Ez nem az én művem de szerintem itt a helye. Bemásolom ide a Dávid Gyula topicból:
Dátum: 1999. október 14., 12:04
Feladó: dgy -- dgy
Tárgy: A Szotisz-rejtely es megoldasa
T. csillagaszok es egyeb erdeklodok!
A new yorki akademikus egyeb allitasaira most nem reagalok, csak az
egyiptomiak szent csillagaval kapcsolatosra.
Szalai Tamas, kozismert neven Szasza, kedves baratom es tanitvanyom, amikor
atigazolt a fizikus szakrol a regeszetre, egyiptologiat hallgatva hamarosan
szembesult a Szotisz-problemaval. Ez az a csillag, amelynek heliakus kelese
az egyiptomiak szamara a Nilus aradasat jelezte. Igen am, de az egbolt 27000
eves periodussal korbefordul a Fold felett a tengely precesszioja kovetkezte-
beni, az oegyiptomi kor ota eltelt jo nehany evezred pedig mar osszemerheto
ezzel a periodussal. SzT feltette a kerdest az egyiptomiak idoszamitasaval
foglalkozo professzornak: vajon a Szotisz - Sziriusz azonositas soran
figyelembe vettek-e a Fold tengelyenek precessziojat? A kovetkezo tipikus
bolcsesz valaszt kapta: ha a jelenseg letezne es fontos lenne, akkor a
mult szazad nagy egyiptologusai mar biztos figyelembe vettek volna.
SzT-t ez a valasz nem elegitette ki, es utananezett a szakirodalomban.
Kiderult, hogy az egyik mult szazadi egyiptologus valoban foglalkozott a
kerdessel, am sajnalatos modon osszekeverte a szogpercet a szogmasodperccel,
igy az effektust elhanyagolhatonak minositette.
Nem maradt mas hatra, mint sajat kezuleg utanaszamolni a dolognak. Az
eredmeny meglepo volt: annak idejen a Sziriusz heliakus kelese tobb hettel
hamarabb kovetkezett be, mint a Nilus aradasa. A kulonbseg pontos erteke
persze - mint Teknoc igen helyesen megjegyezte - attol fugg, hogy a hosszu
es viharos egyiptomi tortenelem melyik korszakat vizsgaljuk. Az is kiderult,
hogy e tortenelem legnagyobb reszeben a Del Keresztje Egyiptombol is lathato
volt (mellekesen a mai Magyarorszag teruleterol is, csak innen nem maradtak
fenn falfestmenyek). Ezzel sikerult kiiktatni az egyiptomi tortenelembol
azokat a teljesen hipotetikus del-afrikai aranyszerzo expediciokat, amelyekrol
mar sok sci-fi is szuletett, es amelyek egyetlen bizonyiteka az volt, hogy
nehany egyiptomi sir falfestmenye hatarozottan a Del Keresztjet abrazolta.
Persze: eleg volt ott helyben felnezniuk az egre... A szamitasok szerint a
Del Keresztje epp a megfelelo idoben kelt, es eljatszhatta a Szotisz, a Nilus
aradasat jelzo csillag szerepet. Ezt az a (ujabb bolcsesz erv) teny is ala-
tamasztotta, hogy az egyik feljegyzes tobbes szamban emliti a Szotiszt - es
a Del Keresztje kozismerten tobb csillagbol all.
A precesszio figyelembe vetele lehetove tette az egyiptologia egyik regi
kronologiai problemajanak megoldasat is. Az egyiptomiak az egyes faraok
uralkodasanak valahanyadik evekent tartottak szamon az esztendoket. Van ket
fix pontunk, amikor egy gorog, illetve romai utazo leirasa alapjan azonosi-
tani lehetett egy-egy egyiptomi datumot a jobban ismert gorog, illetve romai
kronologia egy adataval. A kozbenso idot pedig kitoltottek a faraok alapjan.
Igen am, de igy ket dinasztia uralkodasa "osszecsuszott": majdnem szaz evig
parhuzamosan uralkodtak. Ilyesmi maskor is elofordult, csak akkor az orszag
ketteszakadt, es folyamatos polgarhaboruk dultak. A vitatott szakaszban pedig
semmifele haborurol nincs tudomasunk. SzT szamitasai, amelyek a precesszio
figyelembe vetelevel ujrakalibraltak az egyiptomi kronologiat, lehetove
tettek a ket dinasztia egymas utani, atfedes nelkuli elhelyezeset az idoben,
ezzel (utolag) megmentve az okori Egyiptomot egy hosszu es veres polgar-
haborutol...
Az ugy allasanak ebben a fazisaban vittem el Tamast a Termeszet Vilaga
szerkesztosegebe. Ott lelkes ovacioval fogadtak eredmenyeit, es a ket kultura
kozti sikeres hidveresnek aposztrofaltak azokat (ebben igazuk is volt).
Hamarosan meg is jelent (kisse megcsonkitva, ezert itt-ott erthetetlenul) az
e forumon korabban emlegetett cikk.
Kozben lezajlott az Okortudomanyi Tarsasag tudomanyos ulese, ahol Szalai
Tamas hivatalosan is eloadta eredmenyeit. A bemutatott gombharomszogtani
szamitasokbol mit sem erto professzorok a fentebb emlitett tekintelyelvu
ervelessel igyekeztek lesoporni az uj eszmeket, am ekkor felallt egy ifju
holgy, es az ELTE Csillagaszati Tanszekenek neveben hivatalosan kozolte,
hogy utanaszamoltak SzT szamitasainak, es helyesnek talaltak azokat. Ezek
utan az egyiptologusok is kenytelenek voltak elfogadni az uj eredmenyeket,
ugy tudom, ma mar hivatalosan is oktatjak azokat.
Kozben azonban tortent egy es mas. Szasza megismetelte szamitasait, es
korrigalt egy programhibat. A lenyeg, a kronologia atkalibralasa, valamint
a Szotisz es a Sziriusz azonositasanak megszuntetese maradt. Kiderult
viszont, hogy a Szotisz megsem a Del Keresztjevel azonos, mint ahogy a
Termeszet Vilagaban is megjelent (bolcsesz szagu erveles: ezt az is ala-
tamasztja, hogy a Szotiszt a feliratok _csak egyetlen helyen_ emlitik
tobbes szamban...), hanem mindnyajunk kedves ismerosevel, az eszaki egbolt
fenyes voros oriasaval, az Arcturussal. Persze, minden egyiptomi feljegyzes
emliti, hogy a Szotisz voros, es tessek az egre nezni, az Arcturus is az.
Az azota tobbszor megismetelt szamitasok ezt az eredmenyt mar veglegesnek
fogadtak el: az Arcturus pozicioja az oegyiptomiak koraban eppen megfelelo
volt ahhoz, hogy nehany nappal elore jelezze a Nilus aradasat, es elegge
feltuno, fenyes objektum ahhoz, hogy ezt mindenki eszre is vegye.
A Szotisz-problema tehat kb 10 evvel ezelott megoldodott. Nem kell a
csillagfejlodesre, a feher torpek viharos gyorsasagu atalakulasara
vonatkozo gyanus hipotezisekre hivatkoznunk, mint a Sziriusz eseteben
kellett volna: minden kocka a helyere illeszkedett.
Csodalkozom, hogy a listat olvaso es iro csillagaszok minderrol mit sem
tudnak - azt hittem, hogy a sztori es a vegeredmeny (legalabbis szakmai
korokben) kozismert. De hat sohasem keso uj ismeretekhez jutni - ezert
tettem most kozze a tortenetet.
Tovabbi kellemes, fenytornyok nem zavarta csillagnezest mindenkinek!
dgy
Sztorik és legendák
Re: Sztorik és legendák
90/900 refraktor
Re: Sztorik és legendák
"Messieriádák"
Charles MESSIER (1731-1817), a párizsi Tengerészeti Obszervatórium munkatársának, majd igazgatójának nevét manapság a halmazokról, ködökről összeállított jegyzéke tartotta fenn. A maga korában azonban főleg üstökös felfedezései tették ismertté. Messier nem volt járatos a felsőbb matematikában, ezért - eltérően a kor szokásától - nem pályaszámításokkal, hanem új objektumok felfedezésével tett szert hírnévre. Élete során 13 új üstököst fedezett fel egymaga, 7-et másoktól függetlenül, és összesen 44 üstököst figyelt meg, ill. mérte ki pontosan égi helyzetüket.
Üstökös-vadász szenvedélye oly mértékben közismertté vált, hogy XV. Lajos király tréfásan "Le furet des cométes"-nek, "Az üstökösök menyétjé"-nek emlegette.
(Ebben a magyar magyar fordításban - amely több hazai írásban is olvasható - az a külön vicc, hogy a francia "furet" voltaképpen vadászgörény jelentésű. Csak hát a görény megnevezésnek magyarul eléggé megbélyegző csengése van, ezért hát a szelídebb menyét-nek fordítják!)
Éppen feleségének halálakor jutott tudomására, hogy a Jacques Leibax MONTAIGNEl (1716-1785) limogesi műkedvelő csillagász 1780-ben megelőzte őt egy üstkös felfedezésével. Barátainak, akik részvétük kifejezésére keresték fel, nem győzött sopánkodni az elvesztett üstkös miatt. Amikor figyelmeztették, hogy életztársát veszítette el, röviden ezt mondta
- Oh, szegény, szegény asszony!
majd sokkal kétségbe esettebben panaszolta:
- De én eddig már 11 üstököst találtam, és most ez a Montaigne elrabolta tőlem a tizenkettediket!
Meglepő módon Messier egyik ismertetése majdnem asztrológiai ízű. Az 1769 augusztus 8-án felfedezett nagy üstököséről (C1769 P1) egy kis értekezést adott ki 1808-ban, következő címmel: "A NAGY ÜSTÖKÖS, AMELY A NAGY NAPÓLEON SZÜLETÉSEKOR LÁTSZOTT". Az üstökös valóban nagyszerű látvány lehetett, 97 fokra nyúló csóvájával. Messier megjegyzi, hogy ez volt minden idők legnagyobb üstököse, amelynek felfedezése 7 nappal előzte meg minden idők legnagyobb hadvezér-uralkodójának világrajöttét. A csillagász lelkesedését a császár iránt nem csak a francia hazafiasság diktálta. A francia forradalom közigazgatása 1789-ben beszüntette a Tengerészeti Obszervatórium támogatását. Messier nehéz helyzetbe került. A Császár azonban 1803-ban nem csak vissza adta az évi támogatást, de az akkor már nemzetközi hírnevű Messiert a francia Becsületrenddel tüntette ki. (BQ)
Charles MESSIER (1731-1817), a párizsi Tengerészeti Obszervatórium munkatársának, majd igazgatójának nevét manapság a halmazokról, ködökről összeállított jegyzéke tartotta fenn. A maga korában azonban főleg üstökös felfedezései tették ismertté. Messier nem volt járatos a felsőbb matematikában, ezért - eltérően a kor szokásától - nem pályaszámításokkal, hanem új objektumok felfedezésével tett szert hírnévre. Élete során 13 új üstököst fedezett fel egymaga, 7-et másoktól függetlenül, és összesen 44 üstököst figyelt meg, ill. mérte ki pontosan égi helyzetüket.
Üstökös-vadász szenvedélye oly mértékben közismertté vált, hogy XV. Lajos király tréfásan "Le furet des cométes"-nek, "Az üstökösök menyétjé"-nek emlegette.
(Ebben a magyar magyar fordításban - amely több hazai írásban is olvasható - az a külön vicc, hogy a francia "furet" voltaképpen vadászgörény jelentésű. Csak hát a görény megnevezésnek magyarul eléggé megbélyegző csengése van, ezért hát a szelídebb menyét-nek fordítják!)
Éppen feleségének halálakor jutott tudomására, hogy a Jacques Leibax MONTAIGNEl (1716-1785) limogesi műkedvelő csillagász 1780-ben megelőzte őt egy üstkös felfedezésével. Barátainak, akik részvétük kifejezésére keresték fel, nem győzött sopánkodni az elvesztett üstkös miatt. Amikor figyelmeztették, hogy életztársát veszítette el, röviden ezt mondta
- Oh, szegény, szegény asszony!
majd sokkal kétségbe esettebben panaszolta:
- De én eddig már 11 üstököst találtam, és most ez a Montaigne elrabolta tőlem a tizenkettediket!
Meglepő módon Messier egyik ismertetése majdnem asztrológiai ízű. Az 1769 augusztus 8-án felfedezett nagy üstököséről (C1769 P1) egy kis értekezést adott ki 1808-ban, következő címmel: "A NAGY ÜSTÖKÖS, AMELY A NAGY NAPÓLEON SZÜLETÉSEKOR LÁTSZOTT". Az üstökös valóban nagyszerű látvány lehetett, 97 fokra nyúló csóvájával. Messier megjegyzi, hogy ez volt minden idők legnagyobb üstököse, amelynek felfedezése 7 nappal előzte meg minden idők legnagyobb hadvezér-uralkodójának világrajöttét. A csillagász lelkesedését a császár iránt nem csak a francia hazafiasság diktálta. A francia forradalom közigazgatása 1789-ben beszüntette a Tengerészeti Obszervatórium támogatását. Messier nehéz helyzetbe került. A Császár azonban 1803-ban nem csak vissza adta az évi támogatást, de az akkor már nemzetközi hírnevű Messiert a francia Becsületrenddel tüntette ki. (BQ)
Re: Sztorik és legendák
Juj, de jó, éppen Messierből írom a csillagászatörténelem-esszémet! Miféle pletykát lehet tudni még róla?
Re: Sztorik és legendák
K. Kirami! Magyarul Messierről a legtöbbet J.H. Mallas-E. Kreimer: A Messier-album c. könyvben találsz, ott Owen Gingerich írta meg az életrajzát, nagyomn megbízható. A Mesier előtti "mélyég objektumok" jegyzékeket K. G. Jones dolgozta fel legjobban "The search for the nebulae, 1975" (ez megjelent a The Journal of the British Astronomical Association" számaiban, mindkettőt megtalálod az ELTE Csillagászati tsz. kvt-ben. A mélyég ismeretek Messier előtti összefoglalását én írtam meg Dalos Endre: Az én világom - 4. Mélyég-objektumok, 20004. c, könyvecskéjében, Dalos E. címe: 7030 Paks, Építők útja 22.)
Messierrel párhizamosan Johann Elert Bode német évköbyvében is közölt csillaghalmaz-köd-extragalaxis katalógust, valahol megvan a wichesteremen, majd átküldöm a számodra. A Messier katalógus angol fordítása rajta van az interneten.
Most hirtelenjében ennyi. Szia, Lajos.
Messierrel párhizamosan Johann Elert Bode német évköbyvében is közölt csillaghalmaz-köd-extragalaxis katalógust, valahol megvan a wichesteremen, majd átküldöm a számodra. A Messier katalógus angol fordítása rajta van az interneten.
Most hirtelenjében ennyi. Szia, Lajos.
Re: Sztorik és legendák
Kirami írta:Juj, de jó, éppen Messierből írom a csillagászatörténelem-esszémet! Miféle pletykát lehet tudni még róla?
K. Kirami!
Ha ezt tudom, akkor nem adom el szombaton az orrod előtt a J.H. Mallas-E. Kreimer: A Messier-album-ot, hanem odaadom Neked kölcsönbe! Így csak egy eléggé használható kis térképlapokat kaptál ajándékba!
BBB+
Re: Sztorik és legendák
Az jó kis könyv, a rajzokat leszámítva. Valamelyiküknek asztigmatikus volt a szeme és eléggé lubiszerű majdnem az összes rajz. De nem rossz könyv, nekem is megvan! 
Re: Sztorik és legendák
astrohist írta:K. Kirami! Magyarul Messierről a legtöbbet J.H. Mallas-E. Kreimer: A Messier-album c. könyvben találsz, ott Owen Gingerich írta meg az életrajzát, nagyomn megbízható. A Mesier előtti "mélyég objektumok" jegyzékeket K. G. Jones dolgozta fel legjobban "The search for the nebulae, 1975" (ez megjelent a The Journal of the British Astronomical Association" számaiban, mindkettőt megtalálod az ELTE Csillagászati tsz. kvt-ben. A mélyég ismeretek Messier előtti összefoglalását én írtam meg Dalos Endre: Az én világom - 4. Mélyég-objektumok, 20004. c, könyvecskéjében, Dalos E. címe: 7030 Paks, Építők útja 22.)
Messierrel párhizamosan Johann Elert Bode német évköbyvében is közölt csillaghalmaz-köd-extragalaxis katalógust, valahol megvan a wichesteremen, majd átküldöm a számodra. A Messier katalógus angol fordítása rajta van az interneten.
Most hirtelenjében ennyi. Szia, Lajos.
Fú, köszönöm szépen! Hát ezek szeront csv-n kell segítséget, meg tananyagot kérni!
Ha ezt tudom, akkor nem adom el szombaton az orrod előtt a J.H. Mallas-E. Kreimer: A Messier-album-ot, hanem odaadom Neked kölcsönbe! Így csak egy eléggé használható kis térképlapokat kaptál ajándékba!
A könyvtárból már kikölcsönöztem a Messier-albumot.
Elég jól haladok a munkával, de most megyek házit írni, mert a végén még azt hiszik a csillagászati tanszék háza táján, hogy lusta vagyok.
Holnap folyt.köv. a Messier-esszé.
Re: Sztorik és legendák
Kedves Kirami. Messier többféle távcsővel is észlelt, ezek közül egy 4 láb 5 hüvelyk 8 vonal hosszú volt a legrégebbi = 145 cm hosszú. Legtöbbet egy 6 hüvelyk átmérőjű (16 cm-es), 30 hüvelyk hosszú (81 cm) Gregory-reflektor volt, és egy 7.5 húvelyk nyílású (20 cm-es) hasonló. A régi távcsövek közt sokszor csak a hosszát adjáák, volt egy hallgatólagos szabály, hogy a tükör átmérője annyi hüvelyk, ahány láb hosszú a fókusz.
Amikor az akromatikus lencsék elterjedtek, kapott egy 3,5 hüvelyk (9.5 cm) nyílású, és egy 2,5 hűvelyk (6 cm) nyílásó, de még egy kis, 1 hűvelykes (2,7 cm-es) refraktort is használt.
A régi fémtükrök visszaverőképessége eléggé gyenge volt, a 16 cm-es tükör kb. egyfele akkora mai tükörnek felelt meg.
Ezek ismeretében csak tiszteletet érdemel a teljesítménye.
Messier több olyan ködöt, halmazt is "felfedezett, amelyeket mások már előtte feljegyeztek. Az M1 (Rák-ködöt) pl. John Bewis már előtte, 1750-ben térképen is ábrázolta. Eges korábbi észlelésekről Messier nem tudhatott, de pl. szegéní Lois de Chesaux kéziratos katalógusát láthatta a párizsi Természettudományi Akadémia levéltárában!
Ajánlom, hogy ezeket használdd fel! Lajos.
Amikor az akromatikus lencsék elterjedtek, kapott egy 3,5 hüvelyk (9.5 cm) nyílású, és egy 2,5 hűvelyk (6 cm) nyílásó, de még egy kis, 1 hűvelykes (2,7 cm-es) refraktort is használt.
A régi fémtükrök visszaverőképessége eléggé gyenge volt, a 16 cm-es tükör kb. egyfele akkora mai tükörnek felelt meg.
Ezek ismeretében csak tiszteletet érdemel a teljesítménye.
Messier több olyan ködöt, halmazt is "felfedezett, amelyeket mások már előtte feljegyeztek. Az M1 (Rák-ködöt) pl. John Bewis már előtte, 1750-ben térképen is ábrázolta. Eges korábbi észlelésekről Messier nem tudhatott, de pl. szegéní Lois de Chesaux kéziratos katalógusát láthatta a párizsi Természettudományi Akadémia levéltárában!
Ajánlom, hogy ezeket használdd fel! Lajos.
Re: Sztorik és legendák
Fel fogom, köszönöm szépen!
Re: Sztorik és legendák
Kirami írta:Sziasztok!
Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én nagyon csípem a történelem csillagászaival kapcsolatos legendákat, érdekes történeteket. (...)
...ha ismertek hasonló sztorit, írjátok le!
Szia Kirami!
Még a szakközépben mesélt két sztorit a fizikatanárunk Einsteinnel kapcsolatban.
Az egyik az esernyős sztori. Biztos hallotta már mindenki. Azért leírom.
Szóval egy nap elindult a munkahelyére A.E. , de az esernyőjét otthon felejtette. Ahogy, az lenni szokott, el is kezdett esni az eső egy kicsivel később. Visszamenni már nem tudott az ernyőjéért, mert akkora már messze járt a lakásától, így bement a legelső boltba, ahol esernyőket is árultak, persze akkor már bőrig volt ázva. Vett egy ernyőt, és váltott egy pár szót az eladóval a szörnyű időjárásról, meg hasonlókról, aztán indult tovább a dolga után. Persze az esernyőt megint elfelejtette, a boltos vitte utána.
A másik az a pihenési-gondolkodási módszere volt.
Esténként leült a karosszékébe, maga mellé tett két fémvödröt, kézbe vett egy-egy vasgolyót, és a vödrök felett lelógatva tartotta őket. Állítólag este sokkal aktívabb az agyunk, gondolom ezt ő is tapasztalta, de nem szeretett volna idejekorán elaludni. Így amikor elkezdtek ernyedni az izmai, a vödör alján hangosan csörömpölő vasgolyók egyből felébresztették.
Egyébként József Attila is hasonlóan pihent, csak ő nem használt vasgolyókat. Ő is foglakozott a relativitás elmélettel. Az egyik levelében írta nővérének, Jolánnak, amikor külföldön tanult. Pontosan nem tudom idézni, ha megtalálom az életrajzi könyvében, akkor majd bemásolom.
Örkény Istvánnak a Matematika című egypercese is jó. Olvastátok már?
Örkény István: Matematika