A fekete lyuk és a földi élet.

[korei]

Amint arrol Balage is irt, a szarazfoldi elet mintegy 400 millio eve letezik a Foldon.
Az elso elolenyek a Foldon a mintegy 3500 millio evvel ezelott a tengerekben megjeleno zold es kek algak voltak. Ezek a tengerek felso szintjen eltek es elnek ma is, mivel a szaporodasukhoz szukseges energiat a Nap sugarzasa szolgaltatja.
Az algak a tengeri elolenyek taplalkozasi lancanak elso tagjai, ezert szerintem a tengeri elet teljes kipusztulasat eredmenyezne, ha a Foldet ero eros sugarzas ezeket az algakat elpusztitana. Eloszor kipusztulnanak az algat fogyaszto elolenyek, majd az oket fogyasztok es igy tovabb.
Azt, hogy a tengeri elet kipusztulasa magaval hozna-e a szarazfoldi elet kipusztulasat is azt nem tudom. Lehet, hogy a szarazfoldi elet az idok soran teljesen elszakadt a tengeritol, ezert az tovabbra is megmaradhatna. Nem ertek annyit a biologiahoz, hogy tudjam, hogy a tengeri elolenyek kipusztulasa mekkora hatassal lenne a szarazfoldi eletre. Sok szarazfoldi leny halakkal (is) taplalkozik, de nem hinnem, hogy ez donto hatassal lenne a tobbi szarazfoldi elolenyre.
En ugy gondolom, hogy a szarazfoldi eletben a taplaleklanc elso tagjai a novenyek es nem biztos, hogy a Foldet ero, egy csillagrobbanasbol szarmazo sugarzas a szarazfoldi eletet (a novenyeket) is elpusztitana.
Nem tudok arrol, hogy egy csillagrobbanas (fekete lyuk keletkezese) milyen tavolsagbol es milyen mertekben hatna a foldi eletre.

Eppen egy nem regen nyitott topik (Holl vannak ok? avagy....) is a Tejutrendszerben levo csillagok bolygoin levo elolenyek keresesevel foglalkozik.
Nos, itt is figyelembe kellene venni azt, hogy a fekete lyukak keletkezesekor letrejovo robbanas egy igen nagy korzetben kepes a meglevo elolenyeket megsemmisiteni, de legalabbis tobbe-kevesbe megritkitani, a sejtjeiket, kromoszomaikat deformalni, modositani. (Maga a fekete lyuk akkor lehet veszelyes, ha egy csillag tul kozel kerul hozza.)
Nagy szukseg volna tehat felkutatni a Tejutrendszerben levo fekete lyukakat es valmilyen modon megallapitani a keletkezesuk kozelito idopontjat.
Ezek az ismeretek nagy segitseget nyujtananak a Tejutrendszerben valoszinusitheto, elolenyekkel rendelkezo bolygok kiszuresehez. Nem eleg tehat csak azt vizsgalni, hogy a bolygo bele esik-e abba a ovezetbe es merettartomanyba, ahol az elet fizikai feltetelei adottak.
Vizsgalni kell a Tejutrendszer tagjainak a befolyasat a bolygokon letrejovo eletre is.

[Rigel]

Az elso elolenyek a Foldon a mintegy 3500 millio evvel ezelott a tengerekben megjeleno zold es kek algak voltak.

Ez hibás.
Az első élőlények kemoszintetizáló ősbaktériumok lehettek, és a Nyugat-Grönlandi 3800 millió éves széntartalmú kőzetek alapján nagyjából ilyen régen alakulhattak ki.
A fotoszintetizáló életmód egy "újabb" vívmány volt, nagyjából 3450 millió éve. Tulajdonképpen az első százmillió évek során az élőlények (nevezzük őket ősbaktériumoknak) minden lehetőséget kihasználtak, amiből egy kis energiát lehet kifacsarni. Ennek következménye, hogy a baktériumok a legszélesebb kémiai repertoárral rendelkeznek, még abból is tudnak valamit csinálni, ami minden más élőlénynek ehetetlen hulladék. A "kísérletezés" során találtak rá a napenergiára is, és mivel ez bőven rendelkezésre állt szinte mindenhol, a cianobaktériumok robbanásszerűen elszaporodtak.


A fejtegetés további részéhez hozzászólva pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tengeri élővilág kipusztulását a szárazföldiek is megsínylik. A plankton növények ugyanis ugyanúgy oxigént termelnek, mint az Amazonas esőerdői, a plankton állatok pedig a mészvázuk építésekor a lehető legtöbb szén-dioxidot kötik meg karbonátok formájában úgy, hogy az évmilliókig kikerül a szén-körforgásból. Már ez a kettő actor eltűnése felborítja a földi ökoszisztémát.

[SzZoli]

Én úgy tudom, az elfogadott elmélet szerint az első létformák fotoszintetizálóak voltak. A kemoszintézis, mint az első lények létformája, puszta feltevés.

De mi köze mindennek a fekete lyukakhoz?

[Bogáncs]

[quote="SzZoli"]Én úgy tudom, az elfogadott elmélet szerint az első létformák fotoszintetizálóak voltak. A kemoszintézis, mint az első lények létformája, puszta feltevés.

De mi köze mindennek a fekete lyukakhoz?[/quote/
TERMÉSZETESEN SEMMI
Kedves Zoli!
Az, hogy Te mit tudsz az életformák kialakulásáról, az még nem döntő érv!
Az, amit az elmult harminc évben felfedeztek az ócánok mélyén, teljesen
megváltoztatták az élet kialakulásáról eddigi eleképzelésünket!
Mindig a fotoszintézisre hivatkozunk...., holott már sokkal a szárazföli
élet megjelenése előtt, a vírusok, babtériumaok sokasága népesitette
be azt a világott, amit csak napjainkban fedezünk fel.
Itt konkrétan a mélytengeri hátságokra gondolok, ahol 210 celziusz fokon
tör fel a vulkáni kürtőkből a legmérgezőbb kénhidrogén és még sok más mérgező anyag,
ami teljesen elpusztitja a fotoszintetizáló élőlényeket! Ebben a mélysábe már NEM JUT LE A NAP FÉNYE !!!
És mégis virágzik az élet !! A teljes sötétség világában csőférgek és más élőlények sokasága él az ócenok
mélyén olyan nyomásviszonyok, hőmérsésleti viszonyok és fény nélkül, amit 20 -30 évvel ezelőtt,
még teljesen kizártnak tartottunk ! A föld felszíne nagyon sebezhető !!! Viszont a óceánok fenekén még év milliók mulva is stabil marad a hőmérséklet. Nem írok ide linkeket, de ha érdekel a dolog,
átküldöm a címedre.
Szia Bogáncs!

[SzZoli]

Szia,

ha tudsz ősibb kemo ( vagy akármilyen ) szintetizáló lényekről, természetesen örülök, ha linket tudsz küldeni. Én mindenre nyitott vagyok. (Kivéve az Univerzium Glóriája és hasonló tévelygésekre... de ez más tészta.)

[SzZoli]

"holott már sokkal a szárazföli
élet megjelenése előtt, a vírusok, babtériumaok sokasága népesitette
be azt a világot"

na, erre vagyok kíváncsi

Az persze nyilvánvaló, hogy a vízi élet sokkal előbb vette birtokba a vizet, mint a szárazföldi a szárazföldet...

[SzZoli]

Igen, ez is egy cikk, ami a kemoszintézis hamarabbi megjelennését teszi kiindulópontul. De mi bizonyítja, hogy ez így is van?

[makk2]

Ha még nem volt fotoszintézis, és így nem volt ózonréteg sem, a kemoszintetizáló baktériumok feltehetőleg nem csak mindenféle vulkáni kürtők mélyén tudtak meglenni! Hanem a szabadban is.

Szintén az ózonréteg hiánya miatt, leért a talajra az összes ultraibolya napsugárzás, és emiatt feltehetőleg rengeteg molekula került gerjesztett állapotba, vagy rengeteg olyan endoterm reakció ment végbe, aminek az (exoterm) fordítottját energiatermelésre lehetett felhasználni.

Tulajdonképpen a fotoszintézis nem más, mint a kemoszintézis egy speciális esete.

[SzZoli]

Na jó, nem akarok foggal-körömmel ragaszkodni a fotosz. elsőségéért. Bár ez a cikk nem ír a kemosz. elsőbbségéről. Annyit nem tudok a témáról. Nekem ez volt a megtanult elmélet, ha azóta a kemosz. nyert, ám legyen.

De hol is vannak a fekete lyukak?

[korei]

De hol is vannak a fekete lyukak?

Lehet, hogy nem irtam le eleg vilagosan a fekete lyukak es a Csillagrendszerekben levo elolenyek letezese kozotti osszefuggest, ezert megegyszer nekifutok.

Jelenleg a csillagaszok keresik a Foldon kivuli elolenyeket. A jelenlegi allaspont szerint azokon a bolygokon, amelyek az "eletovezetben" keringenek, tomeguk egy bizonyos also-felso hatarertek koze esik jo esellyel feltetelezheto az elet letezese.
A topik lenyegeben veve arra probal ramutatni, hogy figyelembe kell venni a fekete lyukak letrejotte soran felszabadulo hatalmas energiakat, amelyek ezeken az elet szamara kedvezo bolygokon, keletkezesuk alkalmabol, egy bizonyos korzeten belul, vagy minden eletet megsemmisitettek, vagy ott az elet fejlodeset visszavetettek.

Jobb hijan a szeptember 16-i beirasomban levo cikk adataibol indulok ki.
Tetelezzuk fel, hogy a Tejutrendszerben valahol van egy fekete lyuk, melynek ismerjuk a helyet. Ha e-kore a fekete lyuk kore elmeletben egy 5.500 fenyevnyi sugaru gombot kepzelunk, akkor, az idezett cikk szerint ezen a gombon belul a kovetkezo valtozatok lehetnek:
1. Ha a fekete lyuk kevebb mint 400 millio evvel ezelott robbant fel, akkor a kepzeletbeli gombon belul hiaba vannak az elet szamara a Foldihez hasonlo korulmenyek, a robbanas az addig a bolygon elo lenyeket elpusztitotta es az elet keletkezesehez szukseges 400 millio ev meg nem telt el, tehat az ezen gombon belul levo bolygokon nem lehet eloleny.
2. Ha egyenlore (legalabb atmenetileg) elfogadjuk, hogy az elet megjelenese utan mintegy 3,500 millio even belul robbant fel a csillag, akkor, hasonlonak veve az elet fejlodeset a Foldievel, mondhatjuk, hogy, az emberre valas nehany 100,000 evet figyelmen kivul hagyva, ertelmes elolenyekre, akik barmilyen jelet tudnak a vilagurbe kuldeni, nem nagyon lehet szamitani. Ugy is fogalmazhatunk, hogy a csillagnak tobb mint 3,500 + 400 millo evnel korabban kellett felrobbania, hogy az eletnek eleg ideje legyen a Foldihez hasonlo szellemi tulajdonsagokkal rendelkezo elolenyek kialakulasara.

Ha az altalam idezett cikk adatai helytalloak, a Tejutrendszerben levo fekete lyukak szama eleg nagy ahhoz, hogy az emberhez hasonlo, vagy nala fejlettebb elolenyek feltetelezese kerdeses legyen. En inkabb abbol indulnek ki, hogy a Foldunk szerencses helyzetben van, hogy azon a bizonyos kepzeletbeli gombon belul nem keletkezett fekete lyuk az elmult 3.900 millio even belul.

A fenti adatokkal az a problema, hogy mindossze egyetlen bolygonak, a Foldnek ismerjuk az elet kialakulasaval kapcsolatos adatait. Nem biztos, hogy egy uj bolygon az elet kialakulasahoz valoban 400 millio evre, nem biztos, hogy egy magasabb szellemi kepessegekkel rendelkezo eloleny kifejlodesehez tovabbi 3500 millio evre van szukseg.
Tudomasom szerint erre vonatkozo elmeletek nincsenek.