, hogy azok is megismerhessék a festményeket, akiknek nincsen módja a külföldi tárlatok látogatására.
Alighanem művészi érzéke irányította figyelmét az akkor még gyermekcipőben járó fényképezés felé. Ezen a téren is széles körben megosztotta ismereteit, nem csak kipró-bálta az újabb fényképezőgép típusokat és fotóeljáráso-kat, de alapos kézikönyvet is írt a kezdő fényképezők számára. Nagy szerepe volt 1890-ben az első magyaror-szági amatőr fényképészeti kiállítás megszervezésében. Csillagászként az asztrofotográfia szorgalmazója volt, erről a kutató módszerről két terjedelmes munkája német nyelven jelent meg.
Konkoly Thege Miklós műszaki tehetsége már igen ko-rán megnyilvánult. Kisdiákként működő gőzgépet épített, fiatalemberként az akkor újdonságnak számító benzin és petróleum motorok érdekelték. Az erőgépek azután a gőzhajókra és gőzmozdonyokra irányította az figyelmét. Megszerezte a hajóskapitányi és hajógépészi oklevelet – maga is több kis motorhajót épített – és mozdonyvezetői vizsgát tett. De ez sem maradt nála személyes szórako-zás. S gőzgéphajtású járművekkel foglalkozott, alapos tanulmányokat végzett a kazánrobbanások okairól. A kis hajókról, és a kazánrobbanásokról írt tanulmányai a köz-lekedés biztonságának fokozását szolgálták, és hasznos útmutatást adtak a kor mérnökeinek.
Nem csak a gépek érdekelték, a gépeket kezelő emberek élete, munkája sem hagyta hidegen. Mint országgyűlési képviselő tagja volt a közlekedési bizottságnak és felszó-lalt a vasút és a hajózás munkásai érdekében. A Parla-mentben szorgalmazta, hogy létesüljön Budapesten fo-lyamhajózási iskola. Idős korában a repülés kérdései is foglalkoztatták. Egyik alapító alelnöke volt a Magyar Aero-klubnak, amely a léggömb-sport népszerűsítését tűzte ki céljául. Konkoly Thege emellett a légkör kutatá-sára is gondolt.
Kétségtelen, hogy külföldön csillagászati munkássága és a meteorológiai intézet terén szerzett érdemei a legin-kább ismertek és elismertek! A csillagászattal már fiata-lon megkedvelte, és európai utazásai során megismerke-dett az 1860-as évek jelentősebb külföldi obszervatóriu-maival, valamint a nagyhírű műszerkészítő és optikai műhelyekkel. Érdeklődése egyre inkább az égbolt tudo-mánya felé fordult, elsősorban a csillagászat legfiatalabb területe az égitestek fizikai természetének kutatása (az asztrofizika) keltette fel a figyelmét. Mivel az akkori Ma-gyar Királyságban nem volt korszerű csillagászati inté-zet, 1870/71-ben ógyallai lakóházán később, a felszerelés bővülésével a kúria parkjában magánobszervatóriumot rendezett be.
Az eleinte csak saját érdeklődésének kielégítésére szánt csillagvizsgáló azonban hamarosan túlnőtte a műkedvelő obszervatórium kereteit. A gyarapodáshoz hozzá járult,
hogy kitűnő műszaki érzékével a beszerzett műszereken javítani, tökéletesíteni akart. Saját műhelyében sorra készítette a különféle észlelő, mérő berendezéseket, és külföldi rendelésre is gyártott csillagászati eszközöket. Néhány általa tervezett műszert (pl. a fénykép kimérő komparátorát) nagy külföldi gyárak sorozatban állították elő. Később Meteorológiai Obszervatórium műhelyében a mechanikus mellett több műszeripari iskolás is tanult, így kialakulhatott volna egy precíziós mechanikai intéz-mény (amelynek kifejlődését sajnos a háború meggátol-ta). A csillagászati észlelő eszközökről írt, német nyelvű vaskos munkája évtizedekig hasznos tanácsadója volt a műszergyártó vállalatok mérnökeinek.
Hamarosan felismerte, hogy az akkor kialakuló fizikai csillagászat fejlődéséhez elsősorban rendszeres, folya-matos megfigyelésekre, észlelési sorozatokra van szük-ség. Már 1872-ben hozzá látott a Nap rendszeres észlelé-séhez, megszervezte, a meteorológus Schenzl Guidóval együtt (1823-1890) a hullócsillagok országos megfigyelő hálózatát, hozzá fogott; nemzetközi együttműködés kere-tében a csillagok szabatos színkép katalógusának össze-állításához, és sokat foglalkozott az üstökösök természe-tének vizsgálatával. Megfigyelő munkájával és műszer tervező-építő tevékenységével hamarosan nemzetközi hírnevet szerzett. Elsők közt csatlakozott a nemzetközi napfolt-észlelő hálózathoz, és az első világháborúig a zürichi központ nem is egy évben Ógyalláról kapta a legtöbb megfigyelési adatot.
Konkoly Thege Miklós gyakran tett hosszabb külföldi utakat. Annak érdekében, hogy távollétében Ógyallán sem szüneteljenek a folyamatos észlelések, saját költsé-gén észlelőket alkalmazott. Kezdetben az ógyallai iskolai tanítók közül kerültek ki a „segédcsillagászok”, majd szakképzet fiatal csillagászok dolgoztak – köztük jeles külföldi szakemberek is: K. Schrader, H. K. Kobold, O. Tetens – az „Ó-Gyallai Konkoly alapítványú Astro-physikai Obszervatórium”-ban, amelynek tevékenységé-ről évente beszámolt, német nyelvű kiadványában. Ógyallán kezdte pályáját az elméleti asztrofizika első jelentős magyarországi képviselője, Kövesligethy Radó is (1862-1934).
De a 19. sz. végén arra is törekedett, hogy mennél széle-sebb körben népszerűvé tegye a csillagászatit. Cikkeivel, előadásaival buzdította a tudomány kedvelőket a csilla-gos ég megismerésére. Az ő példáját követte a csillagá-szati fényképezés nemzetközi hírű úttörője, Gothard Jenő (1857-1909), és Podmaniczky Géza báró, aki Kiskartalon létesített magán-csillagvizsgálót, ahol az egyetemi hall-gatók szerezhettek gyakorlati ismereteket.
Tudomány szervezői munkásságára azzal tette fel a ko-ronát, hogy 1899-ben a magyar államkincstárnak aján-dékozta, akkor már negyedmillió- aranykoronára értékelt magán obszervatóriumát. Csupán azt kötötte ki, hogy élete végéig az intézet igazgatója marad, és az állam három csillagászt foglalkoztat az obszervatóriumban.
Nemzetközi hírneve késztette arra a Magyar Tudomá-nyos Akadémiát, hogy 1891-ben az Országos Meteoro-lógiai és Földmágnességi Intézet megüresedett igazgatói pozíciójára jelölje. Bár Konkoly Thege Miklós nem fog-lalkozott behatóan a légkörtan tudományával, rendkívül sokat tett a szerény körülmények közt működő országos intézmény fejlesztéséért. Jó érzékkel választotta meg az intézet vezető tisztviselőit: Róna Zsigmondot, későbbi utódját (1860-1941,), Marczell Györgyöt (1871-1943), Steiner Lajost (1841-1944) és társaikat, akik magas szint-re emelték a hazai meteorológia tudományát. Mindenek-előtt szorgalmazta egy nagyszabású meteorológiai, föl-mágnességi és földrengés vizsgáló obszervatórium felál-lítását, amelynek felépítéséhez Ógyallán saját telkéből adott át megfelelő területet. Az 1900-ban felépült Ob-szervatórium akkor Európa egyik legjelentősebb meteo-rológiai és geofizikai intézményévé vált. Munkatársait újszerű mérések végzésére, pl. a felhő magasság megha-tározására, felhő típusok fényképezésére bíztatta. 21 éves igazgatósága alatt háromról 31-re növelte kutatók lét-számát, és közel tízszeresére (1400-nál többre) az ország megfigyelő állomásainak számát. Igazgatósága alatt épült fel Budapesten a mai meteorológiai szolgálat budapesti székháza. Megalapította a világ első önálló „Meteoroló-giai és csillagászati múzeum”-át.
Hatvanadik születésnapján még egy nagyszabású ajándé-kot adott szülőföldjének: a közel 1600 holdnyi Komárom megyei Konkoly-birtokot az államkincstárnak adomá-nyozta. Az volt az elképzelése, hogy a felparcellázott birtokot kistermelőknek adja bérbe az állam. Nem rajta múlott, hogy ez a szép terv nem az ő gondolata szerint valósult meg. De ebből is kitűnik, hogy nem, csak a tu-dományos és technikai, de a szociális és társadalmi kér-dések is foglalkoztatták. Figyelte az ipari munkásság – főleg a hajógyári, hajózási és vasúti munkások – helyze-tét, gondjait. Mintaképnek tekintette a jénai Carl Zeiss Művek szociális, munkás-jóléti rendszerét. Szűkebb ott-honának, Ógyallának, az egykor poros falunak elemelé-sért cselekedett is. Országgyűlési képviselőként elérte, hogy a község járási szákhely legyen, közhivatalokkal, posta- és távíróhivatallal, vasútállomással.
Konkoly Thege Miklós 1916. február 17-én hunyta le örökre szemeit. Nem érte meg, hogy lássa, amint a „nagy háború” elsöpri azt a világot, amelyben élt. De alkotásait még ez a tragikus vihar sem semmisítette meg. Az általa alapított vagy szervezett intézmények máig fennállnak: a Magyar Tudományos Akadémia budapesti csillagvizsgá-lója, az Ógyalla-Hurbanovói Szlovák Központi Csillag-vizsgáló – amelynet az egykori Csehszlovák állam ren-dezett be újra, de a régi helyén -, a mai budapesti Meteo-rológiai Szolgálat székháza, az ógyallai Meteorológiai és geofizikai obszervatórium. Életében számos elismerés-ben és kitüntetésben részesült, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagsággal, a Philadel-phiai Egyetem doktori címmel tisztelte meg. Emlékét köztéri szobor és emlékérem őrzi Ógyalla-Hurbanovóban, Budapesten mellszobor, az Akadémia csillavizsgálójának és egy svábhegyi (XII. ker.) út neve, valamint az [1445] sorszámú kisbolygó őrzi.
Avatar
szamosv
Hozzászólások: 222
Csatlakozott: 2011.12.01. 17:50

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: szamosv » 2016.03.01. 18:51

Sziasztok!

Ma egy érdekes, értékes könyvet kaptam a Duna Múzeumban dolgozó barátomtól. A Vízügyi Múzeum 2004-ben adta ki Deák Antal András jegyzeteivel magyar fordításban Luigi Ferdinando Marsigli 1726-ban Amszterdamban megjelent munkáját, amely a Duna magyarországi és szerbiai szakaszának első tudományos leírása. A könyv kereskedelmi forgalomba nem került, de tartalmazza az eredeti kiadás facsimile oldalait. Mikor megláttam oda voltam a gyönyörűségtől. :)

Marsigli kalandos élete során nemcsak hidrológiai munkát végzett, egyébként képzett hadmérnök volt, hanem térképészeti, biológiai és csillagászati megfigyeléseket is végzett. Sokoldalú munkásságából néhány példa: ő írta le első alkalommal a kérészeket, de Buda visszafoglalása után Mátyás még fellelhető könyvtárát is mentette, felfedezte a foszfort, az ő térképészeti mérései alapján kötötték meg a karlócai békét. Ő készítette el a Duna első térképét is. Kartográfiai méréseihez végzett csillagászati megfigyeléseket, melyeket könyvében is szerepeltetett. Méréseit Bécstől Titelig végezte tudományos alapossággal. Megfigyelte és közölte többek között a Merkúr 1698 november 3-i átvonulást Bécsből. Ezt szépen táblázatos és rajzos formában jelenítette meg. A Hold fázisait is rajzolta.

Kedvcsinálónak mellékelek két hirtelen szkennelt képet a könyvből. Azt tervezem, hogy az asztronómiai részt beszkennelem és közrebocsátom részetekre, hátha valakit érdekelnek ezek a történelmi s igen pontos megfigyelések. Lajos bácsi biztosan többet tudna mondani róluk.

Holdrajz:
Kép

Jupiter és holdjai:
Kép

Nagyobb méretben a képek itt és itt.

Zs.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2016.03.01. 22:11

Re: Marsigli - Danubius.
Gróf Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) valóban egy nagy tudású, színes egyéniség volt, akinek nagy érdeme, hogy az újkori Európa megismerhette Magyarországot. 1685-98 közt részt vett Magyarország felszabadításában az oszmán hódítóktól, közben bejárta az országot, és tapasztalatait 6 kötetes "Danubius Pannonico-Mysicus" (értelemszerűen: A magyarországi-balkáni Duna...) c. művében, sok gyönyörű rézmetszetű illusztrációval és térképpel írta le, latin és francia nyelven. Ebben Magyarország első, aránylag pontos térképén kívül leírja az ország földrajzát, halait, madarait, régészeti emlékeit, természetrajzi érdekességeit, és elsősorban a Duna vízrajzát, ő készített először folyómeder-keresztmetszeteket. . (De azért ne feledjük el segítőjének, Johann Műllernek közreműködését sem!) Hosszabb--rövidebb életrajzát több cikk is ismerteti, de ezek nagy része - főleg a szakismeret híján - a dátumszerű életrajzi adatokat leszámítva, meglehetősen hibás, hiányos és téves. Végül is Deák Antal András t. barátom nekiállt, és az eredeti munka áttanulmányozásán túl, több évtizedig kutatott a bolognai Marsigli-archivumban, feldolgozta a magyar vonatkozású kéziratos hagyatékot és magyarra fordította a Danubius első kötetét. (Valamennyii keveset ebben én is közreműködtem, főleg szakmai részletek feldolgozásában.) Marsigli és Müller pontosan meghatározták az ország több pontjának földrajzi koordinátáit, közben rajzolta a holdfázisokat és a Jupiter-holdak helyzetét, Bécsben rendszeres időjárás észleléseket végzett, megfigyelte a Merkúr átvonulást és megismertette a kávé fogyasztást. Valóban eléggé sokat írtam Marsigli munkásságáról, az érdeklődőknek itt közlöm a címeket:
- Egy elfelejtett holdtérképről. Meteor, 16. évf. 4. sz. 1996.
- Háromszáz éves az első közép-európai kísérleti meteorológiai észlelő állomása. Légkör, 42. évf. 3. sz. 1997.
- Halley, Marsigli és az első "mágneses felmérés" a Kárpát-medencében. Magyar Geofizika, 44. évf. 4. sz. 2003.
- Magyarország első tervszerű felmérése. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 15. sz. 2006.
Életrajz és értékelés a Danubius I. köt. magyar fordításában, Deák A. Andrástól. Éppen magyarországi működés révén választották a londoni Királyi Társaság tagjává. - BQ.
Avatar
Mzssiralop
Adminisztrátor
Hozzászólások: 279
Csatlakozott: 2009.07.29. 09:46

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: Mzssiralop » 2016.03.02. 15:54

Zsolt, ha beszkennelnéd a vonatkozó részeket, annak nagyon örülnék, régóta vadászom ezt a könyvet.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2016.03.02. 16:23

Danubius: nem lenne kis munka beszkennelni. Csak a főtérkép rész 18 kétoldalas térképlap, a szöbegben vagy 50 további ábra és 5-8 egész oldalas térkép!
Egyszerűbb megkérdezni az esztergomi Vízügyi Múzeumot, va-e példányuk még Deáák A. András: A Duna felfedezése c. könyvből! Talán hivatalos kérésre még van. - BQ.
Avatar
szamosv
Hozzászólások: 222
Csatlakozott: 2011.12.01. 17:50

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: szamosv » 2016.03.02. 22:28

Lajos Bácsi! Én onnan kaptam "fű alatt". A bolognai világkiállításra elvitt az állam sok példányt. Szerintem Attila a csillagászati részre gondolt, az viszont nem sok, szkennelni úgyis csak ezt a részét gondoltam. Holnap úgyis be kell mennem oda, rákérdezek, hátha akad az MCSE részére egy példány....

A Duna térképek digitális formában itt találhatók

Zs.
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”