Okulárok fókusza

[tgabor]

Kimentem teleholdat nézni, ráadásul ez remek tesztobjektum két okulárom számára is, tekintve, hogy 0,5 fok körüli mindkettő látómezeje, úgyhogy sikerült tisztáznom a magam részéről a témát.

A 7mm UWAN-nak 84 fok látómezőt mért az orosz Ernest, a most 31,5 szögperces teleholdnak jócskán ki kell lógnia belőle amennyiben 7 mm. Ha 8mm akkor lötyögnie kell a látómezőben, annak kb. 90%-át kitöltve .
A látómezőben valóban nem lehetett elhelyezni a teleholdat, de nem lóg túl annyira, mint 7mm esetén kellene. Kb. olyan 7,3mm-nek felel meg inkább.

Az alkalommal élve ellenőriztem a 9mm-es Goldline-t is. Ennek egy tesztelő 70,5 fokos látómezőt mért, vagyis valóságnak megfelelő adat esetén a teleholdnak kb. faltól-falig kell beleférnie. Nagyjából ezzel passzolt az okulárban látott kép, esetleg max. 1 tized mm eltérés lehet lefelé.

Összességében tehát megnyugodtam, a mi szempontunkból valóban elhanyagolható eltérés van a gyári értéktől ezek az okulároknak a fókuszában. Durva 10%-feletti eltérések nincsenek.

[Lovász András]

Valahol ilyesmire számítottam.

Gábor, tudnál linkeket közölni a 2 tesztről? Ernest táblázatában megnéztem az összes UWAN-t, de Lacertát nem találtam.

Amúgy érdekes, hogy Ernest pl. a GSO Sw 30-ast 72°-osnak mérte, de amikor a 6 mm-es GoldLine-omat az egyik szememhez, a GSO-t pedig a másikhoz illesztettem (nappali fénynél távcső nélkül), a GoldLine látómezeje határozottan nagyobbnak mutatkozott. Azt viszont nehezen hiszem, hogy a GoldLine >72° lenne 66° helyett. Ezt a ziccert kihagynák a marketingesek???

[tgabor]

Valahol ilyesmire számítottam.

Gábor, tudnál linkeket közölni a 2 tesztről? Ernest táblázatában megnéztem az összes UWAN-t, de Lacertát nem találtam.

Amúgy érdekes, hogy Ernest pl. a GSO Sw 30-ast 72°-osnak mérte, de amikor a 6 mm-es GoldLine-omat az egyik szememhez, a GSO-t pedig a másikhoz illesztettem (nappali fénynél távcső nélkül), a GoldLine látómezeje határozottan nagyobbnak mutatkozott. Azt viszont nehezen hiszem, hogy a GoldLine >72° lenne 66° helyett. Ezt a ziccert kihagynák a marketingesek???

United Optics UWAN-ként (Mivel a Kunming United Optics gyártja, majd látja el kívánság szerinti felirattal) szerepel a teljes sorozat a táblázatban.
A Goldline-okat 68fokosként is forgalmazzák egyes cégek. Egyébként a nemzetközi fórumokon teljes az egyetértés mind a 4-7-16-28 (82fok)UWAN-ok mind a Goldline (Redline)-ok esetében (rendszeresen előjönnek témaként), hogy teljesen mindegy milyen névvel és milyen színű csikkal vannak forgalmazva, sőt akár az okulártest formája is eltérhet valamennyire, de belül optikailag teljesen azonosak.
https://telescopicwatch.com/goldline-eyepieces/ Amit írtál már csak azért is érdekes mert e teszt szerint a 6mm-es 63,5 fokos látómezőt ad.

[Lovász András]

United Optics UWAN-ként...

...Amit írtál már csak azért is érdekes mert e teszt szerint a 6mm-es 63,5 fokos látómezőt ad.

Igen, gyanús volt az egyezés, de mindenáron a Lacertát kerestem. Nekem valami azt súgja egyébként, hogy a Lacerta nem gyárt optikákat, hanem csak beszereli azokat a maga által gyártott tubusba/házba/foglalatba stb. De lehet, hogy nincs igazam.

Köszi a linket, elolvastam a tesztet. Nekem csak 2 db volt meg a sorozatból (20; 6 mm), de a 20-ast nem szerettem; rettentően asztigmiás volt a LM széle az F/4,7-ben. Hamar túladtam rajta, egy refraktor tulajdonos vette meg és megnyugodtam, amikor jó visszajelzést adott róla. A 6-oshoz viszont még akkor is ragaszkodtam, amikor a készletem jó minőségű okulárokkal bővült. Határozottan emlékszem: kb. 2°-kal volt nagyobb a LM-je, mint a GSO SW 30-é. A tesztelő ~10°-kal kisebbnek mérte... szerintem nem biztos, hogy ugyanarról írt, mint ami a birtokomban volt. Vagy Ernest nem olyan GSO-t mért, mint ami nekem volt. Akár így, akár úgy, visszakanyarodunk az elejére: a gyártók által megadott adatok nem biztos, hogy egységesek. Legalábbis a látómezők tekintetében nem.

[tgabor]

United Optics UWAN-ként...

...Amit írtál már csak azért is érdekes mert e teszt szerint a 6mm-es 63,5 fokos látómezőt ad.

Igen, gyanús volt az egyezés, de mindenáron a Lacertát kerestem. Nekem valami azt súgja egyébként, hogy a Lacerta nem gyárt optikákat, hanem csak beszereli azokat a maga által gyártott tubusba/házba/foglalatba stb. De lehet, hogy nincs igazam.

Köszi a linket, elolvastam a tesztet. Nekem csak 2 db volt meg a sorozatból (20; 6 mm), de a 20-ast nem szerettem; rettentően asztigmiás volt a LM széle az F/4,7-ben. Hamar túladtam rajta, egy refraktor tulajdonos vette meg és megnyugodtam, amikor jó visszajelzést adott róla. A 6-oshoz viszont még akkor is ragaszkodtam, amikor a készletem jó minőségű okulárokkal bővült. Határozottan emlékszem: kb. 2°-kal volt nagyobb a LM-je, mint a GSO SW 30-é. A tesztelő ~10°-kal kisebbnek mérte... szerintem nem biztos, hogy ugyanarról írt, mint ami a birtokomban volt. Vagy Ernest nem olyan GSO-t mért, mint ami nekem volt. Akár így, akár úgy, visszakanyarodunk az elejére: a gyártók által megadott adatok nem biztos, hogy egységesek. Legalábbis a látómezők tekintetében nem.

A teszt írója is inkább f/6-nál fényerőtlenebb távcsövekhez ajánlja a 20mm-est, ugyanezen okból. Sőt még humorizál is: f/5 alatt jó eséllyel az asztigmia már nem jelent majd problémát, mert a kóma eltakarja. (De ezek szerint f/4.7-nél még nem eléggé) A 9mm-es f/6-nál nagyon remek, egyetlen nagy hibája van: a Holdon erősen vesebabozik, hiába a hatalmas frontlencse, nehéz eltalálni a megfelelő szempozíciót. Ezt a tesztelő bizony nem említette, lehet nem tesztelt Holdon. Más objektummal nem észleltem vesebabozást. Utánanéztem, a CN-en hasonló tapasztalatai vannak másoknak is a 9mm Goldline-al.
A 6mm ezek szerint a használói jó részének jobban tetszik mint a tesztelőnek, másnál is láttam, hogy már Naglerei is vannak de a kezdőként beszerzett 6mm Goldline továbbra is megbecsült tagja a gyűjteménynek.

Könnyen lehet, hogy nem azonos a GSO, mert a fotózáshoz optimalizált camera projection verziót tesztelte amiből oldalt egy csavar áll ki: http://astro-talks.ru/forum/viewtopic.p ... view#p7560
https://agenaastro.com/gso-2-camera-pro ... piece.html

Igen, úgy tűnik gyakran előfordul, hogy sem a látómező, sem a fókusz nem egyezik a gyártól által megadott értékkel. Annyi jelentősége van még, hogy ezek tudatában komolytalan a látómezőrajzaimon olyan értékeket feltüntetni, mint pl. 133x, vagy 171x nagyítás, helyette inkább: "kb. 130-135x, kb. 160-170x" vagy valami hasonlót írok majd.

[Vizi Péter]

tgabor, írjál nyugodtan 133x, 171x, stb-t, mert abból úgyis kiderül, milyen névleges fókuszú okulárt használtál.
Egyébként pedig nagy számú okulár optikai mérőpadon történő precíz mérése alapján szabadna kijelenteni, hogy mennyi is az annyi.

[Lovász András]

Egyetértek Péterrel. Félrevezető lehet egy nagyítási intervallum megadása egyszerűen azért, mert nem szokás. Kicsit olyan, mintha a nyílásviszonyt nem "F/5"-tel jelölnénk, hanem "5D"-vel, pedig 2 érintéssel kevesebb, azaz egyszerűbb lenne a leírása. Utóbbit nagyítás mértékére használjuk, tehát már foglalt a jelentése. Másfelől ha nem ismerjük az adott okulár fókuszának pontosságát, akkor az intervallumot sem ismerjük. Ha viszont megmértük, akkor a pontos nagyítást is tudjuk, így nincs szükség intervallum megadására.

Belekötni egy rajzba csak azért, mert a LM 5%-kal esetleg eltér a névlegestől: szőrszálhasogatás - szerintem.

[tgabor]

Elfogadom az urak érvelését. Ez esetben viszont szerintem a legjobb, ha egyszerűen csak beírom az észlelésnél használt okulár típusát (rendszerét) és névleges fókuszát így akkor nincs szükség a nagyítás érték - amiben bizonytalan vagyok - megadására csak emiatt.

[btibor9891]

Sziasztok!
Szerintem nem szabad ennyire vaskalaposan venni a (névleges) fókusz, a látszó látómező és a belátott égterület (fizikai field stop méret) merev összefüggését. Mivel többnyire nagy látószögű okulárokon megy a rugózás, a látómezőszéli nemlinearitás már nem elhanyagolható! Valószínűleg egyenestartó leképezésű optikák, így kint nagyobb nagyításuk van, nagyobb lesz a látszó látómező, mint amit a fókusz és a fizikai látómező adna. Pont, mint az ultranagylátó <-> halszem objektívek. Ha kiteszed a Holdat vagy Jupitert a szélére, akkor tojás lesz.
Ezek alapján szerintem csak műszeres mérésnek van értelme a belső max. 40°-on.

[Lovász András]

...kint nagyobb nagyításuk van, nagyobb lesz a látszó látómező, mint amit a fókusz és a fizikai látómező adna. Pont, mint az ultranagylátó <-> halszem objektívek. Ha kiteszed a Holdat vagy Jupitert a szélére, akkor tojás lesz.
Ezek alapján szerintem csak műszeres mérésnek van értelme a belső max. 40°-on.

Szia!
Ez a hordó/párnatorzítás mennyire függ a távcső nyílásviszonyától?