Tomasz írta:Még egy laikus kérdés:
A kozmofórumon olvastam, hogy a gravitációs hullámok nem érintik a téridő negyedik dimenzióját.
A gyenge gravitációs hullámok - és most kizárólag ilyenekről van szó, nemhiába emlegetik, hogy milyen icipici, 10-21 nagyságrendű effektust kellett mérni - egyáltalán nem érintik az időt, mint a téridő negyedik dimenzióját.
Ez miért olyan egyértelmű?
Nem lehet, hogy csak ezt a dimenziót érintik? Tehát pontosan az idő fodrozódik.
Az a berendezés kimutatta, hogy az egyik irányban a fény nagyobb távolságot tett meg.
Én meg azt mondom, hogy ugyanakkora távolságot tett meg, csak kicsit több idő alatt.
Ez nem lehetséges?
Általános esetben a metrikák a teret és az időt is alakítgatják.
A metrika, az egy mátrixfüggvény, ami a téridő minden pontján megmondja, hogy ott hogyan torzul a téridő. Programozóul ezt úgy fogalmaznám, hogy a típusa R^4->R^(4^2) .
A fekete lyukakat, az egész világegyetemet, meg az összes áltreles dolgot ilyen metrikák írják le. Ezek általában elég bonyolult képletek.
A gravitációs hullám esetében viszont mákunk van, mert eszerint pont tökegyszerű a metrikájuk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Gravitati ... athematicsAmint láthatod, a képlet _csak_ a térszerű részét változtatja a téridőnek, sőt a térszerű részéből is csak az oldalirányú komponenseket. Tehát a hullám haladásával előre-hátra nem bizgetünk, csak oldalra, a gravitációs hullámok transzferzálisak. És időben sincs bizgetés.
De, attól még lehetnek trükkös metrikák, amikben van. Állítólag létezik egy könyv, amiben 300 metrika analitikus megoldása van.
A mérések a fizikában alapvetően mindig egyik mennyiséget mérik a másikhoz. Felteszem, lehet csinálni olyan áltrelt, ahol időbabrálással van megoldva, ami itt a térbabrálással történik, de ez sokkal bonyolultabb lesz és Occam borotvája lenyisszantja.
DGy egyik előadásában van sok szó forgó Kerr-féle feketelyukról, nekem az általa elmondottakból az tűnt a leginkább időgépesnek.
https://www.youtube.com/results?search_ ... 1vid+Gyula