Csillagászat az "átkosban"

szabomgyula
Hozzászólások: 42
Csatlakozott: 2009.09.23. 17:37

Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: szabomgyula » 2009.10.01. 19:02

"Vesztetekre" végigrágtam magam 2000 oldal Jáki Szaniszlón, és most tudnék indítani húsz topikot ebben a témában. Amin a legjobban meglepődtem, az az "átkos" vonalához tartozó fizikatörténet, illetve annak csillagászati vetületei. Jáki rendkívül látványosan teszi nevetségessé Hegel animista természetfelfogását, amelyben az anyag minden tulajdonsága visszavezethető az anyag érzelmi életére; megjegyezve, hogy Hegel nagy rajongója, Engels pl. teljesen vállalhatónak tartotta Hegel elektromosságról adott definícióját: az anyag háborgó önmaga...
Engelsről szólva a "legveszélyesebb" helyzetet állítja elénk: aki kicsit tanult fizikát, kicsit tud csak, de ennek nincs tudatában: ez a fajta a legveszélyesebb. Engels tagadja az entrópia törvényét, mert az "szükségképpen teremtésre utal". Newtont bolond szamárnak nevezi, mert a gravitációt egyoldalúan mutatja be, nem véve észre, hogy - dialektikus materialista alapon - léteznie kell antigravitációnak is, hogy a világegyetem örök változatlan egysége lehessen a szintézis. Faraday eredményeit csak azért ismeri el, mert van benne negatív és pozitív töltés is... Végül kijelenti, hogy a természettudósok bármit állítsanak is, valójában a filozófia foglyai, ezért a filozófusnak határozott kötelessége, hogy - akár előre, teoretikus alapon - meghatározza és dogmatizálja a fizika eredményeit. Itt nagyon szépen invokálja azt a magabiztosnak látszó hangot, amellyel a pártideológusok inkvizíciója annyi tudóst megsemmisített később.
Marxról kiderül, hogy nagy waffle-gyáros volt az öreg, tulajdonképpen nehéz tőle bármilyen mondatot idézni, amely a lózungokon kívül érdemi betekintést ad a tudományos elképzeléseibe. Az kihámozható, hogy Marx a mérésnek - Engelssel ellentétben - elsődleges szerepet szánna, azonban ez csak jelszónak tűnik azon dogma fényében, miszerint a természet megismeréséhez csupán egyre jobban konvergáló emberi elme axiómája az egyetlen lehetőség, hogy a valóság létezését materialista filozófiai szempontból állítsuk.
Lenin szólt még ennél is kevesebbet hozzá a történethez, de az ő idejében már látszott, hogy a régi fizika nincs többé. Gyorsan állást is kellett foglalni ez ügyben, Lenin jónak látta megjegyezni, hogy a relativitás és a kvantumelmélet reakciós, fideista burzsoá összeesküvés, viszont lehetséges nem létező dolgok matematikai leírását segítségül hívni, pragmatikus szempontból. (Óh, az a bolsevik flexibilitás!)

A történet 1929-ben, a fordulat évében vett rémísztő fordulatot, amikor Sztalin meghirdette "az ész leszerelését". Központilag leszögezték, hogy a világegyetem térben és időben végtelen, és marxista csillagász csak ezen az alapon indulhat el. Kozmológiai "fejlődésről" beszélni pedig bomlasztás, mert már Hegel és Engels megmondták, hogy a világegyetem lényegében változatlan. A relativitás összes részletében "vagy burzsoá, vagy kapitalista" elmélet, stb.stb. Az elemi fizikai képzésen is bukdácsoló Makszimov, mint főideológus, elrendelte a tudományos intézetek átvilágítását, melynek eredménye az lett, hogy a Csillagászati Intézet "tele van a nép ellenségeivel" - el is tüntették őket, ahogy kell. 30 év házi őrizet járt azért a mondatért, miszerint "a szocialista fizika húrjain megfelelő tájékozottság nélkül játszó" pártvezetők megállapításai egy Stradivari nyekergéséhez hasonlítanak - és hegedülni csak nagy előtanulmányok után lehet szépen. Még 1949-ben is megállapították a Szovjet Csillagászati Konferencián, hogy a világegyetem nyilvánvalóan végtelen térben és időben, a megfigyelések azt mutatják, ahogy az abszolút téridőbe átmenetileg és/vagy látszólagosan beletágulnak a galaxisok, de ennek lényegében nincs hatása a Világfolyamatra. De ezen se lepődjünk meg, hiszen a "mi" Jánossy Lajosunk az Akadémiai Kiadónál még 1963-ban(!!!) is védte az abszolút téridőt és az étert!!!
Itt Jáki megjegyzi, hogy a sztalini szcientizmus végleteket nem ismerő tombolása mellett a dogmatika és a tudomány korábbi kontrasztálása, továbbá Bellarmino bíboros és Galilei kettőse egy kedélyes délutáni teázás emlékévé szelídül.
Csak a szovjet atombomba után, az űrverseny kezdetén, kizárólag pragmatikus szempontok alapján sikerült a szovjet tudományban megvédeni a kvantumot és a relativitást, ezzel nevetségessé tenni Makszimovot, és némileg lazítani a tudomány központi irányításán. A fizika látóhatára c. opusz ezzel a korral véget is ér, hiszen 1953-1966 között készült.

Szerintem érdemes volna ezt a kort valamennyire feldolgozni, és emlékezetes hangsúllyal bemutatni pl. csillagászattörténet előadásokon. Ahogy Jáki összegez, a tudomány struktúrájára vonatkozó tanulság végtelen: az ideológiailag irányított, lényegében dogmatikus deduktív szcientizmus elképzelhetetlen hatékonysággal rombolja a tudományt is, a filozófiát is, és a benne élő embereket is. Legalább valamennyire hűen kellene erre a korszakra emlékezni...

Ezért javaslom ezt a topikot, akár egy-egy személyes emlék, olvasmány, akármi számára, Kis asztró pornográfia munkacímmel (EP opuszára utalva).
juhaszlaszlo
Hozzászólások: 7
Csatlakozott: 2009.09.16. 21:23

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: juhaszlaszlo » 2009.10.01. 21:58

Tisztelt Fórumozók, engedjetek meg egy rövid gondolatot hozzáfűzni a felvetett témához.

Anno, az átkosban volt szerencsém tanulmányokat folytatni az egykori Szovjetunióban, és a szerény lehetőségekhez képest igyekeztem beszerezni az elérhető csillagászati kiadványokat. A topicot olvasva eszembe jutott, hogy nemrég kezembe akadt az egyik megmaradt, orosz nyelvű könyvem. A könyvet csak 1990-ben adták ki, holott azt a szerzője, bizonyos M P Bronstein már 1937-ben megírta. A könyv címe: A Nap anyaga. Ez egy minden fizikatudás nélkül is könnyen emészthető tudományos népszerűsítő mű.

Nos, ez a könyv három, egykoron külön megjelent írást tartalmaz: a hélium felfedezéséről, az X-sugarakról, illetve a rádiózás kialakulásáról.

A kor szellemiségére jellemző, hogy az utolsó könyvecske annak idején azért nem jelenhetett meg, mert a szerző merte azt állítani, hogy a tudományban előfordulnak egymástól független felfedezések, így például a rádiózást az orosz Popov és az olasz Marconi "találták fel". A kiadó át akarta íratni, mely szerint az utóbbi ellopta a találmányt az orosz tudóstól. Erre a szerző nem volt hajlandó és az elkészült könyveket megsemmisítették, csak a kézirat maradt meg. Néhány hónap múlva kivégezték a szerzőt is, aki akkor mindösszesen 32 éves volt. Rövid életében többek között asztrofizikával foglalkozott, egyik kutatási területe a kvantumgravitáció volt...

Hát ilyen volt az az időszak.

Üdvözlettel. Juhász László
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.10.01. 23:26

Csillagászat az átkosban.
No azért nem lehet ezt ilyen sommásan elintézni. Nagy élvezettel olvastam Jáki Szaniszló magyar nyelvű írásait (jó néhány nagyszerű gondolatot merítettem belőlük). Hanem azért nem árt, ha felfigyelünk arra, hogy voltaképpen ez többnyire visszavágás a nálunk 60 éve (!!!) terjesztett antiklerikális-materialista reklámoknak. Ebből eredőn a másik végletbe is esik.
Az egykori szovjet-rendszer ezeknél sokkal álságosabban működött. A szovjet csillagászokat nem a világnézetük, vagy éppen tudományos eredményeikért üldözték (azt legfeljebb bírálták, és a szerencsétlent "önkritikára" kényszerítették), hanem hol az idealizmus szálláscsinálójának, hol a szocializmus elárulójának kiáltották ki. Ennek tragikus példája Borisz Geraszimovics (a pulkovó obszervatórium igazgatója) tragédiája.
Némileg szelídebb, de megrázó Kulin György eltávolítása.
A lényeg kettős volt: 1. A művelt, kritikusan gondolkodó értelmiség lefejezése, ill. megfélemlítése, és 2. a társadalmi kezdeményezés és önszerveződés megfojtása.
Szomorú, hogy ehhez nálunk is akadtak végrehajtók. A csillagászati ismeretterjesztésben pl. Róka Gedeon. Káros szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen számtalan világnézeti cikkével befolyásolta, sokszor még az ellenkező világnézetű olvasót is.
A megfontolt önkényuralmi módszerek tragikus hazai iskolapéldája néhai dr. Tóth Géza (1901-1995) meteorológus tragédiája. Ehhez tudni kell, hogy az Orsz. Meteorológiai Intézetnek, még Konkoly Thege Miklós igazgatóságától (1890-1900 közt) volt egy bizonyos patriarchális hagyománya, légköre. A vezető, idősebb munkatársak többnyire bensőséges kapcsolatban voltak a fiatal pályakezdőkkel. Nos, a Rákosi-korszak vezetői úgy gondolták, hogy ezt a összetartó, összetartozó társaságot meg kell félemlíteni. A kitűnő szervező Tóth Gézát - a hazai szabad légkör-kutatás egyik jeles szakemberét - 1948-ban kinevezték a Meteorológiai Intézet igazgatójává. 1950-ben az ÁVH letartóztatta, de semmilyen "bűnt" nem tudtak rábizonyítani, így hát a recski munkatárbor poklába internálták. Innen csak 1953-ban szabadult, de az az Intézet küszöbét soha sem lépte (léphette) át. Tóth Gézának politikai felfogása, világnézete nem állt szemben a politikai rendszerrel, származása sem volt ellenséges (apja tanító volt). Nem is valamiféle tényleges vád alapján hurcolták meg és tették tnkre, hanem meg akarták mutatni annak a "gyanús értelmiségi bandának", hogy jobb lesz meglapulni.
E!gyébként egy pár korabeli szöveget majd felteszek, jól jellemzi a kort. - BQ.
szabomgyula
Hozzászólások: 42
Csatlakozott: 2009.09.23. 17:37

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: szabomgyula » 2009.10.03. 13:12

Elővettem Jánossy 42 paragrafusa a relativitáselmélet, most konkrétan Lorentz-transzformáció "newtonosításáról" (Elgondolások a L-tr. fizikai interpretációjáról és jelentéséről), idemásolom a konklúziót (42. par. ut. bek.):

Ha :!: elfogadjuk, hogy a Lorentz-féle kontrakció a távoli tömegek hatásának tekinthető, hozzá kell tennünk, hogy e hatás lefolyásának mechanizmusa teljesen világos; ugyanis abból a feltételezésből kiindulva, hogy a stacionárius gravitációs mező elektromágneses hullámok hordozója :!: - körülbelül :!: olyan módon, mint azt korábban az éterről feltételezték - fel kell :!: tennünk, hogy az elektromágneses hullámok a gravitációs mező által kitüntetett vonatkoztatási rendszerben izotropikusan, a rendszerhez képest mozgó rendszerben viszont anizotropikusan terjednek. :!: :?: Az elektromágneses hatás terjedésének anizotrópiája :?: hozza létre aztán a Lorentz-féle deformációkat, :?: amint ezt az előző fejezetben részletesen kifejtettük.

Ami elég hajmeresztő, de az ide vezető út is az.

Elek Tibor bevezetőjéből az általános relativitáselméletről: "Az egységes mezőelmélet einsteini koncepciójából végül teljesen eltűnik :?: a fizika: a fizikai mező ténylegesen azonosul a geometriai kontinuummal(...) A tömegek itt már úgy szerepelnek, mint a mezőegyenletek kiküszöbölendő :?: matematikai szingularitásai, ennek (...) egyenes következménye a "folytonos teremtés", a "véges, de határtalan világ" és egyéb fideista nézetek hirdetése (..., amelyek valójában) fizikai tények idealista filozófiai interpretációi, ezért :!: ezeket csak egy vele ellentétes, tehát dialektikus materialista kiindulópontról lehet tudományosan interpretálni. :!: (Einstein módszere) mélységesen lebecsüli :!: a megfigyeléseknek, méréseknek (...) fáradtságos kollektív munkáját, és ennél a lenézett "mérnöki" fizikánál mérhetetlenül magasabbrendűnek tartja :?: a deduktív, spekulatív fizikát (...). A tudomány fejlesztésének valóságos érdekei :shock: azonban a gyakorlat és az elmélet, az elméleten belül az indukció és dedukció szerves egységének érvényesítését, vagyis a dialektikus materialista ismeretelmélet tudatos alkalmazását igénylik a kutatómunkában!"

Elek Tibor: A relativitáselmélet filozófiai problémái tanulmány, IV. fejezetből idézi először Einsteint:
"Meggyőződésem szerint tisztán matematikai konstrukciók által megtalálhatjuk mindazokat a fogalmakat és köztük lévő törvényszerű kapcsolatokat, amelyek a természeti jelenségek megértéséhez kulcsként szolgálhatnak(...) Bizonyos értelemben igaznak tartom tehát, hogy a tiszta gondolkodás egyedül is felfoghatja a valóságot."


ET innentől átveszi a szót: "Ez világos elfogadása a Descartes-Spinoza-Leibnitz - féle ismeretelméleti racionalizmusnak. Sajnos Einsteinnek ezeket a hivatkozásait egyes interpretálói nem veszik elég komolyan"
...és Einsteinre gondolva, rögtön idézi is a következőt Spinozáról: Szigeti József: A Marx előtti filozófia története, egyetemi jegyzet :shock: , V. fejezet:
"Itt van :!: az idealista momentum, az idealista lepelnek :!: , a teológiai :!: lepelnek ez a mondhatnám :!: fojtogató, :shock: pusztító :shock: és megzavaró :shock: hatása Spinoza filozófiájára. Spinoza itt nem előrelép :?: a materialisták felfogásához képest, ellenkezőleg, visszalép, :?: misztifikálja a materialistáknál meglévő tükrözési elméletet. Ez a spinozai filozófia fő gyengesége."

Majd elhangzik a dörgedelem:
"Nos, Einstein, aki a filozófiában Descartes, Spinoza és Leibnitz követője, éppen ezt a folytogató :o idealizmust követi. (...) A jelenlegi konstrukciója szerint a (...) matematizáló világrész áll a tudományos megismerés középpontjában, ő inspirálja az új fizikai fogalmak, axiómák :shock: (...) megalkotására az erre hivatott lángelmét. (...) Eltekinteni egy tudós téves nézetétől csak abban az esetben lehet, ha kicsúszott, véletlen megfogalmazásról van szó (--de aljas-- ...), Einstein objektív idealizmusa azonban (...) Einsteinnek mint fizikusnak is alapvető ismeretelméleti koncepciója! (egy oldallal később): A 73 éves Einstein tehát még mindig ott tart filozófiailag, ahol az akadémiai székfoglalóját tartó 35 éves Einstein és a XVII. század racionalistái." :shock: :shock: :shock:

Azt nagyjából tudom, hogy kicsoda Einstein. De kicsoda ez az Elek Tibor?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára szabomgyula 2009.10.03. 13:21-kor.
szabomgyula
Hozzászólások: 42
Csatlakozott: 2009.09.23. 17:37

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: szabomgyula » 2009.10.03. 13:15

Mindez a zöldség megjelent összegyűjtve: Akadémiai kiadó, Bp., 1963. A kötet példányom a szegedi Marxizmus-Leninizmus Intézetből származik 1500 Ft-ért, kifejezetten azzal a szándékkal vettem, hogy nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.10.03. 16:07

K. Gyula! - Csodálatosak az idézeteid! Még ezer szerencse, hogy ezeket a szörnyűségeket jószerével senki sem olvasta, ha olvasta sem értette. Einsteinre egyébként azért haragudtak, istenhívő volt, és mert nyiltan vallotta a cionizmus iránti szimpátiáját. (Ez a Sztálinék előtt nagyobb bűn volt, mint a Hitlerék szemében!. L. erről Einstein: Hogyan látom a világot? 1994. évi kiad. 113. old.). De ezeket azután a középszintű ismeretterjesztők - mit sem értve az értelmetlen szövegből -, ismeretterjesztő, népszerűsítő lapokba átültették, amit azután már sokan (tanárok, tanárjelöltek) olvastak, egyszerűen kijelentő módban: az "Einsteini univerzum - idealista világnézet".
Jánossy Lajos felfogását eleve az befolyásolta, hogy a nevelő apja Lukács György volt.
Elek Tiborról én sem tudok többet. Sem a Ki kocsadá-k, sem más lexikon nem ismerik. Egy cikkét találtam még az "ős" Meteor 1954/2. sz-ban, "A világ anyagisága" cimen. Ebből idézem az alábbi szép mondatokat:
"Az idealisták, akik áltudományos köntösbe akarják öltöztetni a világ teremtéséről szóló primitiv bibliai legendát, azt állítják, hogy a világnak időben is volt kezdete és lesz vége" (-No most jön a szép-) Szerintük az összes égitestek ugyanabban az időpontban keletkeztek és egyszerre is fognak elpusztulni".
Azt hiszem, ebből lemérhető, hogy mennyit tudott E.T. a 20. sz. közepén a csillagászatról. Továbbá:
"Hogy azonban számtalan naprendszer létezik, azt 1937 óta igen sok pontos csillagászati mérés igazolja".
Sajnos erre a sok mérésre sehol sem tudtam rábukkanni.
Nagyon jó gondolat, hogy a "Szovjet-korszak" dolgait összegyűjtsük. Most már a 24-ik órában vagyunk, még itt-ott élnek a kor ismerői. Hanem kellene valaki, aki összegyűjti ezeket az adatokat. Én sziovesen leírom amit tudok, de a tárolásra, gyűjtésre nem mernék vállalkozni.
Baráti üdvözlettel: BQ.
szabomgyula
Hozzászólások: 42
Csatlakozott: 2009.09.23. 17:37

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: szabomgyula » 2009.10.03. 21:59

astrohist írta:Én sziovesen leírom amit tudok, de a tárolásra, gyűjtésre nem mernék vállalkozni.
Baráti üdvözlettel: BQ.



Szerintem nagyon jó lenne, és úgy látom, nem érdektelen a téma, sokan követik. Persze a csillagváros nem optimális minden ilyesmi dologra, de sok minden belefér. Én bármilyen formában nagyon örülnék, ha létezne egy ilyen gyűjtemény!


--------------------------
Bocsánat a szakmai részletekért, nem elméleti fizikára gondoltam ebben a topikban, hanem bármire - de most épp olvasom a Jánossy-féle elméletet Elek Tibor szemszögéből, (benne van az eredeti tanulmány is, az Eleket csak a forrásanyaga miatt preferálom elsőre. Ez már "felvilágosult" szoveg, Makszimovtalanítás is történik). E.T. megállapítja, hogy a fény és ezzel együtt a közeg, amelyben rezeg, kétségkívül anyagi természetű - utána teljes mellszélességgel kiáll a Lorentz-transzformáció éteres értelmezése mellett. Ekkor már - 1963 - nem meri leírni az éter szót, de lényegében arról beszél, pl. ott, miszerint a fény rezgését valamilyen közeg továbbítja, amelyhez vonatkoztatási rendszer rögzíthető; valamint ott, hogy a testek a mozgás irányában ténylegesen összenyomódnak egy súrlódásszerű erő által.

Az idődilatációt egymástól elfelé mozgó órákkal szemlélteti az abszolút téridőben - arról hallgat, hogy bármely más geometria esetén a galilei-transzformációval ezt nem lehet kiügyeskedni. Ennél a résznél egy oldalon át idézi Vermest, aki nagyon elegánsan, világosan és didaktikusan érvel a "normális" álláspontok mellett éter nélkül, Elek pedig visszafogottan fikázza a margón.

A legszebb gondolatmenet ezután jön. Említi a Sagnac-kísérletet, melyben fényt eregetnek körbe négy tükrön, amelyek "körbe" vetítik egymásra a fényt, az egész rendszer körge forog. Azt állítja, hogy a fény előrefelé és hátrafelé különböző idők alatt jár körbe. Arról nem szól e helyen, hogy ez a kísérlet sem az éter létezését támogatja, sőt. Egy elkent mondattal utal rá, hogy "a kísérletet elvégezték", valamint arra, hogy "a fény anyagi hordozójához viszonyított szögsebességét ki lehet számítani" (--nem mérni, számítani :!: :!: :!: --). E mondat után kicsit hezitál (--tudja, hogy hazudott--), de végül bátran kimondja, hogy a fény "mozgásának" mérhetetlensége mindenesetre tény, de ez "nem ok arra, hogy ennek létezését pozitivisták módjára ne ismernénk el. A materialista felfogású fizikusok ehhez a kérdéshez csak egyféleképpen nyúlhatnak: annak az ismeretlen hatásnak a kutatásával, amely ennek a transzlációs mozgásnak a kimutatását lehetetlenné teszi". Itt feljogosítva érzi magát, hogy felírjon egy gömbhullámot, erre ráengedje a Galilei-transzformációt, és a keletkező "hátrafelé lemaradó táguló fénygolyóról" mint valóságosan létezőről elmélkedjen. Majd addig zsugázik, hogy mindezt kihozza izotropnak a Michelson-kísérletben.

Ez az egész tanulmány fizikai szempontból is egy szörnyű ámokfutás, amiért egy másodéves hallgató fél perc után röpül. Eleve olyan speciális geometriai konfigurációkat néz, amiben éppen véletlenül kijön, amit ki akar hozni, de utána bőszen általánosít. Itt kifejezetten rosszhiszemű. Másrészt hivatkozik egy kísérletre, amelynek az eredményét a dialiektikus materializmus nagyobb dicsőségére meghamisítja. Majd ebből a hamisított kísérletből levezet valami "elméletet", ami legalább olyan jobb-kezemmel-a-bal-fülemet dolog, mint a geocentrizmus epiciklusai, viszont azzal ellentétben nevetségesen anakronisztikus is.

Eleve a Lorentz-transzformációt nem a Michelson-kísérlet tünteti ki, hanem az, hogy ez a Maxwell egyenletek invariáns koordinátatranszformációja - a "fény" egy Galilei-transzformáció után többé nem lenne "fény". Tehát nem a Galilei transzformációt kellene gyúrni, ha a dialektikus célt el akarjuk érni, hanem a Maxwell-egyenleteket kellene ostorozni (amely egyenletcsoport viszont a klasszikus fizikából vagy az éter elméletből is kijön - nagyon magas lenne ez a hegycsúcs. Inkább fölmászik egy másik dombra, bízva abban, hogy a "széles" olvasóközönség megkajálja majd a csúsztatást.)

Egyébként jó, ha tudjuk, hogy már Lenin kimutatta, hogy "a fizika fejlődése filozófiailag a dialektikus materializmust szüli", ezzel "elvileg megsemmisítette" a burzsoá fizika idealista vadhajtásait. Azonban az utóvédharcok máig folynak. "Az osztályharcnak ezen a területén nem létezik a senki földje! Ahol mi nem dolgozunk, ott a burzsoázia ideológusai dolgoznak. Werner Heisenberg machista jellegű könyvét, A mai fizika világképét, amelyet a Gondolat kiadó 1958-ban Fogarasi Béla előszavával magyar nyelven kiadott, napok alatt elkapkodták." -- nyilván irigy, hogy az övét meg nem.
pentagondodekaeder
Hozzászólások: 21
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:54

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: pentagondodekaeder » 2009.10.14. 02:43

Úgy emlékszem, hogy Jánossy Lajos előadás-sorzatot tartott a tévében a relativitáselmélet értelmezéséről (akkoriban hány tévécsatorna volt?). Talán Sass Elemér is szerepelt benne azért, hogy közérthetővé tolmácsolja Jánossy egy-egy nehezebben követhető gondolatmenetét. És az egyetemen is tartott specit a relativitáselméletről, amit a fizikus évfolyam nem kis része velem együtt végig is ült. Azzal együtt végigültük, hogy addigra az évfolyam már túl volt Károlyházy Frigyes relativitáselmélet-előadásain, így Jánossy szemlélete nemigen tudott hatni ránk.
Az "átkos" tudománypolitikája megítéléséhez: Novobátzky Károly "A relativitás elmélete" című könyvét 1951-ben adták ki.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára pentagondodekaeder 2010.03.04. 21:56-kor.
Guest

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: Guest » 2009.10.14. 21:08

Del
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Guest 2011.01.30. 02:58-kor.
szabomgyula
Hozzászólások: 42
Csatlakozott: 2009.09.23. 17:37

Re: Csillagászat az "átkosban"

Hozzászólás Szerző: szabomgyula » 2009.10.18. 19:55

Jellemző kordokumentum a korszak végéről a Hobbym, a csillagos ég. Mzs föltette a youtube-ra, érdemes megnézni!

A Kulin-féle Mit mondanak a csillagokban van egy szintén érdekes, mai szemmel nagyjából megfejthetetlen rejtjelezésű szöveg az első MCSE feloszlatásáról. Kulin azt állítja (magáról töbes harmadikban beszélve, a sorok között), hogy a feloszlatás oka az volt, hogy őt készítsék ki, mégpedig azért, mert a párt tiltása ellenére rendszeresen járt templomba. Az "internálást" (talán nem is kell idézőjel) jogosnak állítja, és a "nevelő hatásokról" pozitívan beszél. Azzal a gondolattal zárja ezt a visszaemlékezést, hogy "sok mindent nem láttam még tisztán akkoriban, és különösen fejletlen volt a közösségi tudatom". Egyes verbális kommentátorok szerint ezt a mondatot (ezt a két oldalt...) Róka írhatta bele a szövegbe, vagy valaki más a Gondolatnál, mindenesetre nagyon szomorú mondat.

Hogyan történt az első MCSE feloszlatása?
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”