A fekete lyuk és a földi élet.

[SzZoli]

A "hol is vannak a fekete lyukak?" kérdést a hsz-ok utóbbi alakulása miatt írtam, pont azért, mert a topic kezdett eltérni az eredeti témájától.

[makk2]

Tetelezzuk fel, hogy a Tejutrendszerben valahol van egy fekete lyuk, melynek ismerjuk a helyet. Ha e-kore a fekete lyuk kore elmeletben egy 5.500 fenyevnyi sugaru gombot kepzelunk, akkor, az idezett cikk szerint ezen a gombon belul a kovetkezo valtozatok lehetnek:
1. Ha a fekete lyuk kevebb mint 400 millio evvel ezelott robbant fel, akkor a kepzeletbeli gombon belul hiaba vannak az elet szamara a Foldihez hasonlo korulmenyek, a robbanas az addig a bolygon elo lenyeket elpusztitotta es az elet keletkezesehez szukseges 400 millio ev meg nem telt el, tehat az ezen gombon belul levo bolygokon nem lehet eloleny.
2. Ha egyenlore (legalabb atmenetileg) elfogadjuk, hogy az elet megjelenese utan mintegy 3,500 millio even belul robbant fel a csillag, akkor, hasonlonak veve az elet fejlodeset a Foldievel, mondhatjuk, hogy, az emberre valas nehany 100,000 evet figyelmen kivul hagyva, ertelmes elolenyekre, akik barmilyen jelet tudnak a vilagurbe kuldeni, nem nagyon lehet szamitani. Ugy is fogalmazhatunk, hogy a csillagnak tobb mint 3,500 + 400 millo evnel korabban kellett felrobbania, hogy az eletnek eleg ideje legyen a Foldihez hasonlo szellemi tulajdonsagokkal rendelkezo elolenyek kialakulasara.

Szerintem összekevered a fekete lyukat, meg a GRB-t. A fekete lyukat kialakító szupernóva még 1 fényévről sem lenne nagyon katasztrofális, nemhogy 5000-ről.

[korei]

Szerintem összekevered a fekete lyukat, meg a GRB-t. A fekete lyukat kialakító szupernóva még 1 fényévről sem lenne nagyon katasztrofális, nemhogy 5000-ről.

Az altalam idezett szeptember 16-an bemasolt cikk a gammakitoreseket a fekete lyukak keletkezesevel hozza osszefuggesbe. A fekete lyuk keletkezese utan gombhéj alakban, kozel fenysebesseggel tagulo anyagi reszecskek olyan suruk, hogy a sugarzasok nem tudnak kozulluk kilepni. A tagulas kovetkezteben egy bizonyos ido utan az anyagi reszecskek surusege annyira lecsokken, hogy a sugarzasok, koztuk a gamma sugarak is ki tudnak lepni a gombhéjbol.
Idezet a cikkbol:
"Az nyilvánvaló, hogy mindkét típusú gammasugár-kitörés fekete lyukakhoz kapcsolódik, azonban a pontos fizikai eredetük eltérő lehet."

Ha ez a magyarazat helytallo, akkor a fekete lyukak keletkezesevel egyuttjar a gammasugarzas, tehat mindketto egyazon jelenseg resze.

[makk2]

Szerintem összekevered a fekete lyukat, meg a GRB-t. A fekete lyukat kialakító szupernóva még 1 fényévről sem lenne nagyon katasztrofális, nemhogy 5000-ről.

Az altalam idezett szeptember 16-an bemasolt cikk a gammakitoreseket a fekete lyukak keletkezesevel hozza osszefuggesbe. A fekete lyuk keletkezese utan gombhéj alakban, kozel fenysebesseggel tagulo anyagi reszecskek olyan suruk, hogy a sugarzasok nem tudnak kozulluk kilepni. A tagulas kovetkezteben egy bizonyos ido utan az anyagi reszecskek surusege annyira lecsokken, hogy a sugarzasok, koztuk a gamma sugarak is ki tudnak lepni a gombhéjbol.
Idezet a cikkbol:
"Az nyilvánvaló, hogy mindkét típusú gammasugár-kitörés fekete lyukakhoz kapcsolódik, azonban a pontos fizikai eredetük eltérő lehet."

Ha ez a magyarazat helytallo, akkor a fekete lyukak keletkezesevel egyuttjar a gammasugarzas, tehat mindketto egyazon jelenseg resze.

atomcsill.elte.hu -n van erről egy előadás. Az a lényege, hogy pár naptömeg fölött keletkezik feketelyuk, de csak a legnagyobb (100 naptömeg, ha jól emlékszem) csillagokból lesz GRB.

Szupernóva után vagy neutroncsillag lesz, vagy fekete lyuk. De a szupernóva gömbszimmetrikus.

A GRB-nél viszont nem a maradvány omlik össze fekete lyukká, hanem már a csillag külseje még azt sem tudja, hogy valami készül, amikor középen már kialakul a fekete lyuk. Mégpedig forgó fekete lyuk. Gyorsan forgó. Emiatt indul ki belőle a forgástengelyen két irányba sugár, ami annyira erős, hogy a sok száz naptömegű csillagot úgy vágja át, mint kés a vajat. Ez a hipernova. És ezt észleljük mi, ha épp sugárirányban vagyunk, mint GRB-t.

Tehát az a lényeg, hogy szupernovához pár naptömegnyi csillag már elég (azt hiszem, 10 naptömeg körüli indulótömeg?), de GRB-hez meg még ennek vagy a tízszerese kell. Ha jól tudom, 250 naptömeg fölött pedig már nincs is csillag, mert szétszedné a saját belső sugárnyomása.

De pár tíz naptömegnyi csillag is csak igen ritkán alakul már ki, aki mégis, az pártízmillió év alatt elégeti magát, ezért nagyon kevés ekkora csillag van. És nagyon kevés GRB is van. Legalábbis, relatíve, látható világegyetemben átlag napi 1 nem túl sok.

[hlon]

Több korábbi történelmi szupernova nyomát kimutatták (legalábbis publikálták), noha nem mindegy, hogy a Nap éppen a spirálkarok között, vagy azokban tarózkodi (nemrég léptünk be az Orion-karba) egy komolynak tekintett becslés szerint átlagosan 240millió évente van 10pc-en belüli pukkanás a közelünkben, ennek már jelentős hatása van az atmoszférára, így az élővilágra is. Az idevágó wikipédia szócikk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Near-Earth_supernova
A beélesített-közeli szupernova jelöltek névsora:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_su ... candidates

[Banzai]

Lehet hogy kezd megkattanni az öreg?

http://vs.hu/hawking-fekete-lyukak-nem- ... m-leteznek

[Dlajos]

Egy ilyen hitvány, semmitmodó cikk alapján próbálsz vélemény alkotni? Nagyon szomorú...
Keresd meg a konkrét állítást és cáfold a számításaiddal!
Üdv,
L.

[Banzai]

Egy ilyen hitvány, semmitmodó cikk alapján próbálsz vélemény alkotni? Nagyon szomorú...
Keresd meg a konkrét állítást és cáfold a számításaiddal!
Üdv,
L.

Hehe, vicces vagy, ÉÉNN cáfoljam hogy mégis olyan az eseményhorizont, mint amilyennek 50 évig 10000 elméleti fizikus gondolta?

Lajos, kérlek hátrébb az agarakkal!!

1, Ezt a hitvány hírt, kb 40 hírügynökség és portál vette át, és tárgyalta hasonló kontextusban, hogy a köznép valamit is felfogjon belőle.. ajánlom a foxnews cikkét. Meg tudod van az az ismeretlen magazin (Nature) tudod mi volt a cikk címe? : Stephen Hawking: 'There are no black holes'
2, Ezek legalább közreadnak valamit még ha erősen leegyszerűsített formában is.
3, Ha tudod a részletesebb kifejtését a cikknek elérhető képletekkel és magyarázatokkal háttérszámításokkal, akkor ne tétlenkedj, akkor kérlek tedd közzé! Ha már leszólod az elérhetőt.
4, Elég köztudott, hogy kb 15-20 éve hawkingot már nem nagyon veszi komolyan a tudományos elit… ennek is nyugodtan utána olvashatsz…egyedül ismeretterjesztő tevékenységét értékelik. Tudományos munkáit kevésbbé...
5, Miért ez az indulat? Tudom hogy nagyon hideg van de akkor is…
6, Peace

[Dlajos]

Mindez nem változtat azon, hogy nem lenne szabad ilyen lekezelő stílusban fogalmazni róla, az állapotától függetlenül...
Én nyugodt vagyok.
Üdv,
L.

[Banzai]

Mindez nem változtat azon, hogy nem lenne szabad ilyen lekezelő stílusban fogalmazni róla, az állapotától függetlenül...
Én nyugodt vagyok.
Üdv,
L.

Ok, ez teljesen jogos, igazad van. Fizikai állapota olyan amilyen nekem az a problémám, ha valaki ennyire odavan, leépül akkor tisztességben illene visszavonulni, nem pedig elmenni a vicc, és a lenéző kategória felé. Akkor mindenki a nagy tudósra és gondolkodóra emlékezne, íg viszont jön a lesajnálás...

Lásd Einstein utolsó 10 éve, csak szerencsére azok a "kutatások" nem láttak ekkora napvilágot. Rettentő nagy butaságokat hozott össze sajnos... Ettől még a világ egyik legnagyobb elméje volt kb 50-55 éves koráig.