Az élet kialakulása determinált?

[makk2]

Én azt mondtam, mindenki használja a fantáziáját, meg a tanultakat, és álmodjon.

Ez a mondatod, ami tetszik...

[kezdőamatőr]

Valamennyire érthető a lakható zónázás, a Drake-egyenletbe vetett hit és a többi dogmatikus elgondolás. Ha ezeket kivonjuk az asztrobiológiából és az exobolygó kutatásból, lényegében semmi sem marad. Igazából csupán annyit sikerült kiokoskodni, hogy a Naprendszerben több helyen elképzelhető a primitív élet. Persze nem tartom kutyaütőknek a szakembereket, csak éppen alig áll rendelkezésünkre hasznos információ. Úgy igazából egyedül az extremofilek változékonysága világít rá arra, hogy a keresési stratégiánk rossz és ennyi. A Vosztok-tó feltárása és a Curiosity tevékenysége hozni fog némi újdonságot a témába, de helyszíni kutatás nélkül semmilyen előrelépésre nem lehet számítani. A gyanús égitesteket alaposan át kellene vizsgálni, de sajnos a pénz nagy úr. Még az oly ígéretes Europára sem indul műholdas felderítés a közeljövőben, amennyire én tudom.

Üdv mindenkinek!Szerintem nemcsak primitív élet képzelhető el a Naprendszerünkben,és az Univerzumban.Lehetetlen hogy hogy egyedül lennénk.Ugyan az égvilágon semmiféle bizonyíték sincs az intelligens földönkívüliek létezése felől,azonban nem zárhatjuk ki a lehetőségét több magasan fejlett földönkívüli civilizáció elméleti létezésének.
Több ismerősöm szentül hisz a Daniken elméletnek,s mondogatják,az evolúció is csupán egy elmélet,amely elfogadottá lett.Nem is tudom, mindenesetre erősen elgondolkodtatott néhány könyve,de azért nem győzött meg.Vannak durva tévedései is.Az Ufókról meg ne is beszéljünk!Vagy mégis?

[Kukac]

Ha tudományos alapon akarunk földön kívüli intelligen életről beszélni, akkor bajban leszünk.
Előbb el kéne látogatni jópárszáz idegen bolygóra, adatot gyűjteni, stb.

Minden más csak következtetés, feltételezés vagy propaganda.

[Sidius]

!Szerintem nemcsak primitív élet képzelhető el a Naprendszerünkben,és az Univerzumban.

A Naprendszer egyes más bolygóin vagy holdjain csak primitív élet lehetséges, ezt ma már bizonyosra lehet venni.
Az Univerzum viszont már más tészta. A tudomány nem a hitre épül, de mindenkiben kialakul egy elképzelés a kérdést illetően. Én magam nehezen tudnám elképzelni, hogy egyedül vagyunk, de azt is nehezen tudom elképzelni, hogy emberi léptékű vagy akár történelmi időn belül "összefutunk" más gondolkodó létformákkal.
Szerintem ha egyszer bebizonyosodik hogy bárhol a Földön kívül akármilyen szintű élet is létezik, az se bizonyítja, hogy Daniken-nek bármikor is igaza volt. Ilyen horderejű felfedezés viszont -legyen az akármilyen "alacsony rendű" élet- az én elképzelésem szerint 100%-os valószínűségi szintre emelné a Földön kívüli gondolkodó lények létezését is.
Hogy törvényszerű-e az élet kialakulása alkalmas körülmények között, azt tényleg nagyon sok mintavétel után lehetne megmondani. Elég zavarbaejtő lenne szerintem az is, ha mondjuk tíz lakható és hasonló korú bolygó közül csak egyen vagy kettőn lenne élőlény.

[kezdőamatőr]

Szerintem ha egyszer bebizonyosodik hogy bárhol a Földön kívül akármilyen szintű élet is létezik, az se bizonyítja, hogy Daniken-nek bármikor is igaza volt.

Üdv!Ha csak az evolúció történt volna, akkor éppen csak most másznának le az ember ősei a fáról. Az evolúció a Teremtés módja. Ezt Darwin is leírta a könyvében, és ezt helyesen ismerte fel.Vagy mégsem?

[Sirius]

Üdv!Ha csak az evolúció történt volna, akkor éppen csak most másznának le az ember ősei a fáról.

Ez a mondatod elég nagy ellentmondásban van önmagával, bárhogy is olvasom, nem látom értelmét.

[kezdőamatőr]

Üdv!Lehetséges-e az,hogy az evolúció a teremtés biológiai mechanizmusa lenne/volna?

[Sárki]

Teremtés. Ez a szó már önmagában feltételez egy létformát, mely létrehozta mindezt. De miért kellene feltételeznünk, hogy volt egy Teremtő? Semmiféle bizonyíték nem támasztja alá és semmi sem követeli meg a létezését.
Szóval az én olvasatomban nem lehetséges, mert nem történt meg maga a Teremtés.

[Rigel]

Üdv!Lehetséges-e az,hogy az evolúció a teremtés biológiai mechanizmusa lenne/volna?

Egyetértve az előttem szólóval, szeretném kifejteni, hogy már eleve a felvetés értelmetlen. Ugyanis a kérdésben egy olyan törekvés bújik meg, hogy a modern tudományos eredményeket békítsük össze a bronzkorból ránkmaradt - és magunk közt szólva egyáltalán nem tudományos igénnyel készült - vallásos szövegekkel.

Kérdem én: minek????

Van értelme egyáltalán? Szerintem nincs.
A természet működéséről fokozatosan megszerzett ismeretek folyamatosan erodálják a régmúlt "kinyilatkoztatásait". Ez ellen ideig-óráig lehet olyan átlátszó trükkökkel élni, hogy feltételezzük a "szent szövegek" és a tudományos ismeretek valamiféle erőltetett párhuzamosságát, végül is a ködösen megfogalmazott szóbeli leírásokba mindent, és annak szöges ellentétét is bele lehet magyarázni. De az egésznek semmi értelme nincs, hacsaknem a hitünk megvédése.
Mert ha a józanul gondolkodó ember belegondol abba, hogy a saját hitének "szent szövegei" mellett még legalább egytucat egyéb hit "szent szövegei" is hibásnak bizonyulnak ugyanebben a megméretésben, akkor jogosan felmerül a kérdés: van-e bármi alapja a saját hitünknek? Mi különbözteti meg a mi hitünket a szerintünk teológiailag is hibás és tudományos tekintetben is hibás más hitektől? Szerintem semmi.

El kell fogadni, hogy a "hittételek", a "szent szövegek", és a "kinyilatkoztatások" nem tudományos ismeretforrások. Nagy valószínűséggel egyszerű (de bölcs!) emberek művei, és nem isten(ek) üzenetei. És mint ilyenek, árulkodóan az adott ember és az adott kor természettudományos ismereteit tükrözik. Semmi értelme a modern természettudományt erővel kompatibilissá tenni bármely szabadon választott többezer éves hitrendszerrel. Úgysem sikerülhet, maximum a logika megerőszakolásával.

[Tuarego]

Üdv. mindenkinek!

A címbeli kérdésre természetesen nem könnyű határozott választ adni, de azért azzal sem értek egyet, hogy addig, amíg nem bizonyosodunk meg konkrétan arról, hogy más égitesteken van valamiféle életre utaló nyom, addig fölösleges erről a témáról értekezni. Úgy gondolom, a gondolkodás nem kerül sokba, sokkal olcsóbb, mint az űrutazás, vagy a vaktában való jelkeresés és jelküldés.

Az ilyen irányú kutatások eddigi eredménytelensége kapcsán felmerül az emberben, hogy talán nem megfelelő irányban kutatunk, vagy eleve rosszul feltett kérdésre keresünk hiába jó választ.

Már eleve gondok vannak a körül is, hogy mit nevezhetünk életnek. Sokan próbálták már ezt definiálni, de igazán jó, egyszerű, egyértelmű meghatározást tudományos igénnyel eddig nem sikerült (tudomásom szerint) adni.
A NASA úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy szerintük azt lehet életnek nevezni, ami képes darwini evolúcióra. Ezzel ugyan nem kaptuk meg a választ, hogy akkor mi is az élet, de praktikusan mutatja, hogy milyen irányban kell tapogatóznunk egy korrektebb megfogalmazás ügyében.

Vagyis az evolúciós rendszereket kell vizsgálni, mert azt egyértelműbben meg lehet állapítani, hogy milyen objektumok, sőt jelenségek esetén érvényesülnek az evolúcióra jellemző jegyek. John Maynard Smith evolúció kutató szerint az evolúcióhoz (egyszerűen fogalmazva) három dolog kell: replikáció (szaporodás), variáció (mutáció) és szelekció (kiválasztódás). Fel kell figyelni arra, hogy ezen kritériumok nem szükségszerűen vonatkoznak hagyományos (biológiai) objektumokra; bármely entitás, ami ezeket teljesíti, képes evolúcióra.
Ezzel viszont nagymértékben kiterjesztettük azon objektumok lehetséges körét, amiket evolúcióképes rendszernek nevezhetünk. Itt már nem egyszerűen a szén alapú, vagy szilícium alapú kémiai rendszerek lehetősége merül csak fel, hanem ennél sokkal szélesebb körből meríthetünk. Miért kellene ragaszkodnunk csupán a "kocsonyás", puha kémiai rendszerekhez? Hiszen már itt, földi körülmények között is van rá példa, hogy nem kémiai, ill. nem tisztán kémiai rendszerek is alanyai az evolúciónak. Nevezetesen az idegrendszerről, az agyról van szó, ami jelentős részben "elektromos szerv", már ami az információfeldolgozás módját illeti.

Ebből kiindulva nagyon is elképzelhető más égitesteken, más körülmények között nem kémiai alapú rendszerek evolúció általi magas (intelligens) szintre való eljutása. Az ilyen rendszerek megtalálására azonban szerintem kevésbé alkalmasak azok a módszerek és elképzelések, amik szerint pontosan olyan fizikai körülményeket kell keresünk, mint ami itt a Földön éppen található.
Az eddigi kutatási módszerek és elvek engem nagyon emlékeztetnek a "sajtkukac-világfelfogásra", miszerint " a világ sajtból áll, s azért van, hogy mi sajtkukacok átrágjuk magunkat rajta, s ha vannak még más lények is ebben a világban, akkor azok is csak valamilyen sajtkukacok lehetnek"...

Hogy a címbeli kérdésre konkrétabban is válaszoljak, hadd idézzek Csányi Vilmostól, Az evolúció általános elmélete c. könyvéből:

"...az evolúciós képesség az anyag inherens tulajdonsága, visszavezethető egyszerű fizikai törvényekre. Amint elegendő számú és fajtájú atom kellően alacsony hőmérsékleten nyílt rendszert képez, az atomok gerjesztésére alkalmas energiaáramba kerülnek, a rendszer azonnal elmozdul a magasabb szervezettség irányába. Megindul a replikatív információk keletkezése és felhalmozódása."

Ebből az következik, hogy amennyiben a fenti feltételek adva vannak egy égitesten, vagy bárhol az Univerzumban, ott szükségszerűen beindul egy evolúciós mechanizmus. Hogy aztán ez meddig, milyen magas szerveződési szintig (amit esetleg már életnek is lehet nevezni) jut el, az sok egyéb befolyásoló tényezőtől, eseménytől, sőt a véletlenektől is nagymértékben függ.