Nagyon érdekes dologra (legalább is szerintem) szeretném felhívni a figyelmet az élet keletkezésével kapcsolatban, éspedig
"Thaxton, Bradley, Olsen - Az élet eredetének rejtélye" könyvre
http://www.harmat.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=18&Itemid=200és egy a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásra:
Forradalom a gyógyszerkutatásban
Furka Árpád - II. szemeszter, 2003.05.26.
amelyben,többek közt ez volt hallható..:
IV. Egy új szintézismódszer ötletének gyökerei
Az új kombinatorikus szintézismódszer ötletének előzményei 1964-65-re nyúlnak vissza, amikor egyéves kanadai tanulmányúton vettem részt az Albertai Egyetem Biokémiai Tanszékén. Ez alatt az egy év alatt a kutatócsoport többi tagjával sikerült meghatároznunk egy 245 aminosavból álló fehérje, a kimotripszinogén-B aminosav-sorrendjét. Az egyes fehérjék ugyanis abban különböznek egymástól, hogy molekuláikban az egyes aminosavak hányszorosan vannak képviselve, és milyen az aminosavak sorrendje a láncban. Miután visszatértem Budapestre, kíváncsi lettem arra, hogy vajon hány eltérő aminosav-sorrend közül választottuk ki kísérleteink eredményeként a helyes sorrendet. Ez más szóval azt a kérdésfeltevést jelentette, hogy a 245-ös tagszámú fehérjék között hány eltérő aminosav-sorrend létezhet. Ezt egy egyszerű képlet alkalmazásával ki lehetett számítani (20245). Az eredményt közelítőleg egy olyan szám fejezi ki, amelyben 6 után 318 nulla következik.
60000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000
00000000000000000000000000000000000000000000000000
0000000000000000000
Ez nagyon nagy számnak tűnt, de ahhoz, hogy nagyságát érzékelni tudjam, valamihez hasonlítani kellett. Kézenfekvő volt, hogy ezt a csillagászati számot a világegyetem adataival vessem össze. Nyomozásom során eljutottam egy adathoz, amely egy Einsteintől származó képlet alapján a világegyetem tömegét becsüli meg. Kiderült, hogy ha valami csoda folytán a világegyetem teljes anyagát 245-ös tagszámú fehérjékké tudnánk átalakítani, és az átalakítást úgy végeznénk, hogy mindegyik fehérjéből csupán egyetlen molekula készüljön, a lehetséges fehérjemolekulákat tartalmazó vegyülettárnak csupáncsak egy parányi töredékét kaphatnánk meg.
Később egy másik becsült adattal is összehasonlítottam a lehetséges aminosav-sorrendek számát. A becslés a belátható világegyetemben található elemi részek számára vonatkozott. Ebben a számban az 1 után "csak" 88 nulla van - szemben a molekulák sokféleségét kifejező szám 318 nullájával.Ez a szinte minden képzeletet felülmúló szerkezeti változatosság - idegen szóval diverzitás - megrázó és egyben maradandó élmény volt számomra.
és itt csak egy fehérjéről van szó, amiből még a leg primitívebb élőlényekben is sok van, nem beszélve a többi esszenciális alkotó elemekről ami nélkül nem élet az élet..
számomra és gondolom sokak számára a valószínűtlensége, hogy élet alakuljon ki bárhol is a világűrben csak egy szóval fejezhető ki, éspedig azzal, hogy lehetetlen! Tudom, hogy az itt létünk engem cáfol és a matematkában jártasak számokban is ki tudják fejezni a valószínűségét ennek. Ez egy nagy talány!!
Annak pedig, hogy töszörösen létrejöjjön mindez, még ha a világegyetem oly nagy is és évmiliárdok álltak rendelkezésre a kisérletezésre, még inkább valószínűtlen.