Oldal: 1 / 1

Ember és gép

Elküldve: 2019.04.22. 17:41
Szerző: madg
Sziasztok!

Régi vesszőparipám, hogy a mai profi csillagászatban szükség van-e csillagászra? A távcső robot, a fotonok egy detektorra érkezve bitek lesznek, amiket szoftver dolgoz ki algoritmusok alapján, űrszondák adatokat küldenek, majd az ezekből összeálló adatbázisokat szoftverek elemzik összefüggések ( anomáliák) után kutatva. A "csillagász" pedig ül a monitor előtt, Linux parancsokat gépelve, függvényeket elemezve... Milyen "extra" tudás kell a programozáson, és matematikán felül (melyekre vannak megfelelő szakemberek) amitől valaki csillagász lesz ( a hatalmas képzelőerőn túl :))?

Re: Ember és gép

Elküldve: 2019.04.27. 22:42
Szerző: star rover
madg írta:
2019.04.22. 17:41
Sziasztok!

Régi vesszőparipám, hogy a mai profi csillagászatban szükség van-e csillagászra? A távcső robot, a fotonok egy detektorra érkezve bitek lesznek, amiket szoftver dolgoz ki algoritmusok alapján, űrszondák adatokat küldenek, majd az ezekből összeálló adatbázisokat szoftverek elemzik összefüggések ( anomáliák) után kutatva. A "csillagász" pedig ül a monitor előtt, Linux parancsokat gépelve, függvényeket elemezve... Milyen "extra" tudás kell a programozáson, és matematikán felül (melyekre vannak megfelelő szakemberek) amitől valaki csillagász lesz ( a hatalmas képzelőerőn túl :))?
Ez nagyon jó észrevétel. Ma már nem igazán létezik klasszikus értelemben vett csillagász. Rengeteg hiperspecializált szakember tevékenysége kumulálódik és ebből születnek új eredmények/felfedezések. A téma iránti érdeklődés és elköteleződés az az extra valami, ami csillagásszá tesz egy programozót vagy matematikust. Tehát elsősorban nem techné (mesterség) kérdése. Ezért szerintem LeVerrier nem volt valódi csillagász, mert nem a természet érdekelte, hanem csak a matematika (a matematika nem természettudomány, hanem ideák rendszere, de ezen lehet vitatkozni) és soha életében nem nézte meg távcsövön keresztül a számításai alapján megtalált Neptunuszt. Mitől volt csillagászabb, mondjuk Tycho Brahe, mint egy mai adatelemző csillagász? Tycho is rengeteg adatot gyűjtött a hatalmas kvadránsával és a munkája nélkül Kepler dolga igencsak nehezebb lett volna. Nyilván őt is érdekelte az, amit csinál és kedvét lelte benne és nem volt számára elidegenült munka. Ha a csillagász szót a szó tágabb értelmében használjuk, akkor sokkal kevesebb ún. csillagász élt akkor, mint ma, így Tycho Brahe per capita hozzájárulása a szóban forgó tudományterülethez is összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint egy mai csillagász hozzájárulása a csillagászat, mint tudomány mai tudásához. Ezért voltak a klasszikusok csillagászabbak, mint a mai hatalmas sereg programozó és mérnök.

Re: Ember és gép

Elküldve: 2019.04.27. 22:53
Szerző: Imre
A csillagászt az "ész" teszi azzá. Ez a lényeg, és minden más foglakozás esetében is ez a lényeg. Lesz-e mérnökre, kutatóra orvosra, diagnosztikusra stb. szükség? Lesz, és elsősorban az "ész"-el rendelkezőkre. Ezt soha nem fogja gép helyettesíteni! Egyszerű belátni, hogy ki az úr a háznál! Az ész, és nem a gép! Esze meg csak embernek van, tehát ameddig egy gépet nem fognak csillagásznak nevezni, addig szükség lesz emberre, aki csillagász, avagy orvos, vagy mérnök, vagy tanár, vagy kutató stb. Már a kérdés feltétele is elgondolkodtató! Üdv. Imre

Re: Ember és gép

Elküldve: 2019.04.28. 10:56
Szerző: tobe_
Az már eleve biztató, ha valaki tudja mire lenne még szüksége, még több észre. :)

Re: Ember és gép

Elküldve: 2019.04.28. 11:31
Szerző: star rover
Imre írta:
2019.04.27. 22:53
A csillagászt az "ész" teszi azzá. Ez a lényeg, és minden más foglakozás esetében is ez a lényeg. Lesz-e mérnökre, kutatóra orvosra, diagnosztikusra stb. szükség? Lesz, és elsősorban az "ész"-el rendelkezőkre. Ezt soha nem fogja gép helyettesíteni! Egyszerű belátni, hogy ki az úr a háznál! Az ész, és nem a gép! Esze meg csak embernek van, tehát ameddig egy gépet nem fognak csillagásznak nevezni, addig szükség lesz emberre, aki csillagász, avagy orvos, vagy mérnök, vagy tanár, vagy kutató stb. Már a kérdés feltétele is elgondolkodtató! Üdv. Imre
Az ész szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valaki csillagász legyen. Nagyon sok eszes ember van és csupán kis töredéküket érdekel a csillagászat és még kevesebb köztük a hivatásos csillagász. Ha veszek két egyformán eszes embert és az egyiket mondjuk a kémia érdekli, a másikat a csillagászat, akkor mi az oka annak, hogy az egyiket ez érdekli, a másikat meg az? Mindkettő természettdudomány és hasonlóan fejlett kognitív képességeket feltételez ezen tudományok művelése. Miért vonzóbb az egyik számára a csillagászat, mint a másiknak? Környezeti hatások? Társadalmi kényszer? Ifjúkori tapasztalatok lecsapódásai? Nem hiszem, hogy az éhenhalás elkerülése végett lesz az egyik ember vegyész, a másik meg csillagász, mert ennyi (vagy jóval kevesebb) erővel lehetne pék is vagy bármi más. Emlékeztetnék arra, hogy jó száz éve tudjuk, hogy az ember alapvetően tudattalan lény és a tudat (aminek része az ész, a racionalitás, a formális logika is) az ember pszichéjében csak a jéghegy csúcsa, ami az ébrenléti állapotát uralja. A csillagászat iránti érdeklődés sokszor tudattalan motivációk eredménye. Van oka, de nem tudjuk, hogy mi, mert tudattalan.

A gépek kapcsán pedig: a gépek termelőeszközök, vagy ha úgy tetszik segédeszközök a munkában. Nem az embert kell helyettesítsék, hanem a munkáját megkönnyítsék. Összegyűjtik a csillagász számára az adatokat, de a végső kiértékelést a csillagász végzi, akinek van esze és motivációja, hogy az adatokat kielemezze. Az embert egy lényeges ponton épp az előző bekezdésben említett psziché és annak domináns része, a tudattalan különbözteti meg egy géptől. A gépnek nincs tuddattalanja és így nincsenek belső motivációi és minden más ami ebből származik, például érdeklődések, intuíciók és érzések. Többek között ez tetszett Nolan Interstellar c. filmjében, hogy amikor a három exobolygó közül kellett válasszanak, hogy hova induljanak, a nő az érzelmei alapján akart dönteni; ezt nem hagyták neki, és mint a film végén kiderült, az lett volna a jó döntés és nem a formál-logika szerinti gépies döntés, ami katasztrófát hozott rájuk. Vagy ott van a kreativitás. Carl Sagan az Éden sárkányiat marihuána szívása közben írta és milyen zseniális könyvet írt! Olyan gondolati asszociációk vannak benne, amire józan tudatállapotban nem lett volna képes. Egy gép sem képes ilyesmire.

Az embert nem lehet géppel helyettesíteni, ennek ellenkezője viszont lehetséges, amikor az emberből csinálnak gépalkatrészt. Ezt ma is előszeretettel alkalmazzák és már rég el kellett volna tűnnie a társadalomból.

Re: Ember és gép

Elküldve: 2019.04.28. 14:25
Szerző: Imre
tobe_ írta:
2019.04.28. 10:56
Az már eleve biztató, ha valaki tudja mire lenne még szüksége, még több észre. :)
Ha úgy hiszed, hogy neked elég eszed van, akkor talán használjad is! :twisted:
- Tévedtem. Igazad lehet, mert ha van valakinek esze, de nem használja, akkor nem is nevezhető embernek!
- Lehet, hogy ilyenekre nem is lesz szükség, még az amatőr csillagászok körében sem! :lol:

Re: Ember és gép

Elküldve: 2019.04.28. 14:34
Szerző: Imre
star rover írta:
2019.04.28. 11:31

Az ész szükséges, de nem elégséges .... a gépek termelőeszközök, vagy ha úgy tetszik segédeszközök ..... a végső kiértékelést a csillagász végzi, akinek van esze .....
és természetesen használja is! Ez itt a lényeg, és aki ezt nem érti, az bebizonyítja, hogy képtelen megfelelően használni a sajátját! Lehet, hogy neki tényleg kevesebb van? :lol: