A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

susu77
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2012.11.03. 12:42

A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: susu77 » 2012.11.03. 12:58

Pár éve találkoztam egy előadással, amit Hetesi Zsolt tartott. A címe „Az Ia szupernóvák és a gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget!” volt. http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0202&Itemid=338 illetve http://www.youtube.com/watch?v=JKUr91-qnuI

A kérdésem, hogy mi lett ennek az elméletnek, kutatásnak a sorsa?

Nem nagyon követem a csillagászat híreit, nem vagyok elég jártas a témában, még ha azért iskolás szinten elég jól érteni vélem a fizikát. Mindenesetre olvastam olyan híreket, amelyek a sötét energia létezését megerősítő eredményekről számolnak be, de ezen eredményekről szóló cikkekből az derült ki számomra, hogy ott is ugyanazok a problémák merülhetnek fel, amit Hetesi Zsolt előadás is taglal.

Tehát az új eredmények miatt teljesen el kellett vetni az elméletet? Vagy jelenleg is él az elmélet, és folynak kutatások?
teichnersz
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2010.08.13. 14:28

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: teichnersz » 2012.11.03. 14:11

Nyugodtan mehetett volna pont a cím végére. :)

Egy Nobel-díjat ért a dolog: http://www.origo.hu/tudomany/20111004-fizikai-nobeldij-2011ben.html
susu77
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2012.11.03. 12:42

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: susu77 » 2012.11.03. 14:48

Úgy érzem, hogy a válasz nem a kérdésemre vonatkozik.

Hevesi Zsolt előadása pont erre a Nobel-díjra érdemes eredményre reflektál. Ha nem nézted meg a videót – van olyan érzésem, hogy ez nem történt meg –, akkor a lényege, hogy ugye a kozmológiai állandóra a szupernovák távolodásának változásból következtettek, ahol a mérési eredmények értékelésénél fontos kérdés, hogy mekkora a közeg abszorbciója, hiszen a távolságokra pont az Ia szupernovák fényességéből következtetünk, amiben viszont fontos tudni a közeg abszorbcióját. Az előadás pont azt fejti ki, hogy lehet, hogy a kiértékelésnél rossz adatot vettek alapul, ebből jön ki a tágulás gyorsuló üteme, viszont ki lehet hozni egy olyan eredményt is, ahol a kozmológiai állandó a felére, vagy akár nullára csökken.

Az általad idézett cikkben is ezt írják: „A kutatók 1998-ban távoli szupernóva-robbanások segítségével kimutatták, hogy az Univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul.”. Az általam belinkelt előadás pont ezt a kérdéskört taglalja, és jut el egészen más következtetésre, tehát az ott felvázolt elméletet nem cáfolja, ha a számokat nem nézem.

Azt is tudom, hogy a kozmológiai állandóra nem csak az Ia szupernovák vizsgálatával lehet következtetni, hanem más kísérletekből, mérésekből is.

A kérdésem pont az, hogy ezek vannak-e olyan erősek, ami miatt a Hevesi Zsolt által bemutatott elméletet el kellett vetni. Vagy összeegyeztethető az elmélete a többi eredménnyel azaz még kiderülhet az is, hogy az elmélet megállja a helyét. Ha igen, akkor jelenleg folynak-e ilyen kutatások.
teichnersz
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2010.08.13. 14:28

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: teichnersz » 2012.11.03. 19:37

Valóban nem néztem még meg, ígérem pótolom. :)

Az elmélet - amennyire tudom - széles körben elfogadottá vált, ezért is érett meg az elismerésre. Nagyon helyes, hogy vannak kételyek és kétkedők, majd cáfolja vagy erősíti az elméletet a hipotézis vizsgálata.

susu77 írta:Úgy érzem, hogy a válasz nem a kérdésemre vonatkozik.

Hevesi Zsolt előadása pont erre a Nobel-díjra érdemes eredményre reflektál. Ha nem nézted meg a videót – van olyan érzésem, hogy ez nem történt meg –, akkor a lényege, hogy ugye a kozmológiai állandóra a szupernovák távolodásának változásból következtettek, ahol a mérési eredmények értékelésénél fontos kérdés, hogy mekkora a közeg abszorbciója, hiszen a távolságokra pont az Ia szupernovák fényességéből következtetünk, amiben viszont fontos tudni a közeg abszorbcióját. Az előadás pont azt fejti ki, hogy lehet, hogy a kiértékelésnél rossz adatot vettek alapul, ebből jön ki a tágulás gyorsuló üteme, viszont ki lehet hozni egy olyan eredményt is, ahol a kozmológiai állandó a felére, vagy akár nullára csökken.

Az általad idézett cikkben is ezt írják: „A kutatók 1998-ban távoli szupernóva-robbanások segítségével kimutatták, hogy az Univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul.”. Az általam belinkelt előadás pont ezt a kérdéskört taglalja, és jut el egészen más következtetésre, tehát az ott felvázolt elméletet nem cáfolja, ha a számokat nem nézem.

Azt is tudom, hogy a kozmológiai állandóra nem csak az Ia szupernovák vizsgálatával lehet következtetni, hanem más kísérletekből, mérésekből is.

A kérdésem pont az, hogy ezek vannak-e olyan erősek, ami miatt a Hevesi Zsolt által bemutatott elméletet el kellett vetni. Vagy összeegyeztethető az elmélete a többi eredménnyel azaz még kiderülhet az is, hogy az elmélet megállja a helyét. Ha igen, akkor jelenleg folynak-e ilyen kutatások.
dobyjoe
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2010.08.23. 16:11

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: dobyjoe » 2012.11.13. 22:33

d
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára dobyjoe 2012.11.25. 15:38-kor.
susu77
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2012.11.03. 12:42

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: susu77 » 2012.11.14. 11:07

Kedves dobyjoe!

Igen, a videóban elhangzottakat én is tudom értelmezni, és ilyen-olyan hangulati elemekkel interpretálni. A kérdésem az, hogy jelenleg is tartja-e Hetesi Zsolt és a vele dolgozók az álláspontot. Vagy az újabb eredmények egyértelműen igazolták, hogy nincs szó semmiféle maszatolásról. Vagy pont hogy az újabb eredmények alátámasztják, vagy nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy tényleg csak egy hiba az, ami a kozmológiai állandó létezésére utal.

Azért itt tettem fel a kérdést – és nem mondjuk egy gyakorikerdesek.hu-n – , mert reméltem, hogy itt azért akad olyan szakember, aki figyelemmel kíséri a kutatásokat, publikációkat, neadjisten személyesen ismeri Hetesi Zsoltot, és tud releváns, a kérdést megválaszoló választ írni.
dobyjoe
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2010.08.23. 16:11

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: dobyjoe » 2012.11.14. 23:40

C
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára dobyjoe 2013.05.24. 22:19-kor.
Tomasz
Hozzászólások: 123
Csatlakozott: 2011.01.19. 13:59

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: Tomasz » 2012.11.15. 14:58

Megnéztem én is a videót, kíváncsi vagyok a fejleményekre.
Tényleg csak mérési hiba miatt feltételezik a gyorsuló ütemben tágulást, és a sötét energia létezését, amivel próbálják magyarázni?
Nagyon ciki lenne. Vissza kellene adni a Nóbel-díjat is.
dobyjoe
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2010.08.23. 16:11

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: dobyjoe » 2012.11.15. 15:50

Törölve
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára dobyjoe 2012.11.17. 07:41-kor.
susu77
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2012.11.03. 12:42

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Hozzászólás Szerző: susu77 » 2012.11.16. 21:17

dobyjoe írta:Csak egy kérdés kedves susu77.
Tipped van-e, hogy mitől tágulhat gyorsulva?


1. Ezt teljesen offtopic kérdés. Ha vitázni akarsz erről, akkor úgy hiszem kicsit eltévesztetted a házszámot. Válassz inkább egy másik topicot. De ha már így meginterjúvoltál, és amíg nem jön a feltett kérdésemre releváns válasz, akkor hadd írjam le amit gondolok. De zárjuk rövidre a témát, ha lehet.

2. Nem kell, hogy tippem legyen. Nem vagyok fizikus.

3. A kérdés abszolút tükrözi, hogy a hozzáállásod nem tudományos alapokra épül. Mondok pár példát:

- Kepler ugye felírta a második törvényét. Meg tudta mondani, hogy a bolygók miért azonos területet súrolnak azonos idő alatt? Nem. A Newton-törvényekből levezethető a dolog, de az ugye időben később volt. Mennyire jogos Keplert megkérdezni, hogy „Ugyan van-e tippje, hogy miért pont így mozognak a bolygók?”. Hát nem, mert ugyan nem tudta megmondani, de tény, mérési eredmény, hogy így mozognak. Az egy külön téma, hogy miért, és külön szerencse, ha valaki megleli az okát.

- A relativitáselmélet előtt tudták, hogy a testek tehetetlen tömege és a súlyos tömege megegyezik. Szépen ki is mérték egy csomó anyagnál, akárhány tizedes számjegy pontosságig. „Ugyan miért kellene, hogy azonos legyen?”. Súlytalan a kérdés, ha egyszer azt tapasztalod, hogy azonos. Illetve úgy mondom, hogy nem változtat a megfigyelésen az, hogy valaki történetesen meg tudja-e mondani, hogy miért azt kaptuk eredményül, amit kaptunk. Persze idővel megszületett a miértre is a válasz, az ált. rel. szépen választ ad arra a kérdésre, hogy miért.

- Röngtennek is fel lehetett volna tenni a kérdést, hogy ugyan miért kapott volna fényt az asztalfiókban többszörösen lezárt fotólemez. És ha nem tudja megmondani? Attól még exponálódott…

A tudományban sokszor először megfigyelnek valamit, aztán sokszor csak később találják meg a megfigyelt jelenség okát. Itt jelen esetben a megfigyelés az, hogy a megfigyelhető világegyetem gyorsulva tágul. Az, hogy miért, az majd hosszú évek kutatása esetleg eldöntheti, ha valóban helyes a megfigyelés. Ha igen, akkor nincs miről beszélni. Illetve van, nevezetesen, hogy mégis mi okozza a gyorsulást, hogyan működik ez az egész. Addig meg megteszi egy „sötét energia” munkanév is, ha meg akarjuk nevezni a dolgot.

Nem egész egy évszázada mindenki hasonló megrökönyödéssel fogadta a táguló világegyetem képét is. Elképzelhetetlennek, lehetetlennek tartották sokan, akik a Bruno féle világképbe születtek bele. Ma meg a legtöbb embernek olyan természetes ezt elfogadni, mint hogy télen esik a hó.

A relativitáseméletnek van olyan megoldása, ami lehetővé teszi a gyorsulva táguló univerzumot. Ez persze erőként, meg energiaként nyilvánulhat meg a tényleges valóságban. Pont ezért fogadja el a fizikusok jelentős része. Az, hogy tényleg így van-e, az nem hit kérdése, nem annak a kérdése, hogy el tudjuk-e képzelni, nem annak a kérdése, hogy tetszik-e, hanem annak a kérdése, hogy megnézzük, hogy tényleg így van-e. Nem ez a modern fizika első, és valószínű nem is az utolsó olyan eredménye, ami bár elképzelhetetlen, felfoghatatlan, de jól lehet vele számolni, és megbízhatóan leírja a világunkat.

Gondolom neked sincsenek mérési eredmények és számolások a kezedben, így nem hinném, hogy a véleményed így megalapozott lenne. Ha mégis, akkor elnézést kérek, de akkor illendő lenne valamiféle tudományos magyarázattal alátámasztani a véleményed.

Az én kérdésem nem arra irányul, hogy elképzelhetetlennek tartom azt, hogy van kozmológiai állandó, hogy ez olyan, hogy a világegyetem gyorsulva táguljon, ami ugye energiaként jelenik meg. Ez elképzelhető, ez szerintem tudományos oldalról nem képezi vita tárgyát. Az jelen esetben a kérdés tárgya, hogy valóban helyesek a megfigyelésekből levont következtetések, és nincs-e egy másik értelmezése is az adatoknak. Hetesi Zsolt szerint van és az érvelése tudományos alaposságú, és elég meggyőző. De ő is csak a kutatások akkori állapotáról számolt be.

A kérdés tehát az, hogy ez a kutatás folyik-e jelenleg is, vagy ilyen vagy olyan okok miatt jegelve, vagy ejtve lett-e a téma. Én nagyon örülnék, ha a válaszok a feltett kérdésre szorítkoznának, mert parttalan beszélgetésbe, vagy vitába megy így csak át az egész, ami önmagában nem zavar, csak az, hogy közben senki nem foglalkozik azzal a kérdéssel, amit feltettem.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”