Ha forog, akkor mért imbolyog?
Elküldve: 2020.01.20. 17:30
Sokszor hallok, olvasok olyanokat, hogy pl. a föld forgástengelye a hold nélkül összevissza imbolygott volna az idők folyamán, de szerencsére itt van a hold és az stabilizálja a tengely állását.
Vagy hogy ennek vagy annak a bolygónak (talán a Marsnak?) a forgás tengelye az év milliárdok alatt hol erre állt hol arra, stb.
Ezzel kapcsolatban nagyon nem értek két dolgot:
1.
Ha egy test forog a tengelye körül és nem gyakorlunk a tengelyére eltérítő nyomatékot, akkor a tehetetlenségi nyomatéka miatt a fogástengely stabilan ugyanabban az irányba fog állni. Sőt: ha megkíséreljük elcsavarni a forgás tengelyt, akkor ellenáll és a csavarásra merőlegesen fog kitérni (ez a precesszió). (Középiskolás fizikaóra: a megpörgetett bicikli kereket az egyik tengelyvégnél felfüggesztve nem fog lekonyulni, hanem lassan körbe forog miközben a tengely gyakorlatilag továbbra is vízszintesen áll).
Akkor most mi az, hogy a bolygók tengelye csak úgy összevissza kóvályog? A tehetetlenségi nyomatéka szabadságra ment? Ráadásul, ha pl. a Földet nézzük, visszafelé menve időben egyre gyorsabban forgott, tehát az impulzusmomentuma egyre nagyobb volt.
2.
A világűrben egy bolygó (ha csak nagy ritkán nem ütközik egy másikkal) zavartalanul kering a nap körül (vagy egy hold a bolygó körül) és még ha más bolygók esetleg a gravitációjukkal hatást is gyakorolnak rá, attól legfeljebb a pályája fog esetleg megváltozni, de (ritka, nagyobb ütközést kivéve) nem hat rá olyan erő, ami direkt a tengelyét módosítaná.
Én nem tudom, hogy a hold hogyan képes stabilizálni a föld forgás tengelyét, de egyáltalán mi szükség van itt a holdra? Hát senki nem jön ide, hogy a föld tengelyét csavargassa! Már régóta nincsenek olyan nagy ütközések, mint ami a holdat is létrehozta (különben most nem tudnék itt írogatni...).
Hálás lennék, ha egy értő asztrofizikus rávilágítana, hogy hol tévedek, miről nem tudok, és egyáltalán hogy van ez.
Köszönettel
Gábor
Vagy hogy ennek vagy annak a bolygónak (talán a Marsnak?) a forgás tengelye az év milliárdok alatt hol erre állt hol arra, stb.
Ezzel kapcsolatban nagyon nem értek két dolgot:
1.
Ha egy test forog a tengelye körül és nem gyakorlunk a tengelyére eltérítő nyomatékot, akkor a tehetetlenségi nyomatéka miatt a fogástengely stabilan ugyanabban az irányba fog állni. Sőt: ha megkíséreljük elcsavarni a forgás tengelyt, akkor ellenáll és a csavarásra merőlegesen fog kitérni (ez a precesszió). (Középiskolás fizikaóra: a megpörgetett bicikli kereket az egyik tengelyvégnél felfüggesztve nem fog lekonyulni, hanem lassan körbe forog miközben a tengely gyakorlatilag továbbra is vízszintesen áll).
Akkor most mi az, hogy a bolygók tengelye csak úgy összevissza kóvályog? A tehetetlenségi nyomatéka szabadságra ment? Ráadásul, ha pl. a Földet nézzük, visszafelé menve időben egyre gyorsabban forgott, tehát az impulzusmomentuma egyre nagyobb volt.
2.
A világűrben egy bolygó (ha csak nagy ritkán nem ütközik egy másikkal) zavartalanul kering a nap körül (vagy egy hold a bolygó körül) és még ha más bolygók esetleg a gravitációjukkal hatást is gyakorolnak rá, attól legfeljebb a pályája fog esetleg megváltozni, de (ritka, nagyobb ütközést kivéve) nem hat rá olyan erő, ami direkt a tengelyét módosítaná.
Én nem tudom, hogy a hold hogyan képes stabilizálni a föld forgás tengelyét, de egyáltalán mi szükség van itt a holdra? Hát senki nem jön ide, hogy a föld tengelyét csavargassa! Már régóta nincsenek olyan nagy ütközések, mint ami a holdat is létrehozta (különben most nem tudnék itt írogatni...).
Hálás lennék, ha egy értő asztrofizikus rávilágítana, hogy hol tévedek, miről nem tudok, és egyáltalán hogy van ez.
Köszönettel
Gábor