Kedves Horváth András (Kukac)!
Ígéretemhez híven elolvastam azt a könyvet, amit ajánlottál (R. Panek: 4% univerzum) hogy ebből választ fogok kapni kétségeim és kérdéseim java részére.
Jelentem, hogy e könyv elolvasása után sem tudok semmivel sem többet sem a sötét anyagról, sem a sötét energiának nevezett akármiről, mert most is ugyanúgy nincs fogalmunk ezek fizikai mibenlétéről, mint korábban...
A sötét energia kérdőjelei
Re: A sötét energia kérdőjelei
Nem a kibicek diktálják a tempót?
Einstein nem szabadalmi hivatalban dolgozott?
Einstein nem szabadalmi hivatalban dolgozott?
Re: A sötét energia kérdőjelei
guest42 írta:Nem a kibicek diktálják a tempót?
Einstein nem szabadalmi hivatalban dolgozott?
Ezzel most mit akarsz mondani?
Cáfolsz valamit, vagy csak provokálsz valakit?
Re: A sötét energia kérdőjelei
Don't feed the troll.
Re: A sötét energia kérdőjelei
A sötét energiával kapcsolatban érdekes gondolatot találtam az interneten. A cikk olyasféléket "pedzeget", hogy a Higgs mező változatlan /"tömegű", sürüségü. stb./ (?) ennek az oka az, hogy enyhe mértékben, de ÁLLLANDÓAN növekszik, valamiféle "negatív" gravitációként... Hogy ez hogy jön fogalmam nincs. Átszaladtam a cikken, mert még a bozon felfedezése előttinek látszott. A dolog jelentőségére csak később döbbentem rá. Ha nagyon muszáj megpróbálom megkeresni megint az irományt, elég értelmes volt, de akkor nem tünt lényegesnek és lelegyintetem csak később villant be az agyamba, ha az elképzelés nem tudománytalan és van benne valami igazság.... a dolog elég fontos lesz hamarosan, mert ha igaz, akkor a sötét energiát elöbb fogja megmagyarázni a tudomány, mint a sötét anyagot! Mennyire lehet komolyan venni az elképzelést?
Re: A sötét energia kérdőjelei
(guest42)
Teljesen mindegy, mi volt Einstein munkahelye.. Faradey állitólag a matekhoz sem igen értett.... megcsinálta helyette más hozzáértőbb, ő csak egy sikeres felfedező volt, nélküle az elektromosság évtizedeket késett volna. Einsteinnél is volt nagyobb matematikus, a ralativitást azok dolgozták ki, valahogy ugy ahogyan egy zenekarban sem a karmester fújja a trombitát, de a plakátokon az ő neve szerepel! Az akkori világ legnagyobb matematikusai (közük Gödel!) dolgoztak neki, teljesen értelmetlen dolog az elmélet matematikáját vitatni, vagy lekicsinyelni.
Az teljesen más kérdés, hogy a valóság meddig fogja visszaigazolni az elméletet, ma VISSZAIGAZOLJA!! Bár hogy a "légüres teret", ami maga a "semmi", hogy lehet meggörbíteni, az számomra is probléma. Dehát a tudósok ezzel számolnak méghozzá EREDMÉNYESEN! Ha tud valaki jobbat a jövőben Einstein is Newton sorsára jut, és kezdődik a "beyond Einstein", de ilyesminek a nyomát sem látom, kár ilyen megjegyzéseket tenni!
Teljesen mindegy, mi volt Einstein munkahelye.. Faradey állitólag a matekhoz sem igen értett.... megcsinálta helyette más hozzáértőbb, ő csak egy sikeres felfedező volt, nélküle az elektromosság évtizedeket késett volna. Einsteinnél is volt nagyobb matematikus, a ralativitást azok dolgozták ki, valahogy ugy ahogyan egy zenekarban sem a karmester fújja a trombitát, de a plakátokon az ő neve szerepel! Az akkori világ legnagyobb matematikusai (közük Gödel!) dolgoztak neki, teljesen értelmetlen dolog az elmélet matematikáját vitatni, vagy lekicsinyelni.
Az teljesen más kérdés, hogy a valóság meddig fogja visszaigazolni az elméletet, ma VISSZAIGAZOLJA!! Bár hogy a "légüres teret", ami maga a "semmi", hogy lehet meggörbíteni, az számomra is probléma. Dehát a tudósok ezzel számolnak méghozzá EREDMÉNYESEN! Ha tud valaki jobbat a jövőben Einstein is Newton sorsára jut, és kezdődik a "beyond Einstein", de ilyesminek a nyomát sem látom, kár ilyen megjegyzéseket tenni!
Re: A sötét energia kérdőjelei
"Az energia megmaradás talán a fizika legfontosabb, és a gyakorlatban biztosan a leghasznosabb megmaradási törvénye." (Wikipédia.)
Ez igaz, de a "spec.real" matematikai konstrukció és köztudott, hogy a matematikusok "holmi” tapasztalati törvényt soha nem fogadnak el. (ma ezt mérik, holnap mást, nekik logikai bizonyítékok kellenek. Sokszor igazuk is van: pl. Lavoisier tömeg megmaradási törvénye). Erre a megrögzött szokásukra már akkor rádöbbentem, mikor a derékszöget sem volt szabad lemérni szögmérővel az iskolában legnagyobb megrökönyödésemre.
Az elmélet szerint a tér görbültsége miatt kering pl. a föld a nap körül, ellentétben Newton elméletével, aki feltételezett egy erőt.
Azonban a 2 elmélet közt van egy óriási különbség. Newton beismerte, fogalma sincs erről az erőről, és ő "hipotéziseket nem alkot”. (punktum, az ügy lezárva!) Einstein hibát követett el, nem matek vagy fizikai hibát, hanem jogit. Rosszul fogalmazott, azt kellett volna mondania, "úgy néz ki, mintha a tér… stb.” és soha senki nem kötekedett volna az elméletével. Ugyanis matematikailag az tökéletes, a "mintha" szó pedig minden hozzá nem értő kritikus száját befogta volna, hiszen ki tudja… a világ olyan komplikált, hogy igaz is lehet, a 4. D stb.… Euler "i"-je miatt is volt egy kis zűr, de hamar elült!
Nagy hiba volt a "mintha" helyett gömböket fújogatva győzködni az embereket. (Azok 99%-a matematikai analfabéta, velem együtt). Azt hiszem még a biblia is óv, a gyöngyszemeknek a sertések elé történő öntésétől! (De hát csak Göddel volt vallásos, Einstein nem nagyon)
Egyébként nem tudtam erről az energia megmaradási „hibáról", de a matematikusokat jól ismerem (hamarosan ők ülnek majd az én helyemen is, mert ma is az a helyzet már, hogy moccanni sem tudunk nélkülük). A jövőben olyan egyetemeken is MINIMUM 4 félév matek lesz, ahol erre MA senki sem gondol. (Na meg az angol, de az már az óvodától)
Hogy mi az igazság? Nem tudjuk. Az elmélet ma cáfolhatatlan, szemben sok 100 év alatti biztosnak vélt „tapasztalati" elmélettel.
A „hibával" kapcsolatban már csak azért sem lehet pillanatnyilag semmit sem tenni, mert bizonytalan az univerzum nagysága. (Nem hinném, hogy végtelen lenne, de azt, hogy az esetleg létező többi univerzum száma nem végtelen-e ki tudja biztosan? Ráadásul beszélnek valami "sötét áramlásról" is, nem kizárt egy szomszédos univerzum hatása. . Ha így állna a helyzet nem is egy zárt rendszerről van szó. Hogy lehet így egy tapasztalati törvényt "megtapasztalni”.) Szóval teljes a tanácstalanság? Ráadásul a Higgs bozon is zavaros, több is lehet még belőlük, és milyen meglepetésekkel szolgálnak még ezek a parányok!
A minap olvasom, hogy 10 vagy hányadik tizedesig kell, bizonyos részecskéknek azonosnak lenniük, mert makroszkóposan problémák lépnének fel. Lehet mérni egyáltalában a kívánt pontossággal?
A molnár dolga az őrlés, így lesz liszt. Jobb az ilyesmibe nem belekontárkodni.
Hoyle állandó állapotú világegyeteme megbukott ugyan a megmaradási törvény miatt.
Csakhogy abban az esetében volt konkrét bizonyíték (háttérsugárzás). A relativitás más tészta! NINCS BIZONYÍTÉK az elmélet ellen, a tapasztalati tények meg mind mellette szólnak.
Mit hoz a jövő?
Vagy Einstein elméletét, vagy a "Big Bang"-et ki kell "javítani”. MAJD egyszer, egyelőre megfelel mind a kettő.
Ez igaz, de a "spec.real" matematikai konstrukció és köztudott, hogy a matematikusok "holmi” tapasztalati törvényt soha nem fogadnak el. (ma ezt mérik, holnap mást, nekik logikai bizonyítékok kellenek. Sokszor igazuk is van: pl. Lavoisier tömeg megmaradási törvénye). Erre a megrögzött szokásukra már akkor rádöbbentem, mikor a derékszöget sem volt szabad lemérni szögmérővel az iskolában legnagyobb megrökönyödésemre.
Az elmélet szerint a tér görbültsége miatt kering pl. a föld a nap körül, ellentétben Newton elméletével, aki feltételezett egy erőt.
Azonban a 2 elmélet közt van egy óriási különbség. Newton beismerte, fogalma sincs erről az erőről, és ő "hipotéziseket nem alkot”. (punktum, az ügy lezárva!) Einstein hibát követett el, nem matek vagy fizikai hibát, hanem jogit. Rosszul fogalmazott, azt kellett volna mondania, "úgy néz ki, mintha a tér… stb.” és soha senki nem kötekedett volna az elméletével. Ugyanis matematikailag az tökéletes, a "mintha" szó pedig minden hozzá nem értő kritikus száját befogta volna, hiszen ki tudja… a világ olyan komplikált, hogy igaz is lehet, a 4. D stb.… Euler "i"-je miatt is volt egy kis zűr, de hamar elült!
Nagy hiba volt a "mintha" helyett gömböket fújogatva győzködni az embereket. (Azok 99%-a matematikai analfabéta, velem együtt). Azt hiszem még a biblia is óv, a gyöngyszemeknek a sertések elé történő öntésétől! (De hát csak Göddel volt vallásos, Einstein nem nagyon)
Egyébként nem tudtam erről az energia megmaradási „hibáról", de a matematikusokat jól ismerem (hamarosan ők ülnek majd az én helyemen is, mert ma is az a helyzet már, hogy moccanni sem tudunk nélkülük). A jövőben olyan egyetemeken is MINIMUM 4 félév matek lesz, ahol erre MA senki sem gondol. (Na meg az angol, de az már az óvodától)
Hogy mi az igazság? Nem tudjuk. Az elmélet ma cáfolhatatlan, szemben sok 100 év alatti biztosnak vélt „tapasztalati" elmélettel.
A „hibával" kapcsolatban már csak azért sem lehet pillanatnyilag semmit sem tenni, mert bizonytalan az univerzum nagysága. (Nem hinném, hogy végtelen lenne, de azt, hogy az esetleg létező többi univerzum száma nem végtelen-e ki tudja biztosan? Ráadásul beszélnek valami "sötét áramlásról" is, nem kizárt egy szomszédos univerzum hatása. . Ha így állna a helyzet nem is egy zárt rendszerről van szó. Hogy lehet így egy tapasztalati törvényt "megtapasztalni”.) Szóval teljes a tanácstalanság? Ráadásul a Higgs bozon is zavaros, több is lehet még belőlük, és milyen meglepetésekkel szolgálnak még ezek a parányok!
A minap olvasom, hogy 10 vagy hányadik tizedesig kell, bizonyos részecskéknek azonosnak lenniük, mert makroszkóposan problémák lépnének fel. Lehet mérni egyáltalában a kívánt pontossággal?
A molnár dolga az őrlés, így lesz liszt. Jobb az ilyesmibe nem belekontárkodni.
Hoyle állandó állapotú világegyeteme megbukott ugyan a megmaradási törvény miatt.
Csakhogy abban az esetében volt konkrét bizonyíték (háttérsugárzás). A relativitás más tészta! NINCS BIZONYÍTÉK az elmélet ellen, a tapasztalati tények meg mind mellette szólnak.
Mit hoz a jövő?
Vagy Einstein elméletét, vagy a "Big Bang"-et ki kell "javítani”. MAJD egyszer, egyelőre megfelel mind a kettő.
Re: A sötét energia kérdőjelei
npeter írta:A feltételezések szerint a rejtélyes sötét energia az univerzum tömegének 73%-át teszi ki, aminek negatív nyomása következtében a világegyetem nemcsak tágul, de gyorsulva tágul.
A gyorsulást egyes tudományos fejtegetések szerint a "nagy mozgató" okozza. Szerintem meg az univerzum falában van a hiányzó anyag és annak tömegvonzása felelős érte. De persze ez sem okosabb megoldás, mint a nagy mozgató feltételezése.
Re: A sötét energia kérdőjelei
Legjobb tudomásom szerint az Univerzumnak nincs fala, az végtelen.
Re: A sötét energia kérdőjelei
Aligha lehet az univerzumunk végtelen.... esetleg az univerzumok "száma" végtelen... de ezzel is baj van. Elvi baj! Nem tud az agyunk mit kezdeni a végtelennel, az a gyanum ez okozza a legtöbb problémát. A relativitásnak nincs ilyen értelemben "szerencséje" ellentétben a kvantumfizikával... az ki tudja "renormalizálni" a végteleneket.... egyelőre és t.k. ezért nem lehet összekapcsolni a 2 elméletet, mert Einstein elméletével ez sajnos nem megy.
Azt hiszem talán Kant volt az első aki rájött hogy a végtelen sok az agyunknak, de bölcsen elhallgatta, inkább a "Kritika" után írt még 2 másik könyvet, amit senki sem olvas.... pontosan tisztában volt az igazsággal az u.n . "Ding an sich" (a magában való) számára is megoldhatatlan valamivé vált...(alighanem belekeveredett a végtelen problématikájába).
Egyszerűen fiziológiai dologról lehet szó, az agyunk nem tud mit kezdeni a végtelenekkel... VÉGES LÉNYEK VAGYYUNK, azok is maradunk Ettől függetlenül sok mindenre rá fogunk még jönni, de mindenre aligha... mert az már valóban VÉGTELEN lenne! Nem igen értek hozzá, de Gödel állítólag felosztotta a matekot 4 részre.. 1. amit tudunk, 2. amit valószinüleg tudni fogunk, 3. ami talán tudni fogunk és a 4. amit ELVILEG sohasem fogunk tudni. Képleteket is közölt, de helyesebb ilyesminek a megmagyarázására egy egyszerű dilemma: "Minden krétai hazug, mondja egy krétai"... hogy az állítás igaz, vagy hamis az eldönthetetlen! BIZONYITHATATLAN dilemma!
A fák nem nőnek az égig!!! így egyszerübb.
Azt hiszem talán Kant volt az első aki rájött hogy a végtelen sok az agyunknak, de bölcsen elhallgatta, inkább a "Kritika" után írt még 2 másik könyvet, amit senki sem olvas.... pontosan tisztában volt az igazsággal az u.n . "Ding an sich" (a magában való) számára is megoldhatatlan valamivé vált...(alighanem belekeveredett a végtelen problématikájába).
Egyszerűen fiziológiai dologról lehet szó, az agyunk nem tud mit kezdeni a végtelenekkel... VÉGES LÉNYEK VAGYYUNK, azok is maradunk Ettől függetlenül sok mindenre rá fogunk még jönni, de mindenre aligha... mert az már valóban VÉGTELEN lenne! Nem igen értek hozzá, de Gödel állítólag felosztotta a matekot 4 részre.. 1. amit tudunk, 2. amit valószinüleg tudni fogunk, 3. ami talán tudni fogunk és a 4. amit ELVILEG sohasem fogunk tudni. Képleteket is közölt, de helyesebb ilyesminek a megmagyarázására egy egyszerű dilemma: "Minden krétai hazug, mondja egy krétai"... hogy az állítás igaz, vagy hamis az eldönthetetlen! BIZONYITHATATLAN dilemma!
A fák nem nőnek az égig!!! így egyszerübb.