Okulárok fókusza

[mizar]

Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.

Ezt elmagyaráznád, hogy miért?

[tgabor]

Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.

Ezt elmagyaráznád, hogy miért?

Ezek szerint az f/15,75 nyílásviszony ezt önmagában nem magyarázza?

[mizar]

Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.

Ezt elmagyaráznád, hogy miért?

Ezek szerint az f/15,75 nyílásviszony ezt önmagában nem magyarázza?

Nem. Mert nem egy F/15,75-ös nyílásviszonyú paraboloidról van szó, hanem egy paraboloid szeletről.
És attól is, hogy mit jelent a teljes látómező.
0,2 fok? 1 fok?
Az off axis Newton nem kómamentes rendszer, de ennyire kis átmérőben bizonyos esetekben valóban
az Airy korong mérete alatt lehet a kóma, ami gyakorlatilag kómamenteset jelent.
Ha így nézzük, Andrásnak igaza van.
De egy fényerős 70 cm-es tükörből kihozott 250-es off axis Newtonnál még csak kóma korrektorral lehet ezt elérni.
Egyébként majd elmondod gondolom, hogy kómamentes vagy sem.

[tgabor]

Ezt elmagyaráznád, hogy miért?

Ezek szerint az f/15,75 nyílásviszony ezt önmagában nem magyarázza?

Nem. Mert nem egy F/15,75-ös nyílásviszonyú paraboloidról van szó, hanem egy paraboloid szeletről.
És attól is, hogy mit jelent a teljes látómező.
0,2 fok? 1 fok?
Az off axis Newton nem kómamentes rendszer, de ennyire kis átmérőben bizonyos esetekben valóban
az Airy korong mérete alatt lehet a kóma, ami gyakorlatilag kómamenteset jelent.
Ha így nézzük, Andrásnak igaza van.
De egy fényerős 70 cm-es tükörből kihozott 250-es off axis Newtonnál még csak kóma korrektorral lehet ezt elérni.
Egyébként majd elmondod gondolom, hogy kómamentes vagy sem.

Feltétlen beszámolok róla.

[Lovász András]

Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.

Ezt elmagyaráznád, hogy miért?

Bár többféle képlet is létezik (ahogy a felbontóképesség kiszámítására is), én most ezek átlagát veszem alapul.
A fókuszarány köbe osztva ötvennel megmutatja annak a területnek az ármérőjét, amelyen belül kóma szempontjából diffrakcióhatárolt a leképezés. Tehát valóban pontatlanul fogalmaztam: nem megszűnik, hanem az adott terület határáig észrevehetetlen.
F/15,75-nél ez egy 78 mm átmérőjű kör. Ha Gábor ebből "használja" mondjuk a középső 46 mm-t (többet nemigen tud, ha 2"-es kihuzata van), akkor az is még a prémium kategóriába esik. Így értettem a "megszűnik" kifejezést.

[mizar]

Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.

Ezt elmagyaráznád, hogy miért?

Bár többféle képlet is létezik (ahogy a felbontóképesség kiszámítására is), én most ezek átlagát veszem alapul.
A fókuszarány köbe osztva ötvennel megmutatja annak a területnek az ármérőjét, amelyen belül kóma szempontjából diffrakcióhatárolt a leképezés. Tehát valóban pontatlanul fogalmaztam: nem megszűnik, hanem az adott terület határáig észrevehetetlen.
F/15-nél ez egy 67mm átmérőjű kör. Ha Gábor ebből "használja" mondjuk a középső 20 mm-t, akkor az is még bőven a prémium kategóriába esik. Így értettem a "megszűnik" kifejezést.

Érdekes ez a képlet, de a szimulációval nagyjából egyezik. Nekem ez a kísérlet kimaradt a sorból, számomra az off axis Newton egy érdekesség, olyan mint az apodizáló maszk és társai.
Talán hasznos lehet annak, akinek egy távcsöve van, és a nagyobb átmérő a nyugtalan légkör miatt rossz képet ad, egy kisebb átmérő olyankor használhatóbb. Jellemzően ez a bolygóészlelés esete.

[Lovász András]

Bocsi, amit idéztél tőlem, azóta átírtam.

Úgy van ahogy írod, nincs különösebb haszna, inkább kísérletnek jó. Ez arról szól, vajon mit tud egy kisebb átmérőjű, kiváló leképezésű, kitakarásmentes optika?
Bárki aki kipróbálja, hamar rájön, hogy meglepően sokat!
De SOHA nem többet, mint a teljes nyílás, hacsak az nincs nagyon elbaltázva.
Pocsék égen se tud többet, legfeljebb ugyanazt kicsit szebben.

[Lovász András]

Ezt már én is olvastam,hogy a Plato kráterei - ami egyébként jóval több mint 2 - jó teszt a távcsőnek(én még nem próbáltam),de ehhez szerintem most nagyon nincs optimális helyzetben (magasságban).
Hamis eredményt kaphatsz,oktalanul alulértékelve a tükröd.

Hangsúlyozom: nem állítom,hogy kiváló és az ellenkezőjét sem,de egy rossz időben, helytelen körülmények/állapotok között végzett teszt nagyon félre tud vezetni.
Tudom.

Igen én is érzem, hogy nem megalapozott még dűlőre jutni. Tudom, van 4 nagyobbacska kráter, meg néhány ezeknél kisebb. A fotók többségét látva ezt a négyet észlelni már elég jó eredmény. Majd megint belevágok, ha jobb pozícióban lesz az első negyed utáni Hold. Mindenesetre roppant jó móka, meg észlelési gyakorlat.

Ha picit gyorsabban akarsz haladni, akkor érdemes kiválasztani a zenét környékén egy kb. 2 magnitudós csillagot. Először megnézed alaposan intra- és extrafóluszban a 76 mm-es off-axis maszkkal kb. 2D (150x) nagyításban. Ez azért kell, hogy láss egy makulátlan leképezésű csillagtesztet. Ezután leveszed a maszkot és okulárt cserélsz, szintén 2D nagyítást (400x) megcélozva. Ezt nyilván sokkal inkább háborgatni fogja a légkör nyugtalansága, de ettől próbálj elvonatkoztatni. Hasonlítsd össze a a kétféle diffrakciós mintázatot! Minél inkább egyeznek, annál jobb a tükröd!