Csillagász múlt, múlt csillagászai

wlk
Hozzászólások: 27
Csatlakozott: 2010.08.21. 11:40

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: wlk » 2014.09.03. 12:21

Herczeg Tibor a szoros kettőscsillagok és a fényidő-effektus nagy beccsben álló szakértője volt - egyebek között. A "főbb művei (Fm)." nem tartalmazza az igazi fő művét:

Period variations of fourteen eclipsing binaries with possible light-time effect

Authors: Frieboes-Conde, H.; Herczeg, T.
Publication: Astronomy and Astrophysics Supplement, Vol. 12, p.1

Csak erre a cikkükre 110 hivatkozásuk van, még 2014-ben is (szept. 3-ig bezárólag) háromszor idézték, szóval nem egy elfeledett, hanem alapvető fontosságú tanulmány.

Egy részletesebb bibliográfiai listája:
[url]
http://adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-a ... &version=1
[/url]

astrohist írta:Ujabb veszteség: Elhunyt dr. Herczeg Tibor, Életének nagyobb részét, 1956-tól 2007-ig külföldön töltötte, a magyarországi csillagászatnak is részese, mint egyetemi előadó jelentős szerepe volt a következő nemzedék oktatásában, és mint tevékeny ismeretterjesztő sokakhoz hozta közelebb a csillagászati ismereteket.

HERCZEG TIBOR dr; *Budapest 1926. nov. 4.– U.o. 2014. júli. 7. Csillagász, egyetemi tanár. A Bp.-i Pázmány Péter Tudomány Egyetemen végezte tanulmányait, 1944-től Eötvös-kollegista. 1948-tól a Bp.-Svábhegyi Konkoly Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársa, majd egyidejűleg az ELTE Csillagászati tanszékének tanára. Csillagászati fénymérésekkel és változócsillagokkal, valamint a Naprendszer kozmogóniájával foglalkozott. Tevékenyen részt vett a Természettudományi Társulat csillagászati ismeretterjesztő munkájában, számos népszerűsítő cikke jelent meg az Élet és Tudományban, a Természet és Technikában, valamint a Csillagászati Évkönyvekben. 1956-ban külföldre távozott, előbb németországi (Bonn, Hamburg, 1966-ban professzori címet kapott), 1970-túl USA -beli egyetemeken előadó, 1999-ig az Oklahoama Egyetem Fizika és Csillagászat tanszékének tanára, az „Észlelő csillagászat” előadója. Emeritus professzor. Több egyetemen is vendég-elóadó (Ankara, New York, Tel Aviv). A Nemzetközi Csillagászati Unio (IAU) Kettőscsillag-szekciójának elnöke, az un. zárt csillagpárokkal foglalkozott, az IAU több bizottságának is tagja. Nagy érdeklődést tanúsított a csillagászat története iránt, több ilyen tárgyú írása is megjelent.
Fm.: Kopernikusz, Bp. 1954. – Csillagászat, 1-7. Egyetemi jegyzet füzetek Földes I.-al, Bp. 1956 – A XX. Sz. csillagászata. Csill. Vil. (2), 1956/2, 3-4. - Photometric obszervation of the 1955/56 eclipse of Zeta Aur, Mitteilungen 41. 1956. - A short note of 32 Cyg. U.o. - A bolygók belső szerkezete, Csillagászati Évkönyv. 1956-ra. The Masses of binary System wirh Compact Components. 3rd Pacific Rim Conference, Thailan, 1995. - The Orion-nebula: A chapter of early nebular studies. In: The Messages of the Angles-Astrometry, Acta Historica Astronomiae, Vol. 3. 1998.
Biog.: Az MTA Csillagvizsgáló évi jelentése. – Az Oklahoma Egyetem honlapja. – Herczeg János információi.- MTA Konkoly Thege M. Csill. Kut. Int. honlapja.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.10.08. 12:00

Gyászjelentés

Őszinte szomorúsággal tájékoztatom a csillagászat magyarországi művelőit és kedvelőit, hogy 2014. október 8-án reggel, életének 93. évében elhunyt Ponori Thewrewk Aurél tanár, csillagász, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Fővárosi Planetárium ny. igazgatója. Halálával a csillagászat egy ma kevesek által művelt területének, a csillagászati kronológiának kiváló szakértőjét veszítettük el. Jelentős ismeretterjesztő munkájá mellett elsősorban az úkori történelmi események csillagászati jelenségek segítségével számolható kormeghatározása terén végzett értékes munkát. Életének utolsó hónapjaiig dolgozott, sorra feldolgozta könyveiben a Nap, Hold és bolygók mitológiájától a modern ismeretekig terjedő bemutatását. Részesen volt a magyarországi csillagászati mozgalom "hőskorának".
Az asztrokronológia terén főleg a Biblia csillagászati vonatkozásával foglalkozott, de igen értékes irodalomtörténeti tanulmányt is végzet Dante "csillagászatá"-val kapcsolatban. Sajnos jónáhány érdekes feltevése ma már kidolgozatlan marad.
A Magyar Csillagászati Egyesületben annak megalakulásától, majd a Csillagászat Baráti Köre, és 1989-től az újjászervezett MCSE előtt sokszor és szívesen tartott előadást, színesesen, közérthetően elmondottait szíves hallgatták.
Szívesen foglalkozott napórák tervezésével, készítésével. Tervei alapján tucatnyi napórát készítettek szerte az országban.
A második világháború, majd az azt követő önkényuralmi évek messze sodorták hivatalos munkáját, de szabadidejében ekkor is sokat foglalkozott az asztrokronológiával. Utóbb, szerencsésebb körülmények közt már tevékenyen részt vehetett a csillagászati mozgalom szervezésében. Sikerült eljutnia Egyiptomba, ahol rekonstruálta Eratoszthenész Föld-méret meghatározását, és igazolta az ókori csillagász mérésének pontosságát.
Kevesen tudták, hogy éles szemű, jó megfigyelő csillagász is volt, bár rendszeres észleléseket nem végzett. A nappali égen is könnyen megpillantotta a Vénuszt. Számos nap- és holdfogyatkozás időpont megfigyelésében vett részt.
Bár visszahúzódó, halk személyiség volt - ezért nem is voltak ellenségei -, sokan szerették és tisztelték. . 1960-as években az Uránia Csillagászati szakkörének szervezője volt. Nem egy később e szakterületen működő fiatal kezdte "pályafutását" Aurél szakkörében. Ekkor nevezték ki a TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgató helyettesévé, majd 1975-től igazgatójává. (Ez a feladat sajnos eléggé elvonta a kutató munkától.) Voltaképpen nyugdíjazását követően láthatott hozzá a számára annyira kedves tárgykör alapos feldolgozásához. Közben az ELTE Csillagászati tanszékén a csillagászattörténetet is oktatta.
Halálával nem csak egy színes, sokoldalú egyéniséget, de egy speciális kutatási kör avatott művelőjét, és lelkes tudomány népszerűsítőt veszítettünk el. A magyarországi csillagászat és tudománytörténet kegyelettel őrzi meg emlékét
Bartha Lajos
zsoldos
Hozzászólások: 36
Csatlakozott: 2009.09.16. 21:55

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: zsoldos » 2014.10.08. 13:22

Ez nagyon szomorú hír.
Sidius

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2014.10.08. 17:30

Sajnos nem ismertem személyesen, de olvastam néhány írását, így részben a munkássága sem idegen azámomra. A neve végleg összefonódott a hazai csillagászattal, ilymódon halhatatlanná lett, s ez felemelő, még ha szomorú apropóból írom is ezt.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.10.12. 12:13

Dr. Balázs Béla, ny. tanszékvezető emeritus proesszor az alábbi, részvét nyilvánítást küldte:
Kedves Ajtony!
Dr. Balázs Béla ny. tanszékvezető, emeritus professzor az alábbi részvét nyilvánítást küldte a címemre:

Dr. Petrovay Kristófon keresztül nagy szomorúsággal értesültem róla, hogy 1974 és
1989 után a nagy magyar amatőr-csillagász triumvirátus utolsó (de
leghosszabb ideig élt) tagja is kutatásai birodalmába távozott. Tavaly
még kétszer is találkoztam vele a Polárisban, könyvet is kaptam tőle,
és bizony semmi jele sem volt annak, hogy nagy útra készül.
Bár biológiai élete véget ért, szellemi hatása, művei közöttünk és
velünk tovább élnek. Einstein mondása szerint az idő korántsem olyan,
amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre
létezik benne a jövő a múlttal.
Együttérzéssel:
Balázs Béla.

Dr. Péntek Kálmán, a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezetője, a Gothard Csillagászati Egyesület elnöke ezeket a sorokat küldte:

'Nagy együttérzéssel megemlékeztem róla, méltattam néhány percben életművét , szerepét az Uránia és a Planetárium életében. Természetesen az egész hallgatóság 1 perces NÉMA felállással adózott emlékének, miközben levetítettük azt a rövid kis filmet, amikor 2010-ben utoljára Szombathelyen járván elindította a Foucault-ingát a Székesegyházban!"
Avatar
Mzssiralop
Adminisztrátor
Hozzászólások: 279
Csatlakozott: 2009.07.29. 09:46

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: Mzssiralop » 2014.10.20. 09:56

A Magyar Csillagászati Egyesület különbuszt indít október 21-én a temetésen részt venni kívánók számára. Az autóbusz 12:00-kor indul a Budapesti Kongresszusi Központ parkolójából, és 18-19 óra között érkezik vissza Budapestre, a Polaris Csillagvizsgálóhoz. Regisztráció: e-mailben az mcse@mcse.hu címen.

http://www.mcse.hu/egyesulet/egyesuleti ... ewk-aurel/
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.12.04. 00:09

Egy nagyon régi csillagászati eszközről, az un. "Antikütherai óráról" közöl érdekes új adatokat a Mult kor történelmi portál:

Sokkal korábban készült az ókori számítógép
2014. december 2. 09:50

A történelem legnagyobb rejtélyeinek nyomában A legújabb kutatások szerint az eddig becsültnél mintegy 50-100 évvel korábban készült a világ első analóg számítógépének is nevezett antiküthérai szerkezet.



Korábban
Padlófűtéses római kori házat tártak fel Törökországban
Feltalálók, akik a saját találmányuk áldozataivá váltak II.
Elsüllyedt várost találtak az Égei-tengerben
hirdetés

Az antiküthérai szerkezetet egyfajta antik "analóg számológépnek", "számítógépnek", illetve órának tartják a szakemberek. A feltehetően asztronómiai számolásokra használt szerkezetre 1902. május 17-én, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett, egy elsüllyedt római hajóroncsban bukkantak szivacshalászok.

Egy legalább 30 - mások szerint 70 darab - fogaskerék által működtetett szerkezetet kell elképzelnünk, amely előre jelezte a Nap, a Hold, valamint az öt bolygószomszédunk mozgását. A naptár tárcsái mozgathatóak voltak, így a napév megfelelő negyedévéhez lehetett igazítani. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A bronzból készült és fatokban elhelyezett tárgyon több ezer írásjel és egyéb szimbólum található.

Az elülső lemezen lévő tárcsa a görög és az egyiptomi naptárt mutatta, a hátul lévők segítségével pedig a Hold mozgásait, s fogyatkozásainak idejét lehetett kiszámítani. A 2100 éves szerkezet segítségével jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadása után a Vénusz-átvonulást is ki lehetett számolni. A 2006-ban indult Antikythera Mechanism Research Project vezetője, Mike Edmunds véleménye szerint a találmány elképesztő precizitással működött. Csak egy példát említve: ugyan a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton, de a szerkezet ezt is figyelembe vette a bolygómozgások előrejelzésénél.

Az antiküthérai szerkezet megalkotóját és születésének helyét a múlt sűrű homálya fedi. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a mechanikai csoda valószínűleg Korinthoszban vagy Szürakuzában készült, s az utóbbi város híres szülöttje, Arkhimédész (i. e. 287-212) tervezte meg, mások szerint azonban Poszeidóniosz görög sztoikus gondolkodó, esetleg Hipparkhosz görög csillagász alkothatta meg.

Christián C. Carman tudománytörténész (Quilmes-i Nemzeti Egyetem, Argentína) és James Evans fizikus (Puget Sound Egyetem, Washington, USA) közös kutatása szerint a szerkezet naptára i.e. 205. május 12-től, azaz hét évvel Arkhimédész halála után kezdődik - olvasható az Archive for History of Exact Sciences legújabb számában.

Kutatók korábban a szerkezet két oldalán látható bevéséseit tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy a "mechanikus számítógép" i.e. 87-ben készült, ám nyelvészek a görög betűk formájából kiindulva i.e. 150-i.e.100 közé helyezték a szerkezet megszületését. Carman és Evans más megközelítést használt: mivel az elülső lemezen található, központilag elhelyezett tárcsa pontosan megfelel a babiloni csillagászati elveknek, sikerült a naptár kezdődátumát meghatározni, amely 50-100 évvel korábbi, mint az eddig elfogadott időpont. Ez egyébként alátámasztja annak a 2010-ben megjelent tanulmánynak a végkövetkeztetését, amely azt állította, hogy a szerkezet a valósághoz sokkal közelebb álló, az ókori görögök által átvett babiloni csillagászat számítási módjait használja alapul, nem pedig a görög csillagászati elveket.

A tudósok körében sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a szerkezet Arkhimédészhez köthető. Arkhimédészt i.e. 212-ben ölték meg Szürakuza kifosztásakor, azonban a "mechanikus számítógépet" szállító kereskedelmi hajó valamikor i.e. 85 és i.e. 60 között süllyedt el. Bár a kutatások szerint a szerkezet a hajóra kerüléskor már elég régi lehetett, erősen kérdéses, hogy valóban a görög feltaláló agyszüleménye volt.

Evans szerint nagyon problematikus a lehetséges alkotó megnevezése. "Még mindig rendkívül keveset tudunk a görög csillagászatról, mivel elenyésző tárgyi emlék maradt meg. Talán jobb, ha a szerkezetet nem kötjük egyetlen híres emberhez sem" - hűtötte le a kedélyeket a kutató.
Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.12.04. 01:44

Lajos bácsi biztosan sokaknak felkeltette az érdeklődését, nekik ajánlom az alábbi videót!

http://atomcsill.elte.hu/letoltes/videok/9_evf/atomcsill_9_10_Barnafoldi_GG.wmv

Üdv,
L.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2014.12.04. 05:03

Megnézzük. :) Van ott több minden úgy látom, csak legyen rá idő. Odakint még a Jupitert is sikerült meglesni, irtózatos nagy változást nem látok rajta a tavalyi állapotához képest, de jó volt látni, nagyon rég nem sikerült már. 3 holdja volt csak látható.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.04.29. 19:54

A nagyváradi "kezdő meridiánról", és Vitéz János "csillagvizsgálójúról"
A "nemzeti legendáriumunk" kevésbé népszerű, de azért időnként felbukkanó hiedelme a XV. századi nagyváradi csillagvizsgáló, és a Nagyváradon át meghúzott kezdő meridián (zérus délkör) léte. Sajnos ezt a szép elképzelést, mint teljesen alaptalant a fantázia birodalmába kell utalnunk. Nemrégiben egyik levelezőnk egy egészen elképesztően téves szövegű honlapra hívta fel a figyelmet. Ebben arról értesülünk, hogy "Több mint 200 évig (1464-1667) a navigációs térképek szerkesztéséhez használt referencia meridián a váradi váron haladt át...", továbbá "...a püspök /t.i. Vitéz János/ nagy hangsúlyt fektetett a csillagászattal kapcsolatos babonák eloszlatására...", nemkülönben: 'A Regiomontanus és a püspök egyik csillagásza által végzett csillagászati megfigyelések a Tabulae Varadiensis-ben lettek összegyűjtve..." stb.
Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a középkori Európában nem voltak mai értelemben vett csillagvizsgálók, megfigyelések céljára emelt épületek. Az akkori időkben használt műszerek hordozhatók, nagy részük - pl. az asztrolábiumok, kézi kvadránsok - hordozhatók voltak, így azokat alkalmanként egy vár bástyájáról, kastély, kolostor teraszáról használhatták. Budán, a régészeti kutatások során előkerült néhány sornyi felirat, amely arra utal, hogy a királyi palota építkezése során ez egyik termet, amely valószínűleg a könyvtár része volt, a csillagászok szobájaként nevezték, de ezt sem nevezhetjük "csillagvizsgálónak", legfeljebb itt tartották a műszerek, a fontosabb könyveket. (Csillagvizsgálónak nevezhető épületek az európai középkor századaiban az iszlám hódítások területén, pl. Szamarkandban valóban voltak, és Kínában is találunk ekkoriban csillagászati megfigyelésekre szánt területeket.) Európában az első, a szó szoros értelmében vett csillagvizsgáló építése Tycho Brahe nevéhez fűződik, egy évszázaddal Vitéz János halála után. (Némi jóakarattal talán még a Hessen-kasseli őrgróf palotáján kialakított csillagvizsgáló teraszokat, és a Vatikánban az Angyalvár tetején lévő csillagvizsgáló helyet sorolhatjuk ide.)
Kezdő meridián soha sem húzódott Nagyváradon át (a referqncia meridián kifejezés értelmetlen), a késő reneszánsz idején kialakított, koordináta hálós térkopek kezdő délkörét többnyire minden állam a maga fővárosából (Párizs, Róma, az angolok a Lizzard-fokot, a német nyelvterületen előszeretettel Nürnberg) számította.
A ["b]nagyváradi csillagvizsgáló[/b]" a magyar reneszánsz kiemelkedő főpapjának, Vitéz Jánosnak (1408-1472) nevéhez kapcsolódik, bár a kortársak, ill. életírói ilyen intézmény létesítéséről nem tudnak. Vitéz római tartózkodása alatt kerülhetett kapcsolatba az asztrológiával, és valóban érdeklődött a csillagászat iránt. Érdeklődése főleg asztrológiai-jellegű volt.Amint Galeotto Marzió feljegyezte: semmi fontosat sem tett a csillagok megkérdezése nélkül. Bécsben ismerkedett meg a csillagászat "forradalmának" egyik korai előkészítőjével, Georg Peuerbach (családi nevén Aunbeck, 1423-1562) egyetemi tanárral. Mint nagyváradi püspök (1446-1465) Váradra hívta vendégeként korának több jeles humanistáját. Peuerbach nem jött Nagyváradra, de elküldte Vitéznek az általa kidolgozott magassági-szög mérésére szolgáló műszerét, a Quadratum geometriicum.ot (Fleck Alajos magyarosítása szerint: mérőkvadrátot), és annak kezelési leírását. Volt hát Nagyváradon csillagászati műszer - nyilván nem is ez az egy - de nem csillagvizsgáló intézet.
Peurbach, amint a fogyatkozás-számító táblázata előszavában írja - Vitéz biztatására egy akkor korszerű táblázatot állított össze a nap- és holdfogyatkozások kiszámítására. Tényléegesen az indíttatást az adta, hogy tanítványával, a kőnigsbergi Johannes Múllerrel, aki utóbb Johannes de Monte Regió néven vált híressé, manapság Regiomontanusként (1436-1476) ismerjük - holdfogyatkozások megfigyelése alapján arra az eredményre jutottak, hogy a korábbi, un. Alfonzinus-táblázat pontatlan eredményt ad (kb. 8-10 perc különbség volt az ebből számolt és a valóban észlelt időpontok közt)eredményre j. Ezért újabb, pontosabb táblázatot szerkesztett a fogyatkozás-számolásra, amely 1459-ben készült el. Ez a fanlázat volt a "Tabulae ecclipsium seu Tabulae Varadiensis: Fogyatkozások táblázata avagy Váradi táblák. Ez a táblázat Bécs helyzetére készült, de Peuerbach, Vitéz János iránti tisztelete jeléül, készített egy változatot, amelyet Nagyvárad általa akkor ismert földrajzi hosszúságára számított. Az átszámítás egyszerűen úgy történt, hogy az időadatokhoz 30 idő-percet hozzá adott, ami megfelel 7,5 fok hosszúság különbségnek. Az átszámítás ezért ténylegesen hibás, mivel Várad 2 fokkal közelebb van Bécshez. A Tabulae ecclipsium csak 1514-ben Georg Tanstätter szerkesztésében jelent meg nyomtatásban, és egy évszázadig használatban volt, de természetesen nem Nagyvárad kezdő délkörrel, hanem Bécsre (későbbi kiadásban még Nürnbergre) számolva. Az előszó, amelyben lelkesen dicséri Vitéz Jánost és nagy tudását, a nyomtatott kiadásban is benne maradt. (Maga a Váradra számolt kódex elveszett, Mátyás király, miután konfiskálta Vitéz könyvtárát, nyilván a Corvinába sorolta be, és itt elpusztulhatott!)
Bizonyára Peuerbach ajánlotta Vitéz figyelmébe tanítványát, Johannes Regiomontanust, de a meghívást 1465-ben vagy 66.-ban Vitéz unokaöccse, a jeles reneszánsz költő, Janus Pannonius adhatta át Itáliában. Regiomontanus 1467-ben valóban Magyarországra jött, bizonyos hogy Vitéz vendégszeretetét is élvezhette, de már Esztergomban, mivel ekkor már Vitéz János esztergomi érsek volt. Itt készült a nevééhez kapcsolt horoszkóp a Pozsonyban alapított egyetem számára (amelynek Vitéz volt a védnöke), bár valószínűleg nem ő maga, hanem munkatársa, Marcin Bilyca z Olkusz (Martin Ilkusz) számolta.
A nagyváradi délkör tehát semmi féle számításnak nem volt kiinduló alapja, hanem Peuerbach udvariasságból erre az általa hibásan vélt hosszúsági körre számolta át a Tabulae ecclipsium idő adatait. (Kb. úgy, ahogyan a mai Csillagászati Évkönyvekben, amelyek Budapestre szólnak, a napfogyatkozásokat kiszámolják pl. Egerre, Debrecenre, , Pécsre, stb.). Mint nemzetközi kezdő meridián nem létezett.
Mind ez ne szomorítson el senkit. Gondoljunk arra, hogy a Tabulae eclipsium egy példányát a jeles humanista főpap tiszteletére külön Nagyváradra számolta, és arra is, hogy a főpap érdemeit hosszasan sorolja fel. A fogyatkozás táblázat előszava az európai tudós világ előtt egy évszázadon át hirdette Vitéz János, és a nagyváradi "tudós kör" dicsőségét, talán jobban megőrizve Vitéz János, és Nagyvárad hírét, mint bármilyen elfeledett költemény, vagy politikai irat! - B. L.
A fontosabb irodalom: a "nagyváradi délkör" kérdését először Ernst Zinner tisztázta, "Leben und Werken des Joh. Müller aus Königsberg, genannt Regiomontanus II. javított kiad. 1968). Utóbb erre a kérdésre Fleck Alajos is kitért, és jómagam részletesen ismertettem "A legkorábbi hazai alapmeridiánok történetéhez" c. dolgozatomban, Technikatörténeti Szemle 12. köt. 1980-81, ill. "A legkorábbi hazai földrajzi koordináták" c. sikkemben, Geodézia és Kartográfia, 35. köt. 5. sz. 1983. Peuerbachról: Fleck Alajos: 575 éve született Georg Peuerbach, Meteor, 28. évf. 1993 december., valamint Poronyi Z.-Fleeck A.: Pühler Geometria Practicája, Pécs. Interneten is elérhető N. Swerdow - D. Hellmer: Georg Peuerbacj (Purbach) c. címszava a "Complete Dictionary of Scientific Bibliogrphy, 2008"-ban. Vitéz Jánosról ma is jó összefoglalás: Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Házi Könyvtár 30. köt. 1879. Peuerbach előszavát a Tabulae eclipsiumban magyarul közli: Waczulik Margit: A táguló világ magyar hírmondói, 1984.(A Sándor által a Leonidá-ban belinkelt cikk: Ziinner, Regomontanus Magyarországon elfelejtendő, számos pontatlanság van benne, és maga a szerző is elavltnak tartotta 1968-as könyvéven!)
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”