Csillagváros.Hu

astrohist:

Örülnék, ha megtudnám, melyik interneten elérhető szakfolyóiratban jelent meg részletes cikk?

Az eredeti közlemény:
http://journals.aps.org/prl/pdf/10.1103/PhysRevLett.116.061102

És a "hivatalos" értékelő cikk:
http://physics.aps.org/articles/pdf/10.1103/Physics.9.17

dgy

Köszönöm! A fejleményeket majd elolvassuk ha megjelennek. BQ.

Einsteinnek voltak egyébként az elméleteit alátámasztó mérési módszerekre ötletei, amik meg is valósultak ?

"Einsteinnek voltak egyébként az elméleteit alátámasztó mérési módszerekre ötletei, amik meg is valósultak ?"


Török Béla (tobe_)

Ha az ált. rel-re gondolsz: igen. A súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalenciáját Eötvös-kísérlet már megelőzően nagy pontossággal kimutatta (Einstein csak utólag tudott róla), a Merkúr perihélium mozgásának eltérését a Newtoni számításból adódó értékkel ismerték. A potsdami Asztrofizikai Intézet un. "Einstein tornyát" eredetileg azért építették, hogy a Napon a gravitációs vöröseltolódást mérjék, de kiderült, hogy a napgázok áramlásai nagyságrendekkel felülmúlják a mérendő értéket. - BQ.

Arról volt szó valamelyik hírben, hogy honnan tudják, hogy mi az érzékelt gravitációs hullámok forrása?
Mert azzal a berendezéssel azt nem lehet kimutatni.

Tomasz írta:Arról volt szó valamelyik hírben, hogy honnan tudják, hogy mi az érzékelt gravitációs hullámok forrása? Mert azzal a berendezéssel azt nem lehet kimutatni.

Így van, a berendezés pontos helyet nem ad, csak egy nem túl pontos irányt. Nem tudják pontosan a konkrét forrást (bár a NASA Fermi gamma sugár űrteleszkópjai fogtak egy gyenge jelet, szinte egy időben a LIGO riasztásával, ezt még nyomozzák...). Amit tudnak, azt a konkrét gravitációs hullám görbéjének jellegéből számolták, következtették ki. Ebből határozták meg, hogy a mintázat adott tömegű fekete lyukak összeolvadásának utolsó pillanatainak felel meg.

Banzai írta:

Tomasz írta:Arról volt szó valamelyik hírben, hogy honnan tudják, hogy mi az érzékelt gravitációs hullámok forrása? Mert azzal a berendezéssel azt nem lehet kimutatni.

Így van, a berendezés pontos helyet nem ad, csak egy nem túl pontos irányt. Nem tudják pontosan a konkrét forrást (bár a NASA Fermi gamma sugár űrteleszkópjai fogtak egy gyenge jelet, szinte egy időben a LIGO riasztásával, ezt még nyomozzák...). Amit tudnak, azt a konkrét gravitációs hullám görbéjének jellegéből számolták, következtették ki. Ebből határozták meg, hogy a mintázat adott tömegű fekete lyukak összeolvadásának utolsó pillanatainak felel meg.

Meg távolságot ad, a két érzékelő távolságából és a fénysebességből számolva.

Ha jól emlékszem Frei Zsolt nyilatkozta valahol, hogy a jövőben épül Európában is egy hasonló berendezés, így már három lesz és ha újból érzékelnek hullámokat, akkor háromszögeléssel pontosabban tudnak irányt mondani, így lehetőség lesz optikai és rádiótávcsövekkel is megfigyelni a kiváltó okot.

Vizi Péter írta:Meg távolságot ad, a két érzékelő távolságából és a fénysebességből számolva.

Meg persze hogy nem ad távolságot ez... Ilyen relatív kis szakaszon nincs különbség a két jel erőssége között a két műszerben, hogy tud távolságot adni?? Az hogy mennyi a befogás időkülönbsége, csak az irányra enged nagyon pontatlanul következtetni....