Re: Kettős rés kísérlet
Elküldve: 2023.09.06. 17:11
Kedves Ervin!
Azt látom, hogy nagyon tájékozott vagy. Naprakész a tudásod. A hozzászólásaiban jól ismerteted a tudományos világ jelenlegi nézetét, de szeretném, ha azt is kifejtenéd, hogy miért hibás a másik (FGyurka46) álláspontja. (Természetesen tiszteletben tartva a partner érzékenységét.)
Legutóbb, nagyjából egyidőben szóltunk hozzá a témához, így akkor még nem ismerhettem az üzeneted tartalmát.
Az én tudásom is gyarapszik. Egyelőre azt még nem látom be, hogy az anyag hullám lenne, de azt már igen, hogy képes hullámokra jellemző módon viselkedni. Statisztikailag interferenciaszerű jelenséget mutatni. A következő videó az, ami meggyőzött:
0.Kétréses kísérlet - YouTube
www.youtube.com/watch?v=YtyU_QEEyd4
Az első tíz percet át lehet ugorni.
Nem az elektron által keltett fény , hanem maguk az elektron-becsapódások mutatnak interferenciaszerű eloszlást. Az elektronok végig anyagi természetűek maradnak!
Egy elektromágneses hullámforrást helyeznek el a réses fal és az ernyő közé. A hullámhossz változtatásával, hol erősebb, hol gyengébb az interferencia szerinti elektroneloszlás.
Valószínűleg igazad van, hogy a fotonnak nincs töltése, de a foton igenis hathat az elektronra.
Gondolj csak a fényelektromos hatásra, amiért Einstein Nobel-díjat kapott. Ha a fény kiüthet egy elektront a pályájáról, miért ne módosíthatná egy kilőtt elektron pályáját? A fénynek van mágneses komponense is. Nem tudom hogyan, de akár módosíthatja a mágneses teret is. Ha mágneses mezővel tudják az elektront a rés felé terelgetni, akkor egy fényforrás miért ne módosíthatná az elektron pályáját?
Az ötlet nem az enyém, hanem FGyurka46-é. Ő mondta (döcögősen megfogalmazva), hogy a mágneses vagy elektromos tér fénysebességgel terjed, és már jóval az elektron elindulása előtt biztosítja az interferencia feltételeit. Ha egyetlen rés van nyitva akkor így, ha kettő, akkor úgy.
Mond meg, hogy miért hibás ez az elképzelés? Miért kell mindent hullámként értelmezni?
Meggyőzhető vagyok. Látod, eleinte azt mondtam, hogy képtelenség az, hogy az elektronok áthaladásának a mérése befolyásolja a kísérlet kimenetelét. Lám, meg vagyok győzve!
Várom a válaszod.
Üdvözöl,
HiL
Azt látom, hogy nagyon tájékozott vagy. Naprakész a tudásod. A hozzászólásaiban jól ismerteted a tudományos világ jelenlegi nézetét, de szeretném, ha azt is kifejtenéd, hogy miért hibás a másik (FGyurka46) álláspontja. (Természetesen tiszteletben tartva a partner érzékenységét.)
Legutóbb, nagyjából egyidőben szóltunk hozzá a témához, így akkor még nem ismerhettem az üzeneted tartalmát.
Az én tudásom is gyarapszik. Egyelőre azt még nem látom be, hogy az anyag hullám lenne, de azt már igen, hogy képes hullámokra jellemző módon viselkedni. Statisztikailag interferenciaszerű jelenséget mutatni. A következő videó az, ami meggyőzött:
0.Kétréses kísérlet - YouTube
www.youtube.com/watch?v=YtyU_QEEyd4
Az első tíz percet át lehet ugorni.
Nem az elektron által keltett fény , hanem maguk az elektron-becsapódások mutatnak interferenciaszerű eloszlást. Az elektronok végig anyagi természetűek maradnak!
Egy elektromágneses hullámforrást helyeznek el a réses fal és az ernyő közé. A hullámhossz változtatásával, hol erősebb, hol gyengébb az interferencia szerinti elektroneloszlás.
Valószínűleg igazad van, hogy a fotonnak nincs töltése, de a foton igenis hathat az elektronra.
Gondolj csak a fényelektromos hatásra, amiért Einstein Nobel-díjat kapott. Ha a fény kiüthet egy elektront a pályájáról, miért ne módosíthatná egy kilőtt elektron pályáját? A fénynek van mágneses komponense is. Nem tudom hogyan, de akár módosíthatja a mágneses teret is. Ha mágneses mezővel tudják az elektront a rés felé terelgetni, akkor egy fényforrás miért ne módosíthatná az elektron pályáját?
Az ötlet nem az enyém, hanem FGyurka46-é. Ő mondta (döcögősen megfogalmazva), hogy a mágneses vagy elektromos tér fénysebességgel terjed, és már jóval az elektron elindulása előtt biztosítja az interferencia feltételeit. Ha egyetlen rés van nyitva akkor így, ha kettő, akkor úgy.
Mond meg, hogy miért hibás ez az elképzelés? Miért kell mindent hullámként értelmezni?
Meggyőzhető vagyok. Látod, eleinte azt mondtam, hogy képtelenség az, hogy az elektronok áthaladásának a mérése befolyásolja a kísérlet kimenetelét. Lám, meg vagyok győzve!
Várom a válaszod.
Üdvözöl,
HiL