géza írta:Most is nézegettem a szép példás "kincsesdobozod" . Szimpatikus aki megbecsüli a technikát. Elárulom, meg is szoktam szagolgatni ha kezembe kerül egy darab. Megfigyeltem, gyártónként más illataik vannak. Nem arra célzok persze, mintha szagról felismerném a jó okulárt, azt még nem. Mit nézegetsz a csöveddel? Erről a MAK-ról keveset irnak itt, érdekelne.
Én minden új dolgot megszagolok, ez valami zsigeri dolog lehet, a lehető legmélyebben befogadni
A binóbenézőnek jó "új" illata volt, enyhén olajos. Az oksiknak nem volt semmi szaga:)
Ezzel a MAK-kal nyilván csak fényesebb dolgokat vizslathatok, Hold, bolygók, Nap, fényesebb halmazok, planetáris ködök, kettősök. Uránusz is megvolt tavaly oppozíciókor, eszement 535x nagyítással is, szép kis kékeszöld korongocska. 937x-es nagyítással értékelhetetlen volt a kép. A Hold minden távcsővel lenyűgöző, persze ezzel is, jól bírja a nagy nagyítást ha van elég fény, és binóbenézővel tényleg lélegzetelállító, órákig lehet barangolni. Irtó kevés időm van észlelgetni sajnos, ezért bármilyen furcsán hangzik, ezzel a távcsővel nem láttam még sem a Marsot sem a Szaturnuszt, sem a Vénuszt. Merkúr egyszer megvolt, de nem hagyott bennem mély nyomokat - a büszkeségen kívül persze, hogy egyáltalán megtaláltam. Jupiter szintén hálás téma, szép sávok, enyhe színek. Ha fent van, mindig megnézem.
Tegnap volt félórám észlelni a bűnrossz BL meccs után, M35-36-37-38 került terítékre. Szépen megnéztem mindet egyesével, sokféle nagyítással, aztán becuccolás előtt gondoltam ránézek a binóbenézővel is. Hát kintmaradtam még félórát, és kezdem azt gondolni, hogy én most már mindent csak a binóbenézővel fogok nézni, komolyan mondom hogy sokkkkkkal jobban látszott minden, hiába a kevesebb fény. Legalább kétszer annyi csillag látszott mind a 4 halmazban, hihetetlen.
Általánosságban én úgy érzem, hogy ez a távcső a lehető legjobb választás egy abszolút kezdőnek.
10k-val drágább, mint az általában ajánlott 90/900 akromát. Ugyanaz az apertúra minimálisan enyhébb kontraszttal, DE!
Ez egy igazi grab&go távcső, felkapod, észlelsz. Tegnap tudtam előre, hogy meccs után észlelek kicsit, 7kor felkaptam és kitettem hűlni a vasat meg az oksikat a bőröndben kb annyi idő alatt, ameddig ezt most elolvasod. Meccs után kiültem, max 1 perc a pólusraállás, kikapcs-bekapcs és már megy is a tracking. Másik 1 perc volt kb megtalálni a M38-at. Bruttó két perccel azután, hogy felvettem a kinti papucsomat, már nézegettem a halmazt (nem ártott volna egy kis sötétadaptáció, de itt most nem ez a lényeg).
Ugyanez ez EQ1-2-vel: kivisz állvány, összeszerel, vízszintbe áll, csövet rárak. Pólusraállás tekergetéssel, aztán követés sincs, szóval lehet tökölni a tekergetéssel folyton, aztán a végén összecuccolni ugyanúgy. Ez nem egy kezdőnek való.
Egy kezdőt le kell nyűgözni, hogy a kezdeti csalódások (nem Hubble hamisszínes képek) is maradjon kedve észlelni. Ne riassza el a macera, maradjon csak az élmény. Ráadásul a hosszú fókusz miatt nagyobb nagyítások érhetők el. Akárhova elvihető ahol van egy asztal meg egy szék kitelepülni. És nincs az a rozoga kempingasztal ami jobban remegne mint egy EQ1-2.
Ez a mount elbír 4 kilót, később tehető rá egy 127es MAK vagy egy C5 SC.
Bele lehet dugni egy SW WIFI modult, 20k-ból megvan a GOTO.
Ráteszed a binóbenézőt, és észlelsz, mivel a főtükör mozgatással fókuszál, nagyon hosszú a fókuszút. Egy Newtonnál vagy egy akromátnál ez vagy egyáltalán nem megy, vagy csövet fűrészelsz (és bukod az egyszemes benézést), vagy fényútkorrektort teszel be, ami plusz minőségromlás. Akromátnál ráadásul a nyakad is kitöröd zenitközeli észlelésnél.
Tervezek építeni egy észlelőasztalt, amire rácuppantható a virtuoso egy mozdulattal, filléres és egyszerű barkácsmunka. Az asztal közepén egy csavarra feltekerhető a mount, alulról az asztalra meg felpakolok vagy 40 kilónyi súlytárcsát, nincs az földrengés ami kimozdítaná.
